Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

--- hu:main:dict [2019/12/28 13:41]
+++ hu:main:dict [2022/04/21 15:04] ()
@@ 1: / 1: @@
+===== OB121 Szótár =====
+Az OB121 szótár az OB121.com automatizálástechnikai oldal kifejezésgyüjteménye. Szinte minden, itt felsorolt bejegyzésnek egy bővebb magyarázata az [[https://www.ob121.com/doku.php?id=hu:start|OB121 oldal]]on érhető el, a bejegyzések végén található linkek ezekre az oldalakra mutatnak.
+Az OB121 hardvertechnikai jegyzéke itt található: [[hu:main:hw_index|OB121.com hardver-index]]
+A szótár (akár az oldal) tartalma folyamatosan változik, bővül.
+Amennyiben pontatlanságot vagy ilyesmit talál a szótárban, kérem, az [[hu:impressum|impresszum]]ban megjelelölt csatornákon tudassa velem!
+==== 18650 ====
+A Li-Ion akkumulátorok egységes méretezésrendszeréből az egyik leggyakoribb hengeres kivitelű típus. A számozás ezeknél a tárolóknál két részből áll össze:
+  * először a henger átmérője, aztán
+  * a hossza (milliméterben) jellemzi a tároló méretét.
+A leggyakrabban alkalmazott **18650** például 18 mm átmérőjű és 650 mm magas. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok#kivitelezes]]
+==== 1-Wire ====
+A Dallas Semiconductor Corp. által fejlesztett **1-wire** egy olyan eszközkommunikációs buszrendszer, mely alacsony adatátviteli sebesség mellett a jelátvitelt és a tápellátást is biztosítani tudja egy vezetéken keresztül.
+Az 1-vezetékes koncepció hasonló az [[hu:comm:bus_i2c#i2c|I²C]]-hez, de alacsonyabb adatsebességgel és hosszabb hatótávolsággal valósítja meg a kommunikációt. Jellemzően rövid és egyszerű eszközök között alkalmazzák (melyek relativ kevés jelet forgalmaznak), mint például digitális hőmérők és időjárásmérő eszközök. A 1-wire eszközök és a hozzá tartozó master eszköz  [[hu:comm:start#microlan|MicroLAN]] hálózatot alkot.
+Tovább: [[hu:comm:bus_1wire#1-wire|1-Wire]].
+==== 2.4 GHz ====
+A legtöbb kommunikációs rendszer által használt [[hu:comm:bus_air#ism_savok|ISM (licencmentes) sáv]]. A fontosabb, ebben a tartományban (is) forgalmazó kommunikációs rendszerek: [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]], [[hu:comm:bus_bluetooth#ble|Bluetooth LE]], [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]], [[hu::comm:bus_zigbee|ZigBee]], [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:bus_other_wireless#thread|Thread]], [[hu:comm:bus_other_wireless#miwi|MiWi]], [[hu:comm:nrf24|nRF24]]. Tovább: [[hu:comm:bus_air#ghz_sav|2.4 GHz sáv]]
+==== 4GFSK ====
+{{anchor:gfsk_4}}
+hu: 4 szintű Gauss frekvenciabillentyűzés \\
+en: 4-Level Gaussian Frequency Shift Keying \\
+A fent ismertetett //"normál"// [[hu:comm:start#gfsk|GSFK]] ebben az esetben úgy módosul, hogy a fenti átvivő két jeles szimbólumhalmazt négyre bővíti, azaz a "0" és az "1" helyett lesz "00", "01", "10" és "11". Ezzel nyilván az átviteli sebesség rögtön duplázódik; a jeltovábbításhoz az alábbi hullámformákat kell a kétbites szimbólumokhoz hozzárendelni:
+{{:wiki:comm:4gfsk_sim.png|4GFSK szimbólumok hullámformái}}
+Tovább: [[hu:comm:start#gfsk_4|4GFSK]]
+==== 4PSK ====
+en: Quadrature Phase Shift Keying \\
+Lásd: [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]
+==== 4QAM ====
+en: Quadrature Phase Shift Keying \\
+Lásd: [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]
+==== 4B5B ====
+Ez egy kvázi tömörítési eljárás, mely átvitel-kódolás esetén más, kódolási eljárásokat vesz igénybe. Üvegszálas 4B5B esetén jellemzően az [[hu:comm:start#nrzi|NRZI]] kerül bevetésre, míg FDDI és 100BASE-TX (rézvezetékes változat) esetén az [[hu:comm:start#mlt-3|MLT-3]]-at alkalmazzák.
+Az 5 órajelből álló csoportokban kétféle szimbólum használható, így összesen 32 kombinációhoz jutunk. Ezek közül 16-ot használnak a 0000, 0001, 0010, …, 1111 négyes csoportok átvitelére. A fennmaradó 16 kombináció közül néhány vezérlési funkciót lát el, például a kerethatár kijelölését. A felhasznált kombinációk kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy a szinkronizáláshoz sok jelátmenet legyen bennük. Tovább: [[hu:comm:start#4b5b|4b5b]], [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== ABP ====
+en: Activation by Personalization
+Sok, főleg hálózati konfigurációs eljárás esetén opció a kézi beállítás, ez az ABP.
+Például: [[hu:comm:bus_lora#abp|LoRaWAN ABP]]
+==== Adatbeágyazás ====
+Az egymásra épülő rétegek protokollegyedei adategységekkel kommunikálnak (PDU - Protocol Data Unit, SDU - Service Data Unit), melyeket saját fejrésszel ellátva a következő rétegnek adnak tovább. A távoli oldalon a fejrész eltávolításával érhető el az adat. A fejrész leíró és szabályzó információkat tartalmazhat az adatról, az átvitelről. Tovább: [[hu:comm:start#adatbeagyazas|adatbeágyazás]].
+==== Ad-hoc ====
+Az ad-hoc vagy más néven multi-hop olyan vezeték nélküli hálózatokat jelöl, ahol az információnak legalább két ugrással (//hop//-pal) kell megtennie az útját a forrás és a célegység között. Így az ad-hoc hálózat közös célú, de eltérő applikációkon és kommunikációs rendszereken alapuló hálózatokat képes összekötni - illetve pontosabban így ezek is részeseivé válnak az ad-hoc hálózatnak.
+{{:wiki:comm:multi_hop.png?400|ad-hoc / multi-hop vezeték nélküli hálózat}}
+Tovább az ad-hoc (multi-hop) rendszerekhez: [[hu:comm:ieee#ieee_80215|IEEE 802.15]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:wsn|WSN]]
+==== AFDX ====
+en: Avionics Full Duplex Switched Ethernet
+Repülőgép fedélzeti kommunikációs protokoll. Az Ethernet bázisra épülő ARINC-Standard 664 alkalmazás a fedélzeti rendszerek közötti kommunikációt biztosítja. A protokollt például az Airbus az A380-on, a Boeing a Boeing 787 Dreamliner-en alkalmazza. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#afdx|AFDX]].
+==== AFH ====
+en: Adaptive Frequency Hopping
+Az AFH  egy speciális, a a Bluetooth által alkalmazott [[#fhss|FHSS]] (Frequency-hopping spread spectrum) rádiókommunikációs átviteli eljárás. Ez az eljárás 79 frekvencia-lépcsőre osztja a teljes sávszélességet. Ezek között a lépcsők között 1 MHz sávszélesség lett kihagyva, és a készülékek akár 1600-szor is válthatják ezeket a frekvencia-lépcsőket másodpercenként. Tovább: [[hu:comm:bus_air#afh|AFH]]
+==== AFSK ====
+en: Audio frequency-shift keying \\
+hu: Audió-frekvencia billentyűzés \\
+Az AFSK egy olyan modulációs eljárás, ahol a digitális jeleket a hangtónus frekvenciájának (hangmagasságának) voltoztatásával lehet átvinni. Gyakorlatilag a 0-k és 1-esek két hangmagasság váltogatásával vihetők át. Tovább: [[hu:comm:start#afsk|AFSK]]
+{{ :wiki:arduino:apds_9930.jpg?120|APDS-9930 környezeti fényérzékelő szenzor}}
+==== ALS ====
+en: Ambient light sensor \\
+de: Umgebungslichtsensor \\
+hu: környezeti fényérzékelő
+A környezeti fényérzékelők leggyakrabban az okostelefonok, notebookok, egyéb mobil eszközök, autós kijelzők és LCD televíziók alkatrészeként kerül felhasználásra. Ez egy olyan fényérzékelő, mely méri a környezeti fény intenzitását, és ez alapján állítja be az eszköz képernyőjének a fényértékét. Ezáltal segít elkerülni, hogy sötétben annak a fényintenzitása túl magas legyen, illetve nappali használat mellett a képernyő „láthatatlanná” váljon. A képernyő fényerejének a szabályozása kíméli az akkumulátort, így meghosszabbítja annak az élettartamát.
+Alkalmazási példák: \\
+[[hu:arduino:light#apds-9930_koernyezeti_fenyerzekelo_szenzor|APDS-9930 környezeti fényérzékelő szenzor]]
+==== ALU ====
+en: Aritmetic Logic Unit
+**Aritmetikai - logikai egység**. A számítógép központi egységének része, amely aritmetikai és logikai-műveleteket és velük kapcsolatos más műveleteket hajt végre. Rendszerint fixpontos bináris összeadóból, komplementálóból, léptető regiszterből és logikai műveleteket végző részből áll.
+==== Alapsávú adatátvitel ====
+en: baseband signaling
+A jelátvitel diszkrét elektromos- vagy fényjelek formájában történik. A jelek az állomástól közvetlenül digitális feszültségjel formájában kerülnek a jelátviteli közegre, modulációs eljárás nem kerül alkalmazásra. Ezáltal azonban közvetlenül maga az információs jel fog torzulni (zaj, zavarok) és csillapodni. Tovább: [[hu:comm:start#alapsavu_adatatvitel|Alapsávú adatátvitel]]. Lásd még: [[hu:comm:start#szelessavu_adatatvitel|szélessávú adatátvitel]].
+==== ALOHA ====
+Norman Abramson fejlesztette ki rádiós üzenetszórásra ezt a technológiát 1970-ben. Minden résztvevő bármikor, véletlenszerűen forgalmazhat, így értelemszerűen magas az ütközések száma. Az ütközéseket a nyugtakeretek hiányából lehet megállapítani. Az ütközött kereteket az adó újra adja. Ezt az eljárást az egyszerű ALOHA (en: pure ALOHA) névvel illetik. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#aloha|ALOHA]].
+==== AM ====
+{{ :wiki:comm:amfm.gif|AM / FM}}
+en: Amplitude modulation \\
+hu: amplitúdómoduláció \\
+Az elekronikus kommunikációban alkalmazott egyik leggyakoribb, nem digitális modulációs eljárás. Az amplitúdómodulációban a vivőhullám amplitúdója (jelerőssége) arányosan változik az átadandó üzenetjelhez viszonyítva.
+Az üzenetjelzés lehet például egy hangszóró által reprodukált hang vagy például a televízió képernyőjének fényereje. Ez a technika jelentősen eltér a frekvencia modulációtól ([[hu:comm:start#fm|FM]]), ahol a vivőjel frekvenciája változik, vagy a fázis modulációtól ([[hu:comm:start#pm|PM]]), ahol a vivőjel fázisa változik. Tovább: [[hu:comm:start#am|AM]]
+==== AMI ====
+en: Alternate Mark Inversion
+Az AMI egy kódolási eljárás, amit jellemzően [[hu:comm:start#nrz|NRZ]] alapon szokták alkalmazni. Tovább: [[hu:comm:start#ami|AMI]], [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== ANT ====
+{{ :wiki:comm:ant_logo.png?100|ANT}}
+Az ANT az //ANT Wireless// által kifejlesztett, meglehetősen sajátos, és specializált fizikai és MAC réteg protokoll, melyet a vezeték nélküli érzékelő hálózatok (WSN) számára terveztek. A  a licencmentes 2.4 GHZ-es [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávon]] kommunikáló ANT hálózata maximum 100 méteres kiterjedésű lehet. Ezt a protokollcsomagot a Personal Area Networks ([[hu:comm:start#pan|PAN]])-re épülő fitnesz berendezések (Health and Fitness Verticals) alkalmazzák kommunikációra.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== Amplitúdó ====
+Az amplitúdó időben változó mennyiségek legnagyobb eltérése az egyensúlyi állapottól.
+Jele: A
+{{:wiki:comm:hullam_jellemzoi.png?400|Hullámforma jellemzői}}
+Mindig pozitív szám. Harmonikus rezgőmozgás (pl. inga, rugóra függesztett rezgő test) esetén az amplitúdó az egyensúlyi vagy nyugalmi helyzettől számított legnagyobb kitérést jelenti.
+Lásd még: [[hu:comm:start#modulacio|Moduláció]]
+==== APM ====
+en: Alternierende Puls Modulation
+Ez simán csak egy jelátviteli eljárás, és nem kódolási, de érintőlegesen (és leginkább) ebbe a fejezetbe tartozik. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy két, egymást követő impulzust eltérő polaritással kell kiadni, hasonlóan, mint az [[hu:comm:start#ami|AMI]] esetén. Olyan buszok (pl. [[hu:comm:bus_as_i|AS-i]]) alkalmazzák, melyek a jelvezetéken (is) végeznek tápellátást. Jellemzően [[hu:comm:start#manchester|Manchester]] vagy [[hu:comm:start#manchester_2|Manchester II]] kódolással szokták kiegészíteni. Tovább: [[hu:comm:start#apm|APM]].
+{{wiki:comm:apm.png?550x191|Alternierende Puls Modulation}} \\
+==== APSK ====
+{{anchor:apsk}}
+en: Amplitude and phase-shift keying, asymmetric phase-shift keying \\
+hu: amplitúdó és a fázisbillentyűzés \\
+Az amplitúdó és a fázisbillentyűzés (**APSK**) egy olyan digitális modulációs séma, amely adatátvitel útján megváltoztatja vagy modulálja a vivőhullám amplitúdóját, és fázisát is egyben. Más szóval, kombinálja az amplitúdóbillentyűzést ([[hu:comm:start#ask|ASK]]) a Fázisbillentyűzéssel ([[hu:comm:start#psk|PSK]]). Ez a megoldás a Kvadratúra amplitúdómoduláció ([[hu:comm:start#qam|QAM]]) szuperosztályának tekinthető. Tovább: [[hu:comm:start#apsk|APSK]]
+==== APU ====
+en: Aritmetic Processing Unit
+Koprocesszor, amely a lebegőpontos műveletek gyors elvégzésére képes. Erre elsősorban nagy számítási igényű, grafikus rendszerekben van szükség.
+==== ARAT ====
+en:  Active Reader Active Tag
+Az [[hu:comm:rfid|RFID]] **aktív olvasó aktív címke** rendszer aktív címkéket használ interrogator jelzéssel az aktív olvasóból (Az RFID interrogator és az RFID olvasó fogalmát felcserélhető módon használják az RFID iparban.) Ennek a rendszernek egy változata egy akkumulátortámogatással ellátott passzív (BAP) címkét használ, amely passzív címkeként működik, de van egy kis akkumulátora a címke visszatérési jelentésének a táplálására. Ide tartozik a [[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand interfész / protokoll]] is. Tovább: [[hu:comm:rfid|RFID]]
+==== arbitráció ====
+en: arbitration \\
+hu: döntőbíráskodás \\
+{{wiki:comm:can_arbitration.png?436x304|can bus arbitration}} \\
+Ez az eljárás a [[hu:comm:start#csma/cr|csma/cr]] közeghozzáférési eljárás része. Feladata eldönteni, hogy melyik állomás (node) forgalmazhat. Az eljárás akkor élesedik, amikor több állomás nagyjából egyszerre kezd adni.
+A [[hu:comm:start#csma/cr|CSMA/CR]] egyidejűleg csak egy állomásnak engedi meg a forgalmazást, de ehhez meg kell tudni állapítani, hogy melyiküknek magasabb a prioritása (alacsonyabb az Identifier értéke). Az Identifier mező hossza a [[hu:comm:bus_can#can|CAN]] busznál normál üzenetkeret esetén 11 bit (2048 azonosító kód), kibővített üzenetkeret esetén 29 bit (536 870 912 azonosító kód).
+A fenti esetben 3 versenyző (node) kezd vetélkedni az adás jogáért. Az SOF (start of frame) után mindhárom egyidejűleg kezdi adni a saját azonosító kódját, és figyelik, hogy mi történik a buszon. Ha bármelyikük 0-t ad, az domináns adásnak számít, azaz elnyomja a többiek recesszív "1"-es értékét.
+Először a node 2 adja fel a meccset az 5. azonosító bitnél, mert a saját recesszív értékével szemben a buszon egy domináns jelet lát, így innen visszalép, csak hallgatózik a továbbiakban. A node 1 a 2. bitnél dobja be a törölközőt, mert a buszról visszaolvasott információk szerint a node 3 itt is le tudta húzni a buszon a jelszintet, azaz magasabb prioritást bírt produkálni. Így végül a fenti esetben a node 3 kezdhet először forgalmazni.
+==== Arduino ====
+{{ :wiki:arduino:arduino_uno.jpg?120|Arduino}}
+Az Arduino egy szabad szoftveres, nyílt forráskódú elektronikai fejlesztőplatform. Alacsony ára, széleskörű bővítési lehetőségei és „nyitottsága” világszerte nagyon népszerűvé tette. Habár az Egyesült Államokon kívül hivatalosan csak a Genuino testvérmárka termékeit lehet kapni, ennek ellenére a platformra mindenki az Arduino néven hivatkozik.
+A programokat nyílt (c++ vagy arduino native) forráskódú fejlesztői rendszerekkel lehet megírni és fordítani (az „alap”-szoftver például innen tölthető le) elsősorban az [[hu:comm:bus_usb#usb|USB]]-n keresztül az un. [[hu:arduino:boards|Board]]-okra.
+A [[hu:arduino:boards|Board]]ok az Arduino elsődleges hardveresztközei, ezek futtatják a programot és ezek bővíthetők elsősorban könnyen a board-okhoz illeszthető shield-ekkel, vagy az io csatlakozókon kívül szinte bármilyen egyéb hardvereszközökkel. Tovább: [[hu:arduino:start#arduino|Arduino]].
+==== ARINC ====
+Az ARINC a Aeronautical Radio Incorporated rövidítése. Az 1929-ben alapított annapolis-i (Maryland, USA) cég neve mára az egységes repülőgép fedélzeti rendszert jelenti. Az eltérő belső kommikációjú rendszerek külső kommunikációját a gyártók az adott gépen megjelölt ARINC standard-nak feleltetik meg, és ezen keresztül tudnak az alrendszerek kommunikálni egymással.
+Az ARINC 429 egy repülőgép adatbusz standard, melyet a '70-es években feljesztettek ki, és a '80-as években csaknem minden kereskedelmi repülőgépen alkalmazták. Ma már a kereskedelmi nagygépekből kikopott, de a kis- és sportrepülőgépekben még a mai napig gyakran felbukkan az un. Light változata. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#arinc-424|ARINC-424]], [[hu:comm:bus_collection#arinc-429|ARINC-429]].
+==== ARP ====
+en: Address Resolution Protocol \\
+hu: címfeloldási protokoll \\
+Jellemzően az Ethernet hálózatokon elterjedt protokoll célja a logikai IPv4 címekhez tartozó MAC fizikai címek felderítése (Az IPv6 címekhez már az NDP protokoll alkalmazandó). Erre azért van szükség, mert míg az IP címek szabadon változtathatók, a MAC címek ROM-ból kerülnek kiolvasásra minden egységben - ezért ezek jellemzően egyedi azonosítók. Amikor egy egység egy másikkal akar forgalmazni, első körben ki kell derítenie annak a MAC-címét. Tovább: [[hu:comm:bus_ethernet#arp|ARP]].
+==== ARPANET ====
+Az Internet kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatok ([[hu:comm:start#lan|LAN]]-ok) összekapcsolásából álló globális számítógépes rendszer. A rendszer alapjait a hatvanas évek elején az USA-ban alakították ki a Védelmi Minisztérium támogatásával indított az **ARPA** (Advanced Research Project Agency: Fejlett Kutatásokat Kezelő Ügynökség) kutatási program keretében, ezért kezdetben a neve **ARPANET** volt.
+{{wiki:knowhow:arpanet.png?640x406}}
+Azt vizsgálták, hogy milyen módon valósítható meg az egymástól távol lévő számítógépeken keresztül történő adattovábbítás. A cél egy olyan kommunikációs rendszer kialakítása volt, amely akkor is tovább működik ha egy-egy része valamilyen ok - például atomcsapás - miatt kiesik. Az adatok átvitelére már ekkor a csomagkapcsolt átvitelt használták. Ebből a rendszerből fejlődött ki az **Internet**.
+==== ARPT ====
+en: Active Reader Passive Tag
+Az [[hu:comm:rfid|RFID]] **aktív olvasó passzív címke** rendszer aktív olvasóval rendelkezik, amely átküldi a kérdezőjeleket, és a passzív címkékről hitelesítő válaszokat is kap. Legtöbb ilyen esetben a címke tápellátását is az olvasó biztosítja a leolvasás idejére. Tovább: [[hu:comm:rfid|RFID]].
+==== AS511 ====
+Az AS511 a [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] S5 sorozat programozói protokollja és portja - azaz a PG-ről (Programmiergerät : Programozói gép) a programot ezen a porton keresztül a legegyszerűbb letölteni / felügyelni. A Simatic S7 esetén ezt a szerepet az PPI / MPI tölti be. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#as511|AS511]].
+==== AS-i ====
+{{ wiki:comm:asi_logo.png?80|AS-i logo}}
+en: Actuator Sensor Interface
+Az AS-i egy széles körben elterjedt terepi busz, gyakorlatilag standardnak tekinthető. A busz főleg az aktorok és szenzorok jelkezelésére lett létrehozva, ebből következően egy szegmens egyszerre csak egy master állomást tartalmazhat, ez végzi a lekérdezéseket. Az AS-i 1999-től az EN 50295 és IEC 62026-2 normáknak felel meg. Tovább: [[hu:comm:bus_as_i#as-i|AS-i]].
+==== ASK ====
+en: amplitude-shift keying \\
+hu: Amplitúdóbillentyűzés  \\
+A modulációk a vivőjel (ami általában egy szinusz-jel) jellege szerint három csoportba sorolhatók: amlitudó- frekvencia- vagy fázismodulációba. Az egyik legegyszerűbb modulációs eljárás például a billentyűzés (//shift keying//; **SK**), mely eszerint három - egymástól elkülönülő - modulációt tesz lehetővé: amplitudóbillentyűzés ([[hu:comm:start#ask|ASK]]), frekvenciabillentyűzés ([[hu:comm:start#fsk|FSK]]) és fázisbillentyűzés ([[hu:comm:start#psk|PSK]]).
+Az ASK esetében ezt úgy valósítják általában meg, hogy digitális "1" átvitele esetén a megváltoztatott ampitudójú szinuszos hordózójel, míg "0" esetén a hordózójeljel a kimenetre. Tovább: [[hu:comm:start#ask|ASK]]
+==== ATEX ====
+{{ wiki:knowhow:120px-EX-logo_svg.png?80}}
+fr: Atmosphère explosible \\
+de: explosionsgefährdeten Bereichen \\
+en: explosive atmosphere\\
+Az "**Ex**" betűpárral a robbanásbiztos berendezéseket jelölik, melyek az ATEX irányelv besorolása alá esnek. Az ATEX minősítést bevizsgálás után adhat ki a gyártó a berendezéseire ilyen minősítést.
+==== ATmega328 ====
+Az IC egy 8 bites, AVR (RISC-bázisú) mikrokontroller. Az ATmega328P-nél a „P” jelzi a PicoPower technológiáját, ami futás közben optimalizálja a processzort az alacsony fogyasztású alkalmazásokhoz. Tovább: [[hu:modul:atmel_avr#atmega328|ATmega328]].
+==== Atmel ====
+{{ :wiki:comm:atmel_logo.png?100|Atmel logó}}Az Atmel Corporation egy 1984-ben alapított amerikai félvezetőgyártó cég. A vállalat főleg a mikrovezérlők köré épülő beágyazott rendszereket fejleszt. Termékei közé tartoznak a mikrokontrollerek ( 8 bites [[hu:comm:comdict#avr|AVR]], 32 bites AVR, 32 bites ARM alapú, 8 bites Intel 8051 klónok) rádiófrekvenciás (RF) eszközök, ideértve a [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]] , EEPROM és flash memória eszközöket is, szimmetrikus és aszimmetrikus biztonsági adattárolókat, érintésérzékelőket és vezérlőket, valamint alkalmazásspecifikus termékeket. Az Atmel az eszközeit szabványos termékként szállítja, alkalmazás-specifikus integrált áramkörök (ASIC-k), vagy az alkalmazás-specifikus szabvány termékek (ASSP-k) teszik ki a termékpalettája nagy részét.
+==== AVR ====
+{{ :wiki:comm:avr_ic.jpg?100|AVR IC}}
+Az AVR az [[hu:comm:comdict#atmel|Atmel Corporation]] által 1996-tól kezdve kifejlesztett mikrokontroller-család. Ez a sorozat a módosított 8 bites RISC-Harvard architektúra egycsatornás változata. Az AVR az első olyan mikrokontroller családok közé tartozott, amelyek felületére flash memóriát integráltak, szemben az egykori programozható ROM, EPROM vagy EEPROM megoldásokkal.
+Az AVR mikrokontrollerek jellemzően beágyazott rendszerekként kerülnek felhasználásra; a nyílt forráskódú [[hu:arduino:start|Arduino]] is elsősorban ezekre a processzorokra épül. Bővebben: [[hu:modul:atmel_avr|Atmel AVR]]
+==== AWL ====
+de: Anweisungsliste \\
+en: STL (Statement list) \\
+Az AWL a [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] Step7 PLC platformjának az IEC DIN EN 61131-3 normának megfeleltetett szövegbázisú és meglehetősen gépközeli leírónyelve (sok tekintetben a klasszikus assembly nyelveknek felel meg). A program lefutási sorrendje gyakorlatilag megegyezik a CPU végrehajtási sorrendjével. A nyelv a magasabbb szintű (kvázi pascal-) [[hu:main:dict#scl|SCL]] nyelvvel egyetemben a Simatic S7 fejlesztői rendszerében érhető el. A nyelv teljes referenciajegyzéke az OB121.com-on itt érhető el: [[hu:s7:awl_leiras|Simatic Step 7 AWL utasításkészlet]].
+{{wiki:s7:awl_pelda_1.png?586x556|AWL (Anweisungsliste)/ STL (Statement list) }} \\
+Tovább: [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#awl_kop_fup|AWL, KOP, FUP]]
+==== BACnet ====
+en: Building Automation and Control networking protocol
+{{ wiki:knowhow:bacnet_logo.png?120|BACnet logo}}
+A BACnet egy norma, amit az ASHRE (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers) hozott létre (ANSI/ASHRAE 135-1995), és az európai Norma-grémium (ISO 16484-5:2003) átvette azt. A protokoll - nevének megfelelően - főleg az épületautomatizálás terén hódít(ott). A protokoll liszenc nélkül impelementálható és jórészt hálózatfüggetlen. Mára jórészt elavult. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#bacnet|BACnet]].
+==== Barker Chipping Code ====
+A Barker (DSSS) kódolás szerint 1 adatjel átviteléhez 11 chipping code szükséges. Az átvitel sebessége 1 Mbps (DBPSK modulációval) vagy 2 Mbps (DQPSK modulációval) lehet. A chipping code egy un. Barker-szekvencia, ami 11 bitből áll: „10110111000”. Ez alatt a szekvencia alatt a kódolás egy adatbitet továbbít, melyet kizáró vagy (XOR) művelettel kell a szekvenciára kódolni. Tovább: [[hu:comm:bus_air#barker_chipping_code|Barker Chipping Code]]
+==== Baudráta ====
+Az adatrátával szemben a baudráta (en: baudrate) a **jelarány** mértékét határozza meg, azaz, egy másodperc alatt hány baud-ot, azaz modulált jelet továbbít a vezeték. A ráta névadója Émile Baud, a Baud-kód kidolgozója. A baud ráta fontos tulajdonsága, hogy 1 baud hány bitből áll össze.
+Amennyiben 1 baud 1 bit, akkor a baudráta és az adatráta megegyezik (1 **baud** = 1 bit/s). Modemek esetén az un. kvadratúra amplitúdómodulációnak köszönhetőn egy baud információ 4 bit adatból áll össze, így (1 **baud** = 4 bit/s). A baudráta meghatározás jellemzően a modem-kor letűntével szintén parkolópályára került.
+Lásd még: [[hu:comm:comdict#bps|bps]]
+==== BBS ====
+en: Bulletin Board System
+Egy mára jelentősen elavult rendszer, ahol a számítógépben tárolt üzenetek, melyek másik számítógéppel lehívhatók voltak telefonvonalon keresztül, modemekkel. Az internet előtt a közösségi rendszerek elődjeként szolgált.
+==== BCD-kód ====
+{{anchor:bcd}}
+en: Binary Coded Decimal
+{{ wiki:knowhow:bcd.png?100x100|BCD szegmens kijelző}}
+Decimális számjegyek bináris **kódolás**a. Digitális adatfeldolgozás általános módszere az információk kétállapotú, kettes számrendszerű számokkal kifejezett megjelenítése. Decimális számjegyekhez, miután tíz van belőlük, legalább 4 bites bitkombinációk szükségesek. Miután 4 bites bitkombináció 16-féle lehet, aszerint ahogy ezeket a decimális számjegyeknek megfeleltetjük, más és más kódot nyerünk. Ismertebb BCD-kódok: az Aikenkód, Stiebitz-kód, [[hu:main:dict#ebcdic|EBCDIC]] és az egyszerű bináris kód.
+A BCD nem túl hatékony tárolási mód, hiszen, mint a fenti táblázat második részéből is kiderül, a 4 biten kódolható 16 jelből csak 10-et használ fel. Egy szó hosszon 4 jelet tárolhatunk (0-9999),  míg ez az érték a szintén 16 bites INT esetén : -32.768 - +32.767.
+==== BER ====
+en:  bit error rate \\
+hu: bithiba-ráta \\
+A hibaráta a teljes átvitt adatmennyiségben előforduló hibás bitek arányát jelzi. Például, ha az átvitt 10 bitből 2 nem stimmel, akkor annak a kommunikációs rendszernek a hibarátája 20%. A hibaelőfordulás valószínűsége nagy mennyiségű adat esetén megbecsülhető, ezt //bit hiba valószínűség//nek (**bit error probability**) nevezik. Tovább: [[hu:comm:start#ber|BER]]
+==== BERT ====
+en: bit error rate test \\
+hu: bithiba-ráta teszt \\
+A bithiba-ráta felméréséhez kommunikációs berendezések esetén speciális tesztrendszereket alkalmaznak. Egy BERT jellemzően egy tesztminta generátort és egy vevőt tartalmaz, illetve egy kiértékelő-egységet, ami összehasonlítja és kiértékeli az eredményeket. Jellemző, hogy a hibaarányt egymillió bit (1e6) átvitele után állapítják meg. Tovább: [[hu:comm:start#bert|BERT]]
+==== BGP ====
+en: Border Gateway Protocol \\
+A kisebb hálózatok között adatközpontok irányítják a forgalmat. Ezt a Border Gateway Protocol (BGP) szabályozza, amit még az 1980-as években alkottak, így nem igazán biztonságos. Például gyakorlatilag bármilyen router képes rá, hogy rossznak minősítsen egy BGP-útvonalat, így olyan forgalmat is fogadjon, amit eredetileg nem haladt volna át rajta. Ezt hívják BGP-eltérítésnek, ami általában ártatlan hibából, rossz szerverbeállításból fakad, és amit így perceken, legfeljebb órákon belül kijavítanak.
+De lehet ezt szándékosan is csinálni, és a kutatók szerint a China Telecom pont ezt tette. Kutatásaik alapján a Kanadából dél-koreai kormányzati szerverekre érkező lekéréseket például 2016 februárjától úgy fél éven át Kínába terelték. Tovább: [[hu:comm:bus_ethernet#bgp|BGP]]
+==== BIA (MAC) ====
+{{anchor:bia}}
+en: burned-in addresses (Medium Access Control) \\
+hu: eszközhozzáférés-vezérlő beégetett címekkel \\
+Ide tartoznak a „tradícionális” MAC címek, ezeket a gyártók ROM-ba írják, azaz égetik - ezáltal ezek nem változtathatók. Ezekben az esetekben az első bájt 2.bitje mindig 1-es értéket tartalmaz. Tovább: [[hu:comm:bus_ethernet#bia_mac|BIA (MAC)]]
+==== big endian ====
+Olyan számítógépes rendszer (általában nagyszámítógép), ahol az adatokat úgy tárolják, hogy a legértékesebb helyiértékű bit (byte) kerül legelőre, ellentétben a little endian típusú rendszerekkel.
+A TCP/IP hálózatoknál a szabvány a kommunikációra nézve a big endian típust írja elő.
+{{ wiki:knowhow:bluetooth_logo.png?100|Bluetooth logo}}
+==== BLE ====
+lásd: [[#bluetooth_le|Bluetooth LE]]
+==== Bloomberg ====
+A [[https://www.bloomberg.com|Bloomberg]] hírügynökséget 1990-ban alapították, tőzsdei és üzleti hírekre szakosodnak. 2009-ben vásárolták fel a Businessweek nevű lapot, melyet Bloomberg Businessweek néven vittek tovább. A Bloomberg egyike a legnagyobb amerikai hírügynökségnek, a Reuters és a Dow Jones ügynökségek mellett tartják számon, saját tévéadással rendelkeznek, többszáz újságíróval dolgoznak együtt.
+Lásd még: [[hu:main:blog:supermicro_sztori|A Supermicro történet]]
+==== Bluetooth ====
+A Bluetooth-t a '90-es években fejlesztette ki a Bluetooth Special Interest Group (SIG) az [[hu:comm:ieee#ieee_802|IEEE 802]].15.1 szabványnak megfelelően, kistávolságú rádiófrekvenciás buszként. A kommunikációs kapcsolat pont-pont jellegű, de az un. ad-hoc-hálózatok és a piko-hálózatok  kialakítása is lehetséges. Eredetileg az [[hu:comm:bus_rs232#rs-232|RS-232]] átvitel vezeték nélküli alternativájaként jelent meg.
+A Bluetooth nagyobbik részét a holland Jaap Haartsen és a svéd Dr. Sven Mattisson fejlesztették az Ericson-nál, de a fejlesztésben szerepet kapott a Nokia és az Intel is. Tovább: [[hu:comm:bus_bluetooth#bluetooth|Bluetooth]]
+==== Bluetooth LE ====
+en: Bluetooth Low Energy \\
+A klasszikus Bluetooth technológiával szemben a **Bluetooth LE** (rövidebben: **BLE**), más néven **Bluetooth 5** célja az azonos kommunikációs tartomány mellett egy lényegesen alacsonyabb energiafogyasztás, melyet lényegesen egyszerűsített modulációs eljárások alkalmazásával ér el. A BLE lassan, de biztosan kiszorítja a klasszikus Bluetooth-t a piacokról. Tovább: [[hu:comm:bus_bluetooth#ble|Bluetooth LE]]
+==== Bluetooth mesh networking ====
+A Bluetooth mesh networking a BLE (Bluetooth 5) alapjaira felépített hálózatszervezési modell, mely elsősorban az [[hu:comm:iot|IoT]] alkalmazások kiszolgálására lett létrehozva, 2017-ben. Tovább: [[hu:comm:bus_bluetooth#mesh|Bluetooth mesh networking]]
+==== BMS ====
+en: battery management system \\
+hu: akkumulátor védő elektronika \\
+A LiIon akkumulátorok nem igazán képesek megbirkózni a túltöltessél és a túlmerítéssel sem, így alkalmazásuk során szinte minden esetben védő-elektronikát (**BMS** – //battery management system//) igényelnek. A túlmelegedés az egyik gyenge pontja a típusnak, ugyanis 180 fok felett olyan kémiai reakciók indulnak be a tárolókban, amik azoknak a felrobbanásához vezethetnek. A tárolókban nem keletkeznek kristályok, így ez az akkumulátor típus nem hajlamos a memória-effektusra. A LiIon bázisú akkumulátorok sok előnye mellett soha nem szabad elfelejteni a hátrányukat, hogy tűzveszélyesek túltöltés és fizikai sérülések esetén! Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== Boolean ====
+A Boolean vagy BOOL egy bit hosszú változó típus. A bit a legkisebb egység a plc-n, értéke TRUE vagy FALSE lehet. Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#bool|S7 BOOL]], [[hu:arduino:variables#boolean|Arduino Boolean]].
+==== botnet ====
+{{ :wiki:comm:zombies.png?180|botnet}}
+hu: zombi-hálózat \\
+A botnet-ek, vagy gyakran zombi-hálózatnak nevezett rendszerek olyan internetre csatlakozott gépekből áll, melyek úgynevezett bot-okat futtatnak (ezeket zombiknak is szokás nevezni), és egy (vagy több) központi gépről, az **C&C**-ről (command and control) utasíthatók különféle műveletek végrehajtására.
+A botnet-eket szinte kizárólag rosszindulatú cselekményekre, főleg [[hu:main:dict#ddos|DDOS]] támadásokra, spam-terjesztésre alkalmazzák. A botnet hálózat tagjai leggyakrabban a tulajdonosuk tudomása nélkül futtatja a bot-okat és vesz részt támadásokban. Sajnos az [[hu:main:dict#iot|IoT]] jellegű rendszerek elterjedésével tömegesen kerülnek az internetre könnyen manipulálható eszközök, melyeknek igen nagy része hatalmas kiterjedésű botnet-ek elemeivé (zombivá) válnak.
+A botnet kifejezés egyébként a „robot” és „network” szavak összevonásából szüketett.
+==== bps ====
+en: bit per second
+{{anchor:kbps}}
+{{anchor:baud}}
+{{anchor:mbps}}
+{{anchor:gbps}}
+{{anchor:tbps}}
+A bps az információ áramlásának egyik **mértékegység**e. A kommunikációs csatornán másodpercenként átvitt bitek számát adja meg. Ennek 1000-szerese (és nem 1024-szerese) a **kbps**. Az átviteli sebességek megadásánál szinte mindig bit-ben szokás megállapítani az átvitt információmennyiséget, és nem Byte-ban. A Byte-os átvitel jelölésében nagy "B" betű szerepel, így 1 Bps = 8 bps, illetve 1 kbps = 125 Bps. Amíga bps a brutto adatátviteli mennyiséget méri (CRC-vel, előjellel, miegyébbel), addig a **Baud** a netto, átvitt adatmennyiség mérésére szolgál, ezáltal a két mérés közvetlenül nemigen konvertálható.
+Az SI szabályai szerint a kilo prefixumot kisbetűvel, a Mega, Giga és Tera prefixumokat nagybetűvel kell jelölni.
+^mértékegységek^bps^kbps^Mbps^Gbps^Tbps|
+^1 bps (bit per second)=|1| | | | |
+^1 kbps (kilobit per second) =|10<sup>3</sup>|1| | | |
+^1 Mbps (Megabit per second) =|10<sup>6</sup>|10<sup>3</sup>|1| | |
+^1 Gbps (Gigabit per second) =|10<sup>9</sup>|10<sup>6</sup>|10<sup>3</sup>|1| |
+^1 Tbps (Terrabit per second) =|10<sup>12</sup>|10<sup>9</sup>|10<sup>6</sup>|10<sup>3</sup>|1|
+A fenti mértékegységek további, lehetséges jelölései:
+  * bps: b/s vagy bit/s
+  * kbps: kb/s vagy kbit/s
+  * Mbps: Mb/s vagy Mbit/s
+  * Gbps: Gb/s vagy Gbit/s
+  * Tbps: Tb/s vagy Tbit/s
+Lásd még: [[hu:comm:comdict#baudrata|baudráta]]
+==== Byte ====
+A byte 8 bitet tartalmaz. A biteket hátulról előre számozzuk, a byte 0.bitje mindig a legutolsó.\\ Egy byte értéke 0 -- 255 --ig terjedhet (B#16#0 - B#16#FF).
+{{:wiki:comm:msb_lsb.png|MSB / LSB}}
+A byte felső és alsó 4 bitjét rendre [[#msb|MSB]] (Most Significant Bit) és [[#lsb|LSB]] (Least Significant Bit) nevekkel illetjük.
+Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#byte|S7 BYTE]], [[hu:arduino:variables#byte|Arduino Byte]].
+==== ByteFlight ====
+Emelt biztonságú busz, melyet gépjárművek (pl. Airbag) és repülőgépek számára fejlesztett ki a BMW, partnerségben a Motorolával, Elmos Semiconductor-ral és Infineon-nal. Először 2001-ben mutatták be a BMW 7-es (E65) sorozatban. Ez egy [[hu:comm:start#tdma|TDMA]] protokoll 10 Mbps átvitellel, 2 vagy 3 eres [[hu:comm:bus_cable_connectors|rézvezeték]]en vagy [[hu:comm:bus_fiber_optic|száloptiká]]n. A protokoll mára már elavult, a FlexRay vette át a helyét.
+==== CAN ====
+{{ wiki:comm:cankep.png?100|can bus on board}}
+en: control area network
+A **CAN busz**t eredetileg a **Robert Bosch GmbH** feljesztette ki Zuffenhausenben, 1983-ban. A protokoll hivatalos bemutatója 1986-ban történt meg, a Society of Automotive Engineers (SAE) kongresszuson, Detroit-ban (Michigan). Az első CAN vezérlő chipet 1987-ben dobta piacra az Intel - Philips duó.
+A Bosch által továbbfejlesztett változat 1991-ben debütált CAN 2.0 néven. A CAN teljesíti az amerikai OBD-II jármű diagnoszikai standard  előírásait, mely 1996-tól érvényes az USA-ban, és az EOBD standard-ot, mely az európai benzinüzemű járművekre 2001-től, dízelekre pedig 2004-től alkalmazható. Tovább: [[hu:comm:bus_can#can|CAN]].
+==== Captcha ====
+{{ wiki:knowhow:captcha.jpg?240x180}}
+A captcha a Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart kifejezés rövidítése. Olyan (**Turing-**) **teszt**, ami képes megkülönböztetni az emberi felhasználót a számítógéptől. Erre például azért lehet szükség, hogy ne lehessen programokkal ezerszámra ingyenes emailcímeket vagy fórumhozzáféréseket regisztrálni, aztán azokról önteni a spamet a világba, szintén automatizáltan.
+A megvalósítása általában egy kép, rajta számok és betűk, kicsit megtorzítva, kicsit szemetes háttér előtt, éppen annyira, hogy az ember még felismerje, de egy szoftvernek már ne sikerüljön. Ma már gyakorlatilag minden ingyen használható online szolgáltatást ilyen teszt véd az automatizált regisztrálóprogramok inváziójától.
+==== CCK ====
+en: Complementary Code Keying
+A CCK DSSS kódolási eljárás a 8 bites chipping code-ra 4 vagy 8 adatbitet konvertál. A 8 bit a modulációra alkalmazott DQPSK fázisszögei szerint kerül párosával kialakításra, eszerint az átvitel sebessége 8 chip / 8 adatbit esetén 11 Mbps, míg 8 chip / 4 adatbit esetén 5,5 Mbps lesz. Tovább: [[hu:comm:bus_air#cck|CCK]]
+==== CDMA ====
+en:  Code Division Multiple Access,\\
+hu: kódosztásos többszörös hozzáférés
+A kódosztásos többszörös hozzáférés (angolul Code Division Multiple Access, röviden CDMA) a multiplexálás egy formája (és nem egy modulációs séma) és a többszörös hozzáférés egy lehetséges megvalósítása, amely nem osztja a csatornát idő alapján, mint a TDMA, vagy frekvencia alapján, mint a FDMA, hanem az adatokhoz csatornánként speciális kódokat rendel, és kihasználja a konstruktív interferencia tulajdonságot a multiplexáláshoz. CDMA használatos még a digitális cellás telefon rendszerekben, mint többszörös csatorna hozzáférési rendszer, amelynek az úttörője a Qualcomm volt, és az eljárás W-CDMA néven ismert.
+A CDMA speciális formája a a frekvenciaugrásos kódosztásos többszörös hozzáférés, az **FH-CDMA** (frequency-hopping code division multiple access). Ezt alkalmazza például az [[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]] (Frequency-hopping spread spectrum). A [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]] az FHSS egy speciális frekvenciaugrásos változatát, az adaptív ugrást, az [[hu:comm:bus_bluetooth#afh|AFH]]-t (//adaptive frequency hopping spread spectrum//) alkalmazza.
+Tovább: [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== Char ====
+Változótípus, mely egy bájton egy karakter tárolására alkalmas, pl: "A". A változó értéktartománya rendszertől függően -128 .. 127-ig
+ vagy 0 .. 255-ig terjedhet. Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#char|S7 CHAR]], [[hu:arduino:variables#char|Arduino CHAR]].
+==== CID ====
+en: Charge Interrupt Devices \\
+hu: töltésmegszakító egységek \\
+A Li-Ion akkumulátorok töltés közbeni felügyeletét ellátó védelmek (túltöltés védelem, alulmerítés védelem, magashőmérséklet védelem) együttes elnevezése. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== chipping code ====
+Lásd: pseudorandom number ([[#pn_pse|PN]])
+==== circuit switching ====
+hu: vonalkapcsolás
+Csillag topológiánál illetve automatikus hívású alközpontokban (Private Branch Exchange - PBX) a telekommunikációs iparban használják. Mielőtt egy állomás adni akar, kéri a központot, létesítsen kapcsolatot közte és a célállomás között. A központ dönt arról, hogy ez lehetséges-e vagy sem. Pozitív válasz esetén létrejön a fizikai kapcsolat, a két állomás adhat-vehet. Ha végeztek, bomlik a kapcsolat. A központ támogathatja több állomáspár összekapcsolódását is. Digitális vezérlésnél megoldható nagyszámú kapcsolat osztott hozzáférése az átviteli berendezésekhez (a hozzáférést az átviteli vezérlésnél sokkal nagyobb sebességgel kapcsolgatják az eszközök között, így minden vonal számára állandónak látszik a kapcsolat). Tovább: [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== clock stretching ====
+hu: időnyújtás \\
+A kommunikációhoz szükséges órajelet általában az aktuális busz-master generálja, de, például az [[hu:comm:bus_i2c|I²C]] esetén egyes slave eszközök időnként alacsonyabb sebességre kényszeríthetik az órát. Ez az úgynevezett //clock stretching//.
+==== Cloud, Cloud computing ====
+{{anchor:cloud}}
+{{ :wiki:comm:cloud.png?200|Cloud}}
+hu: felhő, felhőalapú szolgáltatások \\
+Régen az adatainkat a kizárólag csak a saját számítógépünkre tudtuk menteni. A hálózatok begyűrűzésével az adatok már a (dedikált) saját szerverekre is menthetők (és ott oszthatók) voltak. A felhőalapú szolgáltatások esetében az adatainkat valamely szolgáltatóra bízzuk, hogy az tárolja és megfelelő engedélyezés esetén bizonyos körben meg is ossza azokat, de ennek a tárolásnak a technikai hátteréről nem (feltétlenül) ad ki nekünk információkat – azaz nem tudhatjuk, hogy fizikailag hol került letárolásra a fájl.
+Az adatok felhőben való tárolása egyfelől egy nagyon kényelmes megoldás, több eszközről is rugalmasan érhetjük el ezeket az állományokat, és az adatvesztéstől sem kell annyira tartanunk. Másfelől viszont – mint az interneten szinte minden – ezek a felhők és a bennük tárolt adatok is ki vannak téve a támadásoknak és adatlopásoknak. A valóban érzékeny adatokat ezért érdemes a felhőben (is) kódolt formában tárolni.
+==== CMI ====
+en: Coded Mark Inversion
+A CMI egy kódolási eljárás; nulla érték esetén a kódolás [01]-et ad eredményül, 1-es érték esetén pedig egyszerűen csak értékváltást hajt végre.
+{{:wiki:comm:kod_cmi.png|CMI kódolási eljárás}}
+Tovább: [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== CRC ====
+hu: ciklikus redundancia ellenőrzés \\
+en:  cyclic redundancy check \\
+de: Zyklische Redundanzprüfung
+A CRC egy adatvédelmi módszer, mely az adatsorok minden elemére polinomképzéssel egy összeget hoz létre. Ezt az összeget részben, vagy egészben az adatsorokhoz csatolja a küldő egység, a fogadó pedig először szeparálja ezt az ellenőrzőkódot az adatsortól, majd ismét elvégzi az ellenőrzést. Tovább: [[hu:comm:start#crc|CRC]], [[hu:comm:start#adatvedelmi_modszerek|Adatvédelmi módszerek]]
+==== CSMA/CA ====
+en: Carrier Sense Multiple Access Collision Avoidance,\\ hu: ütközést elkerülő vivőérzékeléses többszörös hozzáférés
+Jellemzően a WLAN hálózatoknál előforduló közeghozzáférési eljárás, ugyanis ezeknél az alábbi okok miatt nem célszerű az Etherneten elterjedt csma/cd eljárást alkalmazni:
+Collision Detection eljárás megvalósítása Full Duplex rádiós képességeket igényelnek, ami jelentősen növelné az árakat ütközés érzékelése nehézkes, mert a saját jel elnyomja az esetleg távoli másik terminál kis teljesítményű jelét vezeték nélküli környezetben nem tételezhetjük fel, hogy minden állomás hallja a többit (ami a Collision Detection alapja), így a tény, hogy egy állomás szabadnak érzékelte a közeget, nem jelenti azt, hogy az a vevőnél csakugyan szabad is.
+Tovább: [[hu:comm:start#csma_ca|CSMA/CA]], [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== CSMA/CD ====
+en: Carrier Sense Multiple Access with Collosion Detection,\\
+hu: ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés
+Hosszú ideje használják, jellemzően busz és fa topológiákhoz, az Ethernet és az [[hu:comm:ieee#ieee_802|IEEE 802]]-es szabvány egyik hozzáférési módja. Ha egy állomás adni akar, "belehallgat"' az átviteli közegbe és meghatározza, hogy van-e állomás, ami éppen ad (vivőérzékelés).
+Ha a közeg "csendes" akkor elkezdi az adást. Ez az üzenet minden állomáshoz eljut. A vételi állomás az üzenetben levő címből megállapítja, hogy neki szól-e az üzenet. Ha igen, átveszi az üzenetet.
+Ha két állomás egyszerre ad, akkor ütközés keletkezik és az adat elveszik. Ezt valamennyi állomás figyeli és érzékeli.
+Az ütköző állomások leállítják az átvitelüket és várni kezdenek. A várakozási idő azonban nem egyforma, hanem véletlenszerű. A beállított várakozási idő elteltével (most már vélhetőleg nem egyszerre) újrakezdik az eljárást.
+A várakozási algoritmus olyan, hogy gyenge forgalom esetén a várakozás, zsúfolt forgalom esetén pedig az egymás utáni ütközések száma legyen minimális.
+Tovább: [[hu:comm:start#csma_cd|CSMA/CD]], [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== CSMA/CR ====
+en: Carrier Sense Multiple Access/Collision Resolution
+A [[hu:comm:bus_can|CAN-busz]]hoz kifejlesztett eljárás, ahol az un. [[hu:comm:bus_can#can_bus_arbitracio|arbitrációs eljárás]] dönti el két, egyszerre és egyidejűleg induló telegramm esetén, hogy melyik élvez elsőséget. A busz sajátosságaiból adódóan az adást több állomás egyidejűleg is elkezdheti, de az arbitráció lefutása után csak egy forgalmazhat.
+Tovább: [[hu:comm:start#csma_cr|CSMA/CR]], [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== csomagkapcsolt átvitel ====
+en:packet switched \\
+de:Paketvermittlung
+A csomagkapcsolás egy olyan módszer, amely a digitális hálózaton keresztül továbbított adatokat csomagokba csoportosítja, melyek egy fejlécből és egy hasznos adatokat tartalmazó részből állnak . A fejlécben lévő adatokat a hardverek csatlakozásainál arra használják, hogy a csomagot a rendeltetési helyre irányítsák, ahol a hasznos adatokat kibontja a telegramból az alkalmazásszoftver . A csomagkapcsolás domináns része az adatkommunikációnak világszerte a számítógépes hálózatokon. Tovább: [[hu:comm:start#packet_switched|csomagkapcsolt átvitel]]
+==== CSS ====
+en: chirp spread spectrum
+A ciripelő (jobb hijján) szórt spektrum (chirp spread spectrum) (ISO 24730-5) gyakorlatilag úgy működik, hogy minden átvitelre kerülő digitális jelhez egy szélessávú és ezért meglehetősen hibatűrő (jellegzetesen ciripelésre hasonló) jelmintát rendelnek az átvitel során:
+{{:wiki:comm:fel_le_cir.png?400|"Fel", "Le" ciripelés}}
+Tovább: [[hu:comm:bus_air#css|CSS]]
+==== cyberbullying ====
+hu: internetes zaklatás \\
+Többnyire a közösségi fórumokon, chat-en keresztül elkövetett zaklatás. Legtöbb esetben sérülékeny emberek, főleg tinédzserek a célpontjai, akiket sajnos sok esetben akár öngyilkosságba is hajszolnak a névtelen vagy hamis azonosságot felvevő zaklatóik.
+==== Daisy Chain ====
+Ez egy olyan buszrendszer topológia, ahol az egységek egymás után vannak a kommunikációs buszra felfűzve. Ez jelentheti a fizikailag is elkülönülő felfűzést, ahol az egységek a kommunikációs vonalat egymásnak adják tovább (változtatással vagy anélkül), vagy a logikai sorbarendezést is, pédául az [[hu:comm:bus_spi#spi|SPI]] busz esetén:
+{{:wiki:comm:spi_conf_2.png|SPI Daisy Chain}}
+Ezen az ábrán jól követhető, hogy a master által kiadott MOSI jelsor (lásd: [[hu:comm:comdict#mosi_miso|MOSI / MISO]]) először az első slave MOSI-jára kerül, majd onnan a MISO kimeneten keresztül jut el a következő slave MOSI-jára.
+{{ :wiki:comm:devicenet.png?160|DeviceNet}}
+==== DOS / DDOS ====
+en: denial-of-service attack / distributed denial-of-service attack \\
+hu: szolgáltatás-ellehetetlenítő támadás / elosztott szolgáltatás-ellehetetlenítő támadás \\
+{{anchor:dos}}
+{{anchor:ddos}}
+A DOS egy számítógéprendszer elleni hálózati támadás, melynek a célja a szolgáltatást végző rendszer felesleges kérésekkel való túlterhelése és ezáltal a működésének az ellehetetlenítése.
+A DDOS céljait tekintve megegyezik a DOS-sal, annyi a különbség, hogy a felesleges kéréseket nagyon sok, eltérő forrásból indítja, így az adott azonosítóról érkező kérések kizárását – ami a DOS-nál még (néha) működik – meghaladottá teszi.
+Az ilyen támadások hátterében zsarolás, bosszú vagy aktivizmus rejtőzik.
+A DDOS rendszerek többnyire megváltoztatott kódú vagy firmware-ű – sok esetben egyfunkciós, például [[hu:comm:iot|IoT]] egységekből – állnak, ahol leggyakrabban azok tulajdonosa sincs tisztában azzal, hogy gépe (egysége) ilyen jellegű támadásokban vesz részt. Az ilyen megváltoztatott kódú gépeket / egységeket zombiknak, az ezekből összeálló **DDOS** támadórendszert [[hu:main:dict#botnet|zombi-hálózat]]nak vagy **[[hu:main:dict#botnet|botnet]]**-nek szokás nevezni.
+==== DeviceNet ====
+A buszt az Allen Bradley (Rockwell Automation Group) fejlesztette ki 1993-ban, egyfajta CAN bővítményként. A busz speciális vezetéket igényel, ahol két adatvezeték mellett 2 áramvezeték is helyett  kapott. Topológiája "busz", ahol a végpontokat 120Ω-os ellenállással kell zárni. Maximális távolsága 1000m, 3 lehetséges sebességgel üzemelhet: 125, 250 vagy 500 Kbps. A hálózaton 64 master tartózkodhat. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#devicenet|DeviceNet]]
+==== DHCP ====
+en: Dynamic Host Configuration Protocol
+A dinamikus állomáskonfiguráló protokoll egy számítógépes hálózati kommunikációs protokoll. Az IETF RFC 1541, majd később az RFC 2131 feladat ennek a definiálása. Ez a protokoll azt oldja meg, hogy a TCP/IP hálózatra csatlakozó hálózati végpontok (például számítógépek) automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beállításokat. Ilyen szokott lenni például az IP-cím, hálózati maszk, alapértelmezett átjáró stb.
+féle IP-kiosztás lehetséges DHCP-vel:
+  * kézi (MAC cím alapján)
+  * automatikus (DHCP-vel kiadható IP-tartomány megadásával)
+  * dinamikus (IP-tartomány megadásával, de az IP-címek „újrahasznosításával”)
+==== DINT ====
+Az integer változótípus 4 byte terjedelmű változata. Több rendszerben //long//-ként hivatkoznak rá. Lásd: [[#integer|integer]], [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#dint|S7 DINT]].
+==== DNS ====
+en: Domain Name System
+A DNS tartománynévrendszer egy hierarchikus, nagymértékben elosztott elnevezési rendszer számítógépek, szolgáltatások, illetve az internetre vagy egy magánhálózatra kötött bármilyen erőforrás számára. Gyakorlatilg a feladata, hogy a számsorokból álló IPv4 vagy IPv6 címeket tagolt, szöveges azonosítókkal rendelje össsze. Az OB121.com oldal IPv4 címe például 198.23.57.139. Az összerendeléseket az un. DNS-Szerverek (vagy név-szerverek; name servers) valósítják meg. A DNS egyik speciális funkciója az un. **dinamikus DNS**: A funkció lehetővé teszi, hogy a kliensgépek regisztrálják magukat a DNS-be bootoláskor, illetve amikor elérhetővé válnak a hálózaton.
+Lásd még: [[hu:main:dict#mdns|mDNS]]
+==== DNSS ====
+en: Defense Navigation Satellite System \\
+hu: Védelmi Navigációs Műholdrendszer
+Lásd: [[hu:main:dict#gps|GPS]]
+==== Dolgok Internete ====
+Lásd: [[#iot|IoT]]
+==== DOS ====
+en: denial-of-service attack \\
+hu: szolgáltatás-ellehetetlenítő támadás \\
+Lásd: [[hu:main:dict#ddos|DDOS]]
+==== DP ====
+hu: decentralizált periféria, de: Dezentrale Peripherie, en: decentralized periphery
+DP jellemzően az a slave állomás, ami egy master állomás alá van rendelve, és onnan kap parancsokat és oda továbbítja a jelzéseket, méréseket. Ez általában egy terepi busszal (pl. [[hu:comm:bus_profibus#profibus_dp|Profibus DP]]) kerül megvalósításra, melynek fő célja, hogy a terepi szenzorokat és aktorokat a DP-n kersztül a PLC-hez kösse. A Simatic környezetben a DP alatt legtöbbször kisebb PLC-ket vagy ET modulokat értünk.
+==== DSSS ====
+en: Direct-sequence spread spectrum \\
+hu: Közvetlen szekvenciájú szórt spektrum \\
+A **közvetlen szekvenciájú szórt spektrum** egy rádiókommunikációs átviteli eljárás. Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, kereskedelmi célokra először a helyi hálózatokon való (kis távolságú) átvitelre kezdték el használni. Első lépésben az átvitelre kerülő jelsort szétbontják, ezeket a részeket több frekvencián viszik át. Tovább: [[hu:comm:bus_air#dsss|DSSS]]
+==== DUART ====
+Lásd: [[#uart|UART]]
+==== Dwell-time ====
+A frekveniaugrásos szórt spektrum (FHSS) rádiókommunikációs átviteli eljárásesetén rögzíteni kell az egy adott sávon történő forgalmazás hosszát, ez az un. **Dwell-time**.
+{{:wiki:comm:dwelltime.png|Dwell-time}}
+Tovább: [[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]]
+==== DWORD ====
+A Word változótípus 4 byte terjedelmű változata. Lásd: [[#word|Word]].
+==== EBCDIC ====
+en: Extended Binary Coded Decimal Interchange Code
+**Kiterjesztett [[hu:comm:comdict#bcd|BCD]]-kód**, amely a tíz decimális számjegyen kívül a nagyés a kisbetűket, az írásjeleket, különleges jeleket (grafikus, azaz nyomtatásban is megjelenő - karaktereket), valamint vezérlő karaktereket is tartalmaz, mint jelentéssel rendelkező karaktereket. Kódtáblázata megadja e karaktereket és 8 elemes megfeleltetésüket bitkombinációk formájában. Az EBCDIC a távadatfeldolgozásban, számítógépekben és számítógépek között adatátvitelben elterjedten alkalmazott távíróábécé. További kiegészítő táblázatok is tartoznak ehhez, amelyek megadják az egyes bitkombinációk megfelelőjét lyukszalagon, lyukkártyán, valamint decimális és hexadecimális írásmódban.
+{{ :wiki:comm:eddystone_logo.png?100|Eddystone}}
+==== Eddystone ====
+A Google által kifejlesztett Eddystone rövid távú távolságú (BLE alapú) beacon üzenetküldési protokoll. A protokollkészlet mobil adatkommunikációra (mind Android, mind IOS), mind a hálózati érzékelőadatokra egyaránt alkalmazható.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== EEPROM ====
+hu: programozható, törölhető, csak olvasható memória \\
+en: Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory
+Az EEPROM a mikrokontrollerek nem felejtő változómemóriája. Ez - hasonlóan a Flash-hez - kikapcsolás során is megőrzi a tartalmát, de - és szintúgy, mint a Flash esetén - //"csak"// 100.000 írásciklusra van hitelesítve, azaz például a ciklikus adatírásra nem igazán alkalmas. Ráadásul egy kicsit lassabb is a kezelése, mint a //"normál"// SRAM-é. Ezekből a technikai jellemzőkből adódóan az EEPROM például az alábbi funkciókra alkalmazható:
+  * konfiguráció(k) letárolása
+  * indulási alapbeállítások mentése
+  * újraindulásoktól független számlálók, értékek, gyüjtött értékek (pl. Üzemóraszámláló) mentése
+Tovább:
+  * [[hu:arduino:start#az_arduino_board-ok_memoriatipusai|Az Arduino board-ok memóriatípusai]]
+  * I²C-n keresztül elérhető EEPROM IC: [[hu:arduino:eeprom#at24c256_i_c_eeprom_ic_es_modul|AT24C256 I²C EEPROM IC és modul]]
+==== EMC ====
+hu: elektromágneses összeférhetőség, en: electromagnetic compatibility, de:Elektromagnetische Verträglichkeit
+Az elektromágneses összeférhetőség lényege, hogy a berendezések (rendszerek, eszközök, műszerek, stb.) ne bocsássanak ki elfogadhatatlan mértékű elektromágneses zavarokat, illetve a környezeti elektromágneses sugárzások ne okozzanak a működésükben zavarokat (immunitás). Az EMC vizsgálatot és minősítést külső intézetek végezhetik (pl. TÜV), és a gyártó csak a kiállított tanúsítvány alapján tüntetheti fel a termékén a CE jelölést.
+==== EMP ====
+en: Electromagnetic Pulse, NEMP: Nuclear Electromagnetic Pulse\\
+hu:  elektromágneses impulzus \\
+Az **EMP** nagyon sok esetben keletkezhet, például villámcsapás, szénkefés motorok vagy éppen napkisülés által. Közös jellemzőjük, hogy zavarják az elektromos berendezések működését, illetve a nagyobb energiájú EMP-k ezeknek a berendezéseknek a tönkremeneteléhez is vezethetnek. Az ötvenes években figyelték meg, hogy a nukleáris robbanások is a gamma-sugárzásuk által EMP-t (**NEMP**-et) válthatnak ki a levegő ionizálásán keresztül.
+A magas-légköri nukleáris robbantások elvileg egy, úgynevezett //Compton-hatás//on keresztül egy sokkal kiterjedtebb és nagyobb energiájú EMP-t tudnak kiváltani a felszínen, ami gyakorlatilag hatalmas területeken lenne képes az összes, árammal működő rendszert kiütni. Ennek az elméletnek persze vannak támogatói és ellenzői is, feltehetően több, nukleáris fegyverekkel rendelkező állam is kísérletezik EMP fegyverekkel.
+==== EnOcean ====
+{{ :wiki:comm:enocean_logo.png?110|Energy Harvesting Wireless Technology}}
+en: Energy Harvesting Wireless Technology
+Az EnOcean olyan vezeték nélküli protokollkészlet, amely a licencmentes [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávokon]] (Európában a 868 MHz frekvencián, az USA-ban a 315 MHz frekvencián) működik. Ez egy fizikai és MAC réteg protokoll, hálózati lefedettsége beltérben 30 méterig, nyitott területeken 300 méterig terjedhet . A szabvány a személyi hálózatok ([[hu:comm:start#pan|PAN]]) vezeték nélküli érzékelőit tudja csatlakoztatni.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== EXIF ====
+en: Exchangeable Image File Format
+Az EXIF egy meta-adat standard a digitális fényképek számára, melyet 2010-ben a JEITA (Japan Electronic and Information Technology Industries Association) vezetett be. A fényképezőgépek, kamerák és néha az online kamerák is az általuk készített fényképeket – többnyire a JPEG vagy TIFF kiterjesztésűeket kiegészítő-információkkal látják el, ezek: \\
+dátum és időpont, kép-orientáció (90, 180 vagy 270°), fókusz, nyitás-idő, megvilágítás, megvilágítás-kiegészítés, ISO-érték, geográfiai kiegészítőinformációk (GPS adatok), előnézet-kép („Thumbnail“).
+==== Felbontás ====
+A PLC technológiában ezzel a számmal szokás jelölni, hogy az adott értéket hány biten dolgozzuk fel. Az analóg-beneteknek pédául jellemzően 10,12 vagy 16 bit felbontása a jellemző. Minél nagyobb a felbontás, annál pontosabbak a mérések:
+^bithossz^felbontás^mérési pontosság "100" esetén|
+|2 bit|3|33,3|
+|8 bit|255|0,392|
+|10 bit|1023|0,0978|
+|12 bit|4095|0,0244|
+|16 bit|65.535|0,00153|
+|32 bit|4.294.967.295|0,00000000233|
+==== Felhő, Felhőalapú szolgáltatások ====
+Lásd: [[hu:main:dict#cloud|cloud]]
+==== FH-CDMA ====
+Lásd: [[#cdma|CDMA]]
+==== FHSS ====
+en: Frequency-hopping spread spectrum \\
+A **frekveniaugrásos szórt spektrum** egy rádiókommunikációs átviteli eljárás. Lényege, hogy a rendelkezésre álló sok rádiócsatorna közül egyet-egyet csak rövid időre használ, és gyorsan váltogat (hopping) ezek között. Így egyrészt az átvitt információ dekódolását nehezíti, másrészt a rádiófrekvenciás interferenciákkal szemben ellenállóbb, mint mondjuk a DSSS, mivel az interferencia csak igen rövid időre tudja így zavarni az átvitelt.
+Az FHSS a kódosztásos többszörös hozzáférés egyik speciális formuláját, a a frekvenciaugrásos kódosztásos többszörös hozzáférési eljárást - **[[hu:comm:start#cdma|FH-CDMA]]** - alkalmazza. A [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]] az FHSS egy speciális frekvenciaugrásos változatát, az adaptív ugrást, az [[hu:comm:bus_bluetooth#afh|AFH]]-t (//adaptive frequency hopping spread spectrum//) alkalmazza. Tovább: [[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]]
+==== FIPIO ====
+A Schneider Electric által 1983-1985 között fejlesztett protokollt több (főleg francia) automatizálástechnikai cég is átvette, így például a Telemechanique, Merlin Gerin, CGEE, Alstom és a CSEE is. 1987-ben a protokoll kiterjesztett verzióját is piacra dobták **WorldFIP** néven.
+A protokoll "busz" topológiájú, az OSI modell 1,2 és 7 szintjeit definiálja, a fizikai (1.) szinten [[hu:main:dict#rs485|RS485]]-tel valósítja meg a fizikai kommunikációt. Maximális sebessége 1 Mbps, maximális résztvevők száma: 127 (szegmensenként 32). Tovább: [[hu:comm:bus_collection#fipio|FIPIO]]
+==== firmware ====
+Az elektronikai rendszerekben és a számítástechnika területén firmware alatt azokat a rögzített, többnyire kis méretű programokat és/vagy adatstruktúrákat értjük, melyek különböző elektronikai eszközök vezérlését végzik el. A firmware-ek egyszerűbb változatát a nem változtatható, általában ROM-ba rögzített jelentik. A bonyolultabb rendszerek lehetővé teszik a későbbi alapszoftver módosítást is, ilyenkor a firmware többnyire flash jellegű memóriában kerül letárolásra, itt a későbbiekben felülírható.
+==== FIT ====
+en: Failure in Time, \\
+de: Ausfallrate \\
+hu: hibagyakoriság \\
+A hibagyakoriság (λ), mint mérőszám megadja egy időegységre eső meghibásodások átlagos számát.
+Egysége a FIT (Failure in time):
+FIT = 1 hiba/10<sup>9</sup> óra
+MTBF és a λ közötti összefüggés:
+MTBF = 1/λ
+==== Flame Sensor ====
+Lásd: [[hu:main:dict#langszenzor|Lángszenzor]]
+==== Flash memória ====
+Ez számít általában a mikrokontrollerek „fő” memóriájának, ez tárolja a letöltött programot, és kikapcsolás után is megőrzi a tartalmát, azaz a programot elegendő csak egyszer letölteni ide, az minden ismételt bekapcsolás esetén „magától” újraindul. Programozás során nem számolhatunk a teljes memóriával, mivel a letöltőprogram (bootloader) és például a különböző kommunikációk is innen „csípnek le” részeket.
+Tovább: [[hu:arduino:start#az_arduino_board-ok_memoriatipusai|Az Arduino board-ok memóriatípusai]]
+==== Float ====
+A Float egy 32 bites változótípus, mely technikailag megegyezik a [[#real|Real]]-lel.
+==== FM ====
+{{ :wiki:comm:fm_.gif|Frekvenciamoduláció}}
+en: Frequency modulation \\
+hu: Frekvenciamoduláció \\
+Mig az amplitúdómoduláció ([[hu:comm:start#am|AM]]) esetén a vivőhullám amplitúdója (jelerőssége), addig a frekvenciamoduláció ([[hu:comm:start#fm|FM]]) esetén a vivőjel frekvenciája változik (az összehasonlító animációt lásd fenn, az AM-nél). Az FM-et csakúgy, mint az AM-et először a rádióadások továbbítására kezdték el alkalmazni, de gyorsan kiderült, hogy az AM-nél zavartűrőbb ez a modulációs eljárás, így ma már a rádiókommunikációban jelentősen elterjedtebb, mint az AM. Emellett a digitális átvitelre is jól alkalmazható az FM, erre a legegyszerűbb példa az [[hu:comm:start#fsk|FSK]] (Frekvenciaeltolásos billentyűzés) digitális moduláció. Tovább: [[hu:comm:start#fm|FM]]
+==== FMEA ====
+en: Failure Mode and Effects Analysis \\
+de: Fehlermöglichkeits- und Einflussanalyse oder kurz Auswirkungsanalyse \\
+hu: hatásanalízis \\
+A **hatásanalízis** vagy FMECA (Failure Mode and Effects and Criticality Analysis) olyan megbízhatósági analízis metódusok, melyekkel potenciális hibaforrások feltárhatók. A hatásanalízis a minőségbiztosítás és biztonsági management keretei között csökkenti a hibakockázatot.
+Lásd még: RAMS, EN 50126, CENELEC
+==== Fotoellenállás ====
+{{ :wiki:arduino:ldr.png?170|Fotoellenállás}}
+en: photoresistor, light-dependent resistor (LDR), photo-conductive cell \\
+de: Fotowiderstand, Photowiderstand \\
+A fotoellenállások fénytől függő ellenállások. A fényérzékeny rétegek kialakítására nagyon erős fényelektromos tulajdonságokkal bíró anyagokat (kadmium-szulfid CdS, ólom-szulfid PbS stb.) használnak.
+Minél jobban megvilágítunk egy fotoellenállást, annál inkább csökken az ellenállása. A fotoellenállás meghatározott fényerősséghez tartozó ellenállásértéke azonos típusoknál is meghatározott tartományban szór, ez a tartomány az ún. szórási sáv. A fotoellenállás meghatározott fényhullámhossznál éri el a legnagyobb érzékenységet, ezt spektrális érzékenységnek nevezzük. Vannak olyan fotoellenállások amelyek kimondottan speciális hullámhosszra, azaz színekre érzékenyek.
+A fotoellenálláshoz megadják a sötét-ellenállást (megvilágítás nélküli ellenállásérték MΩ nagyságrendű) és a világos ellenállást (1000lx megvilágításhoz tartozó ellenállásérték 100Ω… 1-2kΩ-ig). A fotoellenállások tehetetlensége néhány milliszekundumnyi.
+Tovább: [[hu:arduino:light#fotoellenallas|Arduino fotoellenállás]]
+==== FPGA ====
+en: Field Programmable Gate Array
+A helyszínen programozható, logikai kapukat tartalmazó tömb; olyan félvezető eszköz, amelyik "logikai blokk"-oknak nevezett programozható logikai (programmable logic) komponenseket és programozható összeköttetéseket tartalmaz.
+==== frekvencia ====
+A frekvencia szó szerint egy //„ismétlődés gyakoriságát”// jelenti, azaz hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt.
+Jele: f
+SI mértékegysége: Hz (hertz, Heinrich Rudolf Hertz német fizikus neve után), ami ugyanazt jelenti, mint az s<sup>−1</sup> (egy teljes periódus másodpercenként).
+A frekvencia és a hullámhossz között fordított arányosság van. A hullámhosszt (λ) megkapjuk, ha a hullám sebességét ( c) elosztjuk a frekvenciával (f):
+{{:wiki:comm:hullamhossz_keplet.png|Hullámhossz}}
+Lásd még: [[hu:comm:start#modulacio|Moduláció]]
+==== FSK ====
+en: Frequency-shift keying \\
+hu: Frekvenciabillentyűzés  \\
+A modulációk a vivőjel (ami általában egy szinusz-jel) jellege szerint három csoportba sorolhatók: amlitudó- frekvencia- vagy fázismodulációba. Az egyik legegyszerűbb modulációs eljárás például a billentyűzés (//shift keying//; **SK**), mely eszerint három - egymástól elkülönülő - modulációt tesz lehetővé: amplitudóbillentyűzés ([[hu:comm:start#ask|ASK]]), frekvenciabillentyűzés ([[hu:comm:start#fsk|FSK]]) és fázisbillentyűzés ([[hu:comm:start#psk|PSK]]). Ezekre az eljárásokra (jó, szinte csak az FSK-ra) épül a [[hu:comm:start#qam|QAM]] is például.
+Az FSK esetében ezt úgy valósítják általában meg, hogy digitális "1" átvitele esetén a szinuszos hordózójel frekvenciája a moduláció hatására megváltozik, míg "0" esetén a "sima" szinuszos hordózójel kerül a kimenetre.
+Az FSK-t jellemzői:
+  * Maximális adatátviteli sebessége 1200 bps
+  * Általában magasfrekvenciás rádióátvitel: 3..30 MHz
+{{:wiki:comm:fsk_sig.png?400|FSK}}
+Tovább: [[hu:comm:start#fsk|FSK]]
+==== full duplex ====
+A [[#full_duplex|full duplex]] egy olyan speciális közeghozzáférési eljárás, ahol a két résztvevő (p2p) mindegyikének saját csatornája van, így nem kell a közeghozzáférésért versengeniük. Előnye, hogy nincsenek ütközések, így a forgalmazás zavartalan rajta, hátránya, hogy kb. kéteszer annyi vezetéket igényel, mint például a [[#half_duplex|félduplex]] kommunikáció. Tovább: [[hu:comm:start#p2p|p2p]]
+==== FBS / FUP ====
+{{anchor:fbs}}
+{{anchor:fup}}
+de: FUP (Funktionsplan) vagy FBS (Funktionsbausteinsprache) \\
+en: FBD (Function block diagram) \\
+hu: funkcióblokk nyelv
+A funkcióblokk nyelv (FBS) az EN 61131-3 (IEC 61131-3) által a [[hu:main:dict#plc|PLC]]-k programozásához definiált öt nyelv egyike. Ezt gyakran funkcionális diagramnak (FUP) is nevezik, különösen a [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] Step7 környezetben. Ez a grafikai programozási nyelv a Boole algebra logikai szimbólumrendszerét használja kvázi programozásra.
+A FUP-ra is vonatkozik az a kitétel, mint a [[hu:main:dict#kop|KOP]]-ra, hogy sok utasítás nem írható le itt sem [[hu:main:dict#awl|AWL]] vagy [[hu:main:dict#scl|SCL]] nélkül.
+{{wiki:s7:fup_pelda_1.png|FUP (Funktionsplan) / FBD (Function block diagram)}} \\
+Tovább: [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#awl_kop_fup|AWL, KOP, FUP]]
+==== Gateway ====
+hu: átjáró \\
+A gateway, magyarul átjáró a hálózatoknak egy olyan kiemelt állomása, mely átjárást biztosít több, eltérő hálózati rendszer vagy technológia között. Az //alapértelmezett átjáró// (**default gateway**) az a hálózati elem, ami az alapbeállítások szerint alkalmas a hálózatok közötti adatcserére.
+==== GFSK ====
+hu: Gauss frekvenciabillentyűzés \\
+en: Gaussian Frequency Shift Keying \\
+A Gauss-féle frekvenciabillentyűzés alapvetően kétszintű, ezért a **2GFSK** gyakorlatilag a //"mezei"// GFSK-nak felel meg, ellenben például a 4GFSK-val, ami már jelentősen eltér az alapeljárástól.
+Maga a kódolás egyébként bot egyszerűségű lépéseken alapul, ezért aztán nagyon elterjedt moduláció, ezt alkalmazza többek között a  DECT, Bluetooth, Cypress WirelessUSB, Nordic Semiconductor (nRF24), Texas Instruments LPRF, Z-Wave. A legegyszerűbben egy példán keresztül lehet bemutatni; küldjünk el egy **"M"** betűt (//"1001101"//) GFSK-val:
+{{:wiki:comm:gfsk_m.png|GFSK "M" betű}}
+Gyakorlatilag a "0"-k átvitelénél a frekvencia lefelé, az "1"-eknél a középértéktől felfelé tolódik el. Egyszerűsége szempontjából ez az eljárás nagyon hasonlít az OOK-ra. Tovább: [[hu:comm:start#gfsk|GFSK]]
+==== GMSK ====
+en: Gaussian minimum shift keying \\
+Az [[hu:comm:start#msk|MSK]] egy továbbfejlesztett mintavételes minimális eltolású moduláció változata a GMSK, amit főleg a [[hu:main:dict#gsm|GSM]] rendszerű mobiltelefonos átvitelnél alkalmaznak.
+Tovább: [[hu:comm:start#gmsk|GMSK]]
+==== GNSS ====
+en: Global Navigation Satellite System \\
+hu: globális navigációs műholdrendszer
+A GNSS néven illetjük a GSP-hez hasonló, sok műholddal helymeghatározásra alkalmas rendszereket, persze a GPS-t is ideértve. Ilyen az orosz **GLONASS**, az európai **Galileo**, a kínai **Beidou-2** (a kínai BeiDou-1 csak lokális műholdrendszer).
+A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy ezek közül csak a GLONASS és a GPS üzemel már teljes kiépítettségében, a Galileo és a BeiDou 2020-ra lesz teljesen kész. Jellemzően minden GNSS – hasonlóan a GPS-hez – kettő vagy több frekvencián sugároz, melyekből csak az egyik nem katonai sáv. Ráadásul (nyilván) a sugározott frekvenciák és a telegrammok is eltérnek, ezért a navigációs IC-k fejlettségétől függ, hogy ezek közül mennyit tudnak dekódolni. Ezek mellé a frekvenciák mellé került be kiegészítésként az ún. L5. Tovább: [[hu:comm:gps#gnss|GNSS]]
+{{ :wiki:comm:gprs_icon.png|GPRS}}
+==== GPRS ====
+en: General Packet Radio Service \\
+hu: általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás \\
+A GPRS egy csomagkapcsolt, IP-alapú mobil adatátviteli technológia, amelyet GSM és IS-136 mobiltelefonok használnak. A GPRS adatátvitelt a szolgáltatók a hagyományos technológiák percalapú számlázása (amely nem veszi figyelembe, hogy adatforgalom is történt-e vagy csak készenléti állapotban volt a felhasználó) helyett adatmennyiség (kilobájt) alapján számlázzák ki. Hasznosítási területe a WAP, SMS és MMS mellett az internethasználat is, beleértve az e-mailezést.
+==== GPS ====
+{{ :wiki:comm:gps_const.gif|GPS műholdak föld körüli pályán}}
+en: Global Positioning System \\
+hu: Globális Helymeghatározó Rendszer
+A GPS, mint oly sok egyéb technológia (mint pl. az internet) egy hadi-fejlesztésből nőtte ki magát a napi életünk egy megkerülhetetlen elemévé. Az amerikai haditengerészet első navigációs rendszere, a Transit 1957-ben kelt életre. Ez négy, egyenként 45 kg-os műholdból állt, mely segítségével bármelyik amerikai tengeralattjáró 10-15 perc alatt képes volt meghatározni a pontos helyzetét.
+Ezt a rendszert váltotta le 1996-ban a GPS (**GPS NAVSTAR**) melynek eredeti neve a **DNSS** (//Defense Navigation Satellite System// – Védelmi Navigációs Műholdrendszer) lett volna, de aztán a nevét is valahogy a civil szektor felé sikerült „fordítaniuk”. Ez a rendszer legalább 24 műholdat igényel, elhelyezkedésük ezáltal lehetővé teszi, hogy a Föld minden pontjáról legalább négy mindig látható legyen. Tovább: [[hu:comm:gps|GPS]]
+{{ :wiki:comm:gray_circle.png?160|jeladó tárcsa Gray-kóddal}}
+==== Gray kód ====
+{{anchor:gray}}
+A Gray-kód, másnéven **RBC** (reflected binary code; tükrözött bineáris kód) vagy **RB** (reflected binary) olyan kódsor, melyben az egymást követő kódok mindig egy [[hu:main:dict#hamming|Hamming távolság]]úak, azaz, az egymással szomszédos kódokban mindig csak egy értékváltozás lehetséges. Az eredeti Gray kódot Frank Gray a Bell Labs-nál még az elektromechanikus kapcsolók //"összezárása"// ellen fejlesztette ki 1947-ben. A gyakorlatban a Gray-kódot pozíció-jeladók tárcsáján, vagy digitális kommunikációs modulációknál (például: [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]) szokás használni.
+A legegyszerűbb Gray-kód a kétbites kódsor, azaz a 01, 11, 10, 00 például a [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] moduláció fázisszögeinél került alkalmazásra:
+{{:wiki:comm:qpsk_gray.png|Gray-kód a QPSK-nál}}
+A gyakorlatban a Gray-kódot pozíció-jeladók tárcsáján, vagy digitális kommunikációs modulációknál (például: [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]) szokás használni. Tovább: [[hu:comm:start#gray|Gray-kód]]
+{{ :wiki:comm:gsm_icon.png|GSM}}
+==== GSM ====
+en: Global System for Mobile Communications, eredetileg Groupe Spécial Mobile \\
+hu: a mobilkommunikáció globális rendszere \\
+A GSM az Európai Távközlési Szabványok Intézete (ETSI) által kifejlesztett szabvány a mobiltelefonok által használt második generációs digitális cellás hálózatok protokolljainak leírására. Valóban a mobil távközlés globális szabványa, több mint 90% a piaci részesedése, a világ több mint 219 országában vagy területén érhető el.
+A GSM szabványt az első generációs (1G) analóg cellás hálózatok helyettesítésére fejlesztették ki. Eredetileg egy teljesen kétirányú hangátvitelre szolgáló digitális, kapcsolat alapú hálózatot írt le. Később kiterjesztették adat kommunikációra, előbb kapcsolat alapú, azután csomag kapcsolt átvitelre a [[hu:main:dict#gprs|GPRS]] és EDGE szabványokban.
+A későbbiekben a 3GPP kifejlesztette a harmadik generációs (3G) UMTS, majd a negyedik generációs (4G) LTE szabványt, amelyek nem részei az ETSI GSM szabványnak.
+==== Halbach tömb ====
+{{ :wiki:technology:halbach_1.png?180|Halbach tömb}}
+{{anchor:halbach}}
+{{anchor:halbach_array}}
+en, de: Halbach-Array \\
+A Halbach tömb a (permanens) mágnesek egy olyan konfigurációja, melyben az egyik oldalon a mágneses fluxus megszűnik, így a másik oldalon felerősödik. Az első ilyen speciális elrendezést **Klaus Halbach**, a Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója találta meg 1980-ban (más vélemények szerint ezt már **John C. Mallinson** is leírta, még 1973-ban egyoldalú fluxus //„one-sided flux“// néven). Tovább: [[hu:tecnology:halbach_array|Halbach tömb]]
+==== Hamming-távolság ====
+{{anchor:hamming}}
+**Hamming-távolság** alatt két azonos hosszúságú kódszó (pl. bináris vagy szöveges string) eltérő bitjeinek, illetve karaktereinek a számát értjük.
+Richard Hamming vezette be ezt a távolságfüggvényt a hibajelző és hibajavító kódokról szóló alapvető cikkében 1950-ben.
+Az elektromos hálózatban keletkező áramlökések és egyéb okok miatt a számítógépek memóriái néha hibáznak. Ezeknek a hibáknak a kiszűrésére bizonyos memóriák hibafelismerő vagy hibajavító kódot alkalmaznak. Ezek használata esetén minden memóriabeli szót kiegészítenek speciális bitekkel. Egy szó kiolvasása során ezeket a kiegészítő biteket ellenőrzik, hogy a hiba kiderüljön. Az egyszeres Hamming-távolság képzésén alapul a [[hu:main:dict#gray|Gray-kód]] is.
+==== HAN ====
+hu: épületautomatizálási hálózat \\
+en: Home Automation Networks
+Épületautomatizálási célra kiépített, általában vezeték nélküli (wireless) hálózat.
+Példa rá: [[hu:comm:bus_other_wireless#thread|Thread]]. \\
+Tovább: [[hu:comm:start#han|HAN]]
+==== handshake ====
+hu: kézfogás
+Adatátviteli rendszereknél, pont-pont ([[hu:comm:start#p2p|P2P]]) asszinkron kapcsolatoknál a két résztvevő szinkronizációját jelenti, amikor új adatokat küldenek / fogadnak.
+==== hash ====
+hu: darálék, zagyvalék, moslék
+A '90-es évek előtt a programozók nem sokat foglalkoztak a jelszavak ellenőrzésével. Volt egy jelszó, melyet a felhasználónak kellett bepötyögnie a belépéshez, meg volt egy fájl, ahonnan a program beolvasta ezt a jelszót és összehasonlította a felhasználóéval. Könnyű belátni, hogy ez a megoldás a cracker-ek paradicsomát szülte, mivel a fájl elérésével a kódokhoz is hozzájutottak. Persze próbálták a programozók különböző konvertálásokkal rejteni a kulcsszavakat, de ezek az eljárások mindkét irányban működtek, így a jelszó minden esetben - az algoritmus ismeretében - visszafejthető volt.
+Ezeket a kezdeti és becsődölt próbálkozásokat váltották le az un. **egyirányú kódolási algoritmus**ok. Ezek a programok - a húsdaráló analógiájára - a bevitt jelszóból egy darálékot, a hash-t állítják elő. A hash elvileg nem kódolható vissza, így az összehasonlítások esetén a gép voltaképpen nem ismeri és nem tárolja az eredeti jelszót, csak annak a hash-át veti össze a tárolt tartalommal.
+A hash-t előállító algoritmusnak az alábbi kódolási jellemzőkkel kell rendelkeznie:
+  * Minden - akár eltérő gépeken futó - algoritmusnak azonos eredményt kell felmuatatnia.
+  * Az algoritmus viselkedése determinisztikus kell, hogy legyen, azaz ismételt futtatás esetén is mindig azonos eredményt kell produkálnia.
+  * A konvertálás nem szabad, hogy megfordítható legyen, a hash-ból ne lehessen előállítani a kódot
+  * A legkisebb bemeneti kód változásra is a hash-nak jelentősen változnia kell, hogy a metódus ezáltal ne legyen visszakövethető
+A hash látszólag egy elég biztonságos metódus a jelszavak tárolásához, de ne ringassuk illúziókba magunkat. Ez is törhető, például **brutal force** alkalmazásával. Ezek a cracker programok (pl. L0pthCrack) un. **szivárványtáblá**kból (en: **rainbow table**) keresik a megegyező hash kódot. A szivárványtábla jelszavakat, generált kódokat és az azokhoz előzőleg letárolt hash megfelelőket tartalmazza. Ha a táblában megtalálja a cracker program a hash-t, akkor a jelszó is meglesz, mert a hash algoritmus működése determinisztikus.
+{{ :wiki:comm:hedy_lamarr.png?160|}}
+==== Hedy Lamarr ====
+Az FHSS (frekveniaugrásos szórt spektrum) rádiókommunikációs átviteli eljárás eredetijét Hedy Lamarr és a zongorista George Antheil szabadalmaztatta 1942-ben a //„Titkos kommunikációs rendszer”// (secret communication system) néven. Az eljárás 88 elkülönített frekvenciát vett igénybe, és egy előre meghatározott (zongorán kitalált) mintázat szerint vitte át az adatokat. Ezt a kvázi véletlenszerű átviteli módot eleinte torpedóvezérléshez vetették be. Tovább: [[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]]
+==== HMI ====
+{{ :wiki:comm:hmi.jpg?180|HMI}}
+en: Human Machine Interface vagy Man Machine Interface (**MMI**) \\
+de: Mensch-Maschine-Schnittstelle (**MMS**) \\
+hu: ember-gép interfész, az a bigyó, amit tapicskolsz \\
+A HMI lehetővé teszi, hogy egy megépített technológiai rendszer (például elemző vagy vezérlőrendszer, [[hu:main:dict#plc|PLC]]) kapcsolatot tartson az emberekkel (adott esetben operátorokkal). A kapcsolattartás technológiai megoldása rendkívül széles palettán mozoghat az egyszerű visszajelzőlámpáktól kezdve az [[hu:main:dict#lcd|LCD]] kijelzőkön át a komplex felügyeletet megvalósító [[hu:main:dict#scada|SCADA]] rendszerekig.
+==== host ====
+A Host kifejezés egy olyan végfelhasználói számítógépet vagy állomást jelöl, amely a hálózathoz csatlakozik, és egyedi címmel rendelkezik.
+==== hullámhossz ====
+A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik. Általában a görög lambda (λ) betűvel jelölik.
+A hullámhossz és a frekvencia között fordított arányosság van. A hullámhosszt (λ) megkapjuk, ha a hullám sebességét ( c) elosztjuk a frekvenciával (f):
+{{:wiki:comm:hullamhossz_keplet.png|Hullámhossz}}
+Lásd még: [[hu:comm:start#modulacio|Moduláció]]
+{{ :wiki:comm:i2c_logo.png?80|I²C logo}}
+==== I²C ====
+{{anchor:i2c}}
+en: Inter-Integrated Circuit \\
+Az **I²C** (más néven **TWI**; //Two wire interface//) egy [[hu:comm:start#multi-master|multi-master]], multi-slave, [[hu:comm:start#csomagkapcsolas|csomagkapcsolt]] soros busz, melyet a **Philips Semiconductor** (ma **NXP Semiconductors**) feljesztett ki.
+Az I²C jellemzően kis távolságú, viszonylag alacsony sebességű IC és fedélzeti rendszerek közötti kommunikációra szokás alkalmazni. Tovább: [[hu:comm:bus_i2c#i2c|I²C]].
+Lásd még: \\
+[[hu:arduino:start#arduino_i_c|Arduino I²C]] \\
+[[hu:arduino:comm_example#arduino_i_c_kommunikacio|Arduino I²C kommunikáció]] \\
+Arduino I²C funkciók: [[hu:arduino:wire_reference|WIRE library funkciók]] \\
+==== ICSP ====
+en: in-circuit serial programming, hu: áramköri soros programozás
+lásd: [[hu:comm:comdict#isp|ISP]]
+==== IDE ====
+en: Integrated development environment, hu: integrált fejlesztői környezet
+Az integrált fejlesztési környezet ( IDE ) egy olyan szoftveralkalmazás, amely átfogó lehetőségeket biztosít a programozók számára a szoftverfejlesztéshez. Az IDE rendszerint forráskód-szerkesztőből, különböző tool-okból és debugger-ből áll.
+{{ :wiki:knowhow:ieee.png?80|IEEE}}
+==== IEEE ====
+en: Institute of Electrical and Electronics Engineers
+A new york-i székhelyű IEEE-t 1963-ban alapították, az 1912-es alapítású Institute of Radio Engineers (IRE) és az American Institute of Electrical Engineers (AIEE, 1884) szervezetek összevonásával. Az AIEE fő működési területe a vezetékes kommunikáció (telefon és telegráf) volt, míg az IRE - nevéhez hűen - a vezeték nélküli fejlesztésekben adott ki iránymutatásokat.
+Az IEEE voltaképpen egy non-profit nemzetközi keretszervezet, mely a villamosság területén fejlesztő tagszervezetekkel együtt 150 országban van jelen, 395,000 taggal. A szervezet standardokat és ajánlásokat ad ki, szinte minden, a villamosságot akár csak érintő tudományterületen, így - csak említés szintjén az alábbi alkalmazott tudomány-ágakban: villamos erőműtechnika és energetika, orvosbiológiai technológia és az egészségügy, az információs technológia, információ biztosítása, a távközlés, a fogyasztói elektronika, a szállítás, űrrepülés, és a nanotechnológia.
+Az IEEE évente több, mint 1000 konferenciát szponzorál vagy kereszt-szponzorál. Az IEEE standardok jelölése: IEEE xxx, így például az IEEE 802.3 az [[hu:comm:bus_ethernet#ethernet|Ethernet]] jellemzőit specifikálja. Tovább: [[hu:comm:ieee|IEEE]].
+==== IEEE 802 ====
+Ezt a szabványcsoportot 1980 februárjában hozta létre a szervezet a hálózatok specifikálásának céljával. Azóta ez talán a világ leggyakrabban hivatkozott szabványa. Tovább: [[hu:comm:ieee#ieee_802|IEEE 802]].
+==== IEEE 802.11 ====
+Az IEEE 802.11 egy szabványcsalád a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) számára, melyet sok kommunikációs rendszer, például a [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]] is implementál. A szabvány 2001 óta van érvényben, és azóta sokat fejlődött, lekövetve ezzel a technológia fejlődését, de egyben irányt is szabott neki. Tovább: [[hu:comm:ieee#ieee_80211|IEEE 802.11]].
+==== IEEE 802.15 ====
+Az IEEE 802.15 csoportot alacsony teljesítményű vezeték nélküli személyi hálózatok számára fejlesztették ki, ennek a fizikai és [[hu:main:dict#mac|MAC]] réteg protokollját az IEEE 802.15.4 írja le. Ez a protokollcsomag az engedély nélküli [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávok]]on működik, mint például 868-868,6 MHz Európában, 902-928 MHz az Egyesült Államokban és 2400 - 2483,5 MHz a világ más részein. Ez a protokollcsomag kifejezetten kis hatótávolságú eszközök rövid távolságú kommunikációjára került kifejlesztésre. Az ilyen adatkommunikációt az alacsony adatsebesség, korlátozott sávszélesség és alacsony átviteli teljesítmény jellemzi. Az eszközök és az adó-vevők gyakran akkumulátorokkal üzemelnek.
+Az IEEE 802.15.4 szabványra sok [[hu:comm:start#lan|LAN]] és [[hu:comm:start#pan|PAN]] protokolltípus épül, például a [[hu:comm:bus_zigbee|Zigbee]], [[hu:comm:bus_wirelesshart|WirelessHART]], [[hu:comm:bus_other_wireless#thread|Thread]] vagy a [[hu:comm:bus_other_wireless#miwi|MiWi]]. Tovább: [[hu:comm:ieee#ieee_80215|IEEE 802.15]]
+==== ILS ====
+en: instrument landing system \\
+hu: műszeres leszállórendszer \\
+A légijárművek a műszeres leszállórendszert (//instrument landing system//; **ILS**) használják a (lég)térben a pontos (leszállási) pozíció meghatározására, ennek működése az [[hu:comm:start#sm|SM]] (space modulation) moduláción alapul.
+Az ILS két rádiójelből áll: az **iránysáv** (//localizer//) vízszintes pozíciómeghatározásra; a pályaegyenes meghatározására szolgál, míg a **siklópálya** (//glide slope//) a függőleges ideális süllyedési profilt határozza meg. A siklópálya jeladója a pályaküszöb végére irányul, hogy a repülőgépek futópályára való pontos behelyezkedését támogassa.
+{{:wiki:comm:ils.png|műszeres leszállórendszer}}
+Tovább: [[hu:comm:start#ils|ILS]]
+==== impulzus rádió ====
+en: pulse radio
+Lásd: [[hu:main:dict#uwb|UWB]]
+==== Integer ====
+Az integer (**INT**) egy 2 [[#byte|bájt]] (16 bit) hosszú változótípus, ami a [[hu:main:dict#kettes_komplementer|kettes komplementer]]sel létrehozott értékeket térolja úgy, hogy az első bit az előjel, a többi pedig a számértéket tartalmazza. A változó csak egész számokra (de:Ganzzahl) alkalmazható. Terjedelmileg megegyezik a [[#word|WORD]] típussal, azzal az eltéréssel, hogy a Word nem alkalmazza a [[hu:main:dict#kettes_komplementer|kettes komplementer]]t. Dupla terjedelmű (4 bájtos) változata a [[#dint|DINT]].
+Az INT minimuma -32.768, a maximuma +32.767. (Egyszerűbben megjegyezhető az, hogy az INT nagyjából mínusz harminckétezertől plusz harminckétezerig használható).
+Az INT felépítése:
+|**7**|6|5|4|3|2|1|0|7|6|5|4|3|2|1|0|
+| 0. byte |||||||| 1.byte ||||||||
+Az első pozícióban (0. byte 7. bit) található bit az előjel (0: plusz, 1: mínusz).
+A biteket hátulról előre, míg a byte-okat elölről hátrafelé számozzuk.
+Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#int|S7 INT]], [[hu:arduino:variables#int|Arduino INT]].
+{{ :wiki:comm:insteon_logo.png?120|Insteon}}
+==== Insteon ====
+Az Insteon egy RF protokollcsomag, amelyet épületautomatizálási céllal (HAN) fejlesztettek ki. Kétszintű hálózatkezelést alkalmaz, azaz elektromos vezetéken is forgalmaz az RF átvitel mellett. Vezetéken PSK-t, míg az RF használata során FSK modulációt alkalmaz. Minden résztvevő eszköz küldhet és fogadhat üzeneteket, és ismételhetik is azokat. Mint minden hasonló épületautomatizálási rendszer, ez is tagolódik az IoT-be.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+{{ :wiki:comm:interbus.png?160|Interbus}}
+==== Interbus ====
+A buszt a Phoenix Contact fejlesztette ki 1983-ban, az EN50254-nek megfeleltetve. Az OSI modell 1,2 és 7-es szintjét definiálja, a fizikai 1. szinten [[hu:comm:bus_rs485|RS485]] kommunikációra épül. Jellemző topológiája: ring, Maximális távolsága 400m két egység között, mindösszesen 12,8 km. Sebessége: 500 Kbps, egységek maximális száma: 512. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#interbus|Interbus]]
+==== Interrogator ====
+Az [[hu:comm:rfid|RFID]] interrogator és az **RFID olvasó** fogalmát felcserélhető módon használják az RFID iparban. Tovább: [[hu:comm:rfid|RFID]]
+{{ :wiki:comm:iot_icon.png?150|IoT}}
+==== IoT ====
+en: Internet of things
+A **dolgok Internete** (IoT: Internet of things) egy fizikai eszközök, járművek, háztartási készülékek által alkotott hálózat. A résztvevői olyan elektronikákkal, szoftverekkel, érzékelőkkel, aktorokkal és csatlakozási felületekkel vannak felszerelve, melyek lehetővé teszik az objektumok és adatok cseréjét hálózatokon keresztül. Minden egyes elem saját egyedi azonosítóval rendelkezik, és képes más elemekkel együttműködni az infrastruktúrán belül. Tovább: [[hu:comm:iot|IoT]]
+==== ISM ====
+en: ISM-band, Industrial, Scientific and Medical Band
+Az ipari, tudományos és orvosi célokra (industrial, scientific and medical :ISM) világszerte szabad, licenc-mentes sávok kerültek kialakításra. Az eredeti szándék az volt, hogy ezeken a sávokon szabadon engedélyezzék az államok a rádiókommunikációt, azzal a veszéllyel is számolva, hogy ezek az adások (a szabályozás hiányának az okán) zavarni fogják egymást. Tovább: [[hu:comm:bus_air#ism|ISM]].
+{{ :wiki:comm:atmega328ic.jpg?200|ATmega328 IC}}
+==== ISP ====
+en: In-system programming, hu: rendszerszintű programozás
+A rendszerszintű programozás (ISP), amelyet neveznek áramköri soros programozásnak (ICSP) is, programozható logikai eszközök, mikrovezérlők és egyéb beágyazott eszközök programozására szolgál, úgy, hogy a rendszer az egységre már előzőleg telepítésre került, azaz van már egy "alaprendszer" az egységen már a telepítést megelőzően is. Ilyen lehetőség található az Arduino kártyákra telepített Atmel (pl. ATmega328) IC-ken is ([[hu:arduino:start#arduino_isp|Arduino ISP]]).
+==== ISR ====
+en: interrupt service routine, hu: megszakításkezelés
+Az ISR funkció a gyorsan váltakozó állapotú bemenetek felügyeletére lett kifejlesztve. Ezek a megszakítások jellemzően a gyors impulzusok (Hall-impulzusok - átfolyásmérők, áramjel-impulzusok) számlálására vagy figyelésére alkalmasak, függetlenek a program futásciklusától.
+Példa: [[hu:arduino:start#isr|Arduino ISR]]
+{{ :wiki:comm:jammer.png?180|jammer}}
+==== jammer ====
+A kifejezetten a rádióátviteli hálózatok zavarására kifejlesztett berendezéseket hívják jammer-nek. Céljuk az átvitel megzavarása, így ugyanabban a frekvenciatartományban terítenek zavarójeleket (leggyakrabban fehér zajt) ahol a céljuknak tekintett átvitel is történik.
+A kézi készülékek pár tucat méteren belül, míg a profi egységek akár másfél kilométeres körzetben képesek blokkolni az adott hullámsávokon a kommunikációt. Legálisan csak az állami szervek és engedéllyel rendelkező cégek használhatják a technológiát terrorelhárítási céllal, vagy például drónok kiiktatására.
+Jellegzetes //„tüskés”// kinézetüket a többféle, pontosan tartományokra hangolt antennáiknak köszönhetik.
+==== kettes komplementer ====
+Egy matematikai kettes számrendszerbeli számábrázolási / konvertálási módszer, mely két lépésből áll:
+  - A szám minden egyesének helyére nullát, minden nullájának helyére egyest írunk, így megkapjuk a szám egyes komplementerét.
+  - A kapott egyes komplemenshez hozzáadunk egyet. Így megkapjuk a szám kettes komplemensét.
+Nagyon gyakran szokás használni az integer típusú változók számábrázolásához. Példa: [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#s7_kettes_komplementer|S7 Kettes komplementer képzés]]
+==== KOP ====
+de: Kontaktplan \\
+en: ladder diagram (LD) \\
+hu: létradiagram
+A létradiagram a [[hu:main:dict#plc|PLC]]-k egy grafikus felületű programozását (kvázi „drótozását”) teszi lehetővé. A KOP-ot (csakúgy, mint az [[hu:main:dict#scl|SCL]]-t és [[hu:main:dict#fup|FUP]]-ot) az IEC EN 61131-3 szabvány specifikálja. A leírónyelv gyakorlatilag az áramút rajz automatizálási „átirata”, de meglehetősen sok funkció nem valósítható meg benne. A [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] is programozható KOP-ban is, vagy akár vegyesen, például az SCL-lel.
+{{:wiki:comm:kop.gif|Kontaktplan}}
+Tovább: [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#awl_kop_fup|AWL, KOP, FUP]]
+==== L5 ====
+Az L5 (**Safety of Life**) egy GPS //„pontosító”// frekvencia, mely egyidejűleg két kódsort (I5, Q5) is továbbít, ráadásul az L1-nél és az L2-nél biztonságosabban. Eredetileg a repülőgépek rádiónavigációjának a biztonságosabbá tételére vezették be, de mivel egyre több műhold sugározza ezt a – nem katonai – jelet is, érdekessé vált a a civil szektor számára is.
+A jellel operáló chip-ek ugyanis a GPS átlagos pontosságát 5 méterről 30 cm-re fogják csökkenteni. Tovább: [[hu:comm:gps#l5|L5]]
+==== LAN ====
+hu: lokális (helyi) hálózat, \\
+en: Local Area Network \\
+A LAN fogalma az IEEE szabvány meghatározása alapján:
+Olyan adatkommunikációs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy számos független eszköz egymással közvetlenül kapcsolatot tartson, közepes kiterjedésű földrajzi területen belül, közepes sebességű, erre a célra telepített fizikai kommunikációs csatornán. A távolsága kb. 5 km-ig terjedhet. A hálózatok tipizálása kiterjedtségük szerint: [[hu:comm:start#halozatok_kiterjedtsege|Hálózatok kiterjedtsége]]
+==== Lángszenzor ====
+{{ :wiki:arduino:ir_sensor.png?170|Lángszenzor}}
+en: Flame Sensor \\
+A lángszenzor technikailag egy egyszerű infravörös érzékelőt rejt magában. A lángok nagy mennyiségű (az emberi szem számára láthatatlan) IR-t bocsátanak ki, a lángérzékelő modul az innen érkező infravörös sugázást érzékeli. Az IR érzékelő szenzorok olyan fotoellenállások, melyek változó ellenállást generálnak az infravörös fény hatására. Általában olyan optikai szűrővel látják el ezeket a szenzorokat, hogy más fénytartományt nem eresztenek át; azaz nem is érzékelik ezeket.
+Tovább: [[hu:arduino:light#langszenzor|Arduino lángszenzor]]
+==== LCD ====
+{{ :wiki:arduino:lcd1602.jpg?160|LiquidCristal LCD Modul}}
+en: liquid-crystal display \\
+hu: folyadékkristályos kijelző \\
+A folyadékkristályos kijelző a folyadékkristályok fényt moduláló tulajdonságait használja. Síkképernyős vagy más elektronikusan modulált képű optikai eszközök esetén alkalmazzák. A folyadékkristályok közvetlenül nem bocsátanak ki fényt, hanem háttérvilágítást vagy reflektort alkalmaznak az esetükben a színes vagy monokróm képalkotáshoz.
+  * [[hu:arduino:liquidcrystal_modul#liquidcristal_lcd_modul|Arduino / LiquidCristal LCD Modul]]
+==== LDR ====
+en: light-dependent resistor \\
+Lásd: [[hu:main:dict#fotoellenallas|Fotoellenállás]]
+==== lebegőpontos számábrázolás ====
+{{anchor:lebegopontos}}
+Először az [[hu:comm:comdict#ieee|IEEE]] Standard for Binary Floating-Point Arithmetic (IEEE 754-1985) definiálta a lebegőpontos számok fogalmát - lassan 30 éve. Legutoljára ezt az IEEE 754-2008 írta felül. A szabvány leírja az egyszeres pontosságú (single-precision) 32 bites és kétszeres pontosságú (double-precision) 64 bites számokat, valamint a legalább 43 bites kibővített egyszeres (single-extended precision) és a legalább 79 bites kibővített kéteszeres (double-extended precision) pontosságú változókat. A széles skála ellenére csak a 32 bites single REAL a szabványos típus, a többi opcionálisan alkalmazható.
+A bitek számozása a lebegőpontos típusban (is) jobbról balra történik, a változó teljes hosszában.
+{{wiki:s7:lebego1.png|Lebegőpontos számábrázolás}} \\
+Gyakorlatilag a számábrázolás úgy működik, hogy a számábrázolást a változó a mantissza részben, míg a hatványrészt a kitevő részben tárolja. Minél nagyobb vagy kisebb egynél a hatványrész, a mantissza pontossága egyre inkább elvész. Magyarul (1-től) minél nagyobb vagy kisebb számokat ábrázolunk a típusban, annak a pontossága annál alacsonyabb lesz.
+Példa: [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#s7_lebegopontos|S7 Lebegőpontos számábrázolás]]
+{{ :wiki:accumulator:liion_pack.jpg?120|Lítium-ion akkumulátor}}
+==== LIPO ====
+hu: Lítium-polimer akkumulátor
+A **LiPo**, vagyis lítium-polimer akkumulátor egy speciálisan kialakított Li-Ion tároló. Ebben az esetben a Li-Ion folyadék elektrolit konstrukciót egy szilárd, zselatinos (polimer-alapú) fóliával cserélték le, és ez az átalakítás a tároló fizikai jellemzőire is jelentős hatással van. Összetételük miatt a LiPo cellák sokkal sokoldalúbban alakíthatók ki, és robbanásra is kevésbé hajlamosak, viszont energiatárolási kapacitásuk jóval alacsonyabb a LiIon akkumulátoroknál. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== Lítium-ion akkumulátor ====
+A lítium akkumulátor célú alkalmazását, illetve annak a lehetőségét először a 70-es években a müncheni Technikai Egyetemen (**TU München**) tárták fel. Sok időnek kellett eltelnie, hogy a LiIon tárolók valóban piacra is kerüljenek, erre a 90-es évektől fokozatosan került sor. A lítium bázisú tárolók sok kémiai összetétellel is alkalmazásra kerülnek, így a leggyakoribb //lítium-kobalt-dioxid-akkumulátorok// (**LiCoO2 – LCO**) mellett megtalálhatók a //lítium-mangán-dioxid// (**LMO**), és a //lítium-foszfát-akkumulátorok// (**LFP**), ritkábban pedig a //lítium-titanát// (**LTO**) és az ón-kén-lítiumion akkumulátorok is. A fizikai jellemzőik nagyjából megegyeznek ezeknek, azaz a fajlagos energiatárolási kapacitásuk **150 Wh / kg**, energiasűrűségük **400 Wh / l** körül alakul. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== LLC ====
+hu: logikai kapcsolatvezérlési alréteg, \\
+en: Logical Link Control \\
+Az LLC ellenőrzi a vett keretek épségét, kéri és végzi az újraküldést és szervezi a kapcsolatot, a MAC réteg szolgáltatásainak (keret adása és vétele) felhasználásával. Bővebben a TCP/IP referencia modellről: [[hu:comm:start#tcp_ip_referencia_modell|TCP/IP referencia modell]].
+==== LNA ====
+en: low-noise amplifier \\
+hu: alacsony zajszintű erősítő \\
+Az alacsony zajszintű erősítő (LNA) egy elektronikus olyan erősítő, mely igen alacsony teljesítményű jelet erősít, anélkül, hogy jelentősen lebontaná a jel-zaj arányt. Az LNA-k célja a további zaj minimalizálása.
+==== Long ====
+Az integer változótípus 4 byte terjedelmű változata. Több rendszerben //DINT//-ként hivatkoznak rá. Lásd: [[#integer|integer]], [[hu:arduino:variables#long|Arduino long]].
+==== LoRaWAN ====
+{{ :wiki:comm:lora_icon.png?140|LoRa}}
+en: Long Range wireless data telemetry
+A LoRa Szövetség (LoRa Alliance™) egy nyitott és non-profit szervezet. Fő termékük a LoRaWAN™ LPWAN protokoll, ami az IoT rendszerekhez fejlesztettek ki. A LoRaWAN fizikai szintjén a CSS modulációt alkalmazza egy speciális hibajavító eljárás, a FEC (forward error correction) mellett. Ez lehetővé teszi több adó forgalmazását is az adott sávban. A kapcsolat végpontjai között az átvitel AES128 kódolással történik.
+Bővebben: [[hu:comm:bus_lora#lora|LoRaWAN]]
+==== LPN ====
+en: Low-Power Network
+Lásd: [[hu:comm:lpwan|LPWAN]]
+==== LPWA ====
+en: Low-Power Wide-Area
+Lásd: [[hu:comm:lpwan|LPWAN]]
+==== LPWAN ====
+en: Low-Power Wide-Area Network
+A kis (adó)teljesítményű nagy kiterjedésű hálózat (**LPWAN**: //Low-Power Wide-Area Network//) olyan, főleg az [[hu:comm:iot|IoT]] céljaira alkalmazott kiterjedt hálózatokat jelölnek, ahol rövid ideig tartó és alacsony bitsebességgel kommunikáló elemek viszonylag kis mennyiségű adatot forgalmaznak. Az LPWAN további, alternatív elnevezései: //Low-Power Wide-Area// (**LPWA**) vagy //Low-Power Network// (**LPN**). Az LPWAN adatsebessége jellemzően 0,3 kbit /s-tól 50 kbit /s-ig terjed csatornánként. Az LPWAN egy privát vezeték nélküli szenzorhálózat céljára is használható. Tovább: [[hu:comm:lpwan|LPWAN]]
+==== LSB ====
+en: Least Significant Bit
+Lásd: [[hu:comm:comdict#msb|MSB]].
+==== LRC ====
+hu: hosszparitásos ellenőrzés \\
+en: Longitudinal Redundancy Check \\
+de: Längsparitätsprüfung
+Az LRC egy adatvédelmi módszer. A hosszparitás ellenőrzése hasonló elven működik, mint a keresztparitás ([[hu:comm:start#vrc|VRC]]), de itt több adatsor azonos bitpozícióra eső elemeit kell összegezni hasonló módon:
+Az átvitelre kerülő adatpozíciókban, ha az „1”-es értékek száma páros, akkor a paritásbit „0”, ha ezeknek száma páratlan, akkor a paritásbit „1” lesz. A VRC-vel kombinálva egy emelt biztonságú eljárást, a [[hu:comm:start#vrc_lrc|VRC/LRC]]-t kapjuk. Tovább: [[hu:comm:start#lrc|LRC]], [[hu:comm:start#adatvedelmi_modszerek|Adatvédelmi módszerek]]
+==== LVC ====
+en: Low Voltage Cutoff \\
+hu: túlmerítés-védelem \\
+A Li-Ion akkumulátorok túlmerítése szintén a telepek tönkremenetéhez vezet, így a gyártók jellemzően egy túlmerítés-védelmet (//Low Voltage Cutoff// – **LVC**) is beépítenek az egységeikbe. Ezek az akkumulátor tápvezetékét szakítják meg akku-üzemben, ha a feszültség a 3,2V-os szintet alulhaladja. Ez persze vagy működik, vagy nem, így érdemes a túlmerítést a felhasználói oldalról is valamilyen hardveres megoldással tiltani. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== MAC (réteg) ====
+hu: közeghozzáférési alréteg, \\
+en: Medium Access Control \\
+A MAC alréteg feladata a közeghez való hozzáférés, a kereteknek a kábelre való juttatása (az adási jog megszerzése és az adás). Bővebben a TCP/IP referencia modellről: [[hu:comm:start#tcp_ip_referencia_modell|TCP/IP referencia modell]].
+==== MAC / OUI (cím) ====
+{{anchor:mac}}
+{{anchor:oui}}
+hu: eszközhozzáférés-vezérlő (cím) / egyedi szervezeti azonosító (röviden: MAC-cím) \\
+en: Medium Access Control / Organizationally Unique Identifier \\
+Jellemzően minden Ethernet alapú protokoll (pl. Profinet) alkalmazza a partnerek egyedi azonosításához a MAC-címet. Ez a cím (elvileg) az egész világon egyedi. A cégazonosítót az IEEE Standards Department-től lehet kérni a cég azonosítása céljából - ez az eljárás (mármint a cím-kiadás) nem ingyenes. Ez a MAC cím OUI (egyedi szervezeti azonosító) része.
+{{:wiki:comm:mac_oui.png|}}
+A 48 bites MAC címzés elvileg 248 azaz 281,474,976,710,656 egyedi címet tesz lehetővé - ez persze csak játék a számokkal. Érdekesség, hogy a MAC címzés még az Internet őskorából, a Xerox címzési sémából maradt meg - egy igazi őskövület. Tovább: [[hu:comm:bus_ethernet#mac_oui|MAC/OUI]]
+==== Malware ====
+Az angolul **malware** (az angol **mal**icious soft**ware** rövidítése) szó //rosszindulatú szoftver//nek fordítható, mely az ilyen jellegű szoftvereknek az összefoglaló elnevezése. A malware-ek az alábbi alcsoportokra oszthatók fel:
+  * **spyware** – kémprogram
+  * **ransomware** –  zsarolóprogram; a gép tartalmát lekódoló csak az csak jelszó ellenében feloldó eszköz
+  * **adware** –  agresszív reklámprogram, sokszor behatoló funkciókkal
+  * **rootkit** – a behatolónak extra jogokat biztosító program
+  * **backdoor** – hátsó ajtó; észrevétlen behatoláshoz portot biztosító program
+  * **worm** – féreg
+  * **trojan horse** – látszólag hasznos, de mellesleg behatoláshoz portot biztosító program
+  * **virus** – virus; önmagát sokszorosító behatolóprogram
+  * **macrovirus** – makroprogramok futtatására alkalmas eszközökön (pl. office programok) terjedő vírus
+  * **keylogger** – gépelést figyelő rejtett eszköz
+  * **bootkit** – a boot-eljárásba beépülő rejtett behatolóprogram
+  * **e-mail virus** – emailekben terjedő, önmagát sokszorosító behatolóprogram
+==== MAN ====
+hu: városi hálózat, \\
+en: Metropolitan Area Network \\
+Egy városon belüli kommunikációs állomások összekapcsolása, maximális kiterjedtsége: 1-50 km. A hálózatok tipizálása kiterjedtségük szerint: [[hu:comm:start#halozatok_kiterjedtsege|Hálózatok kiterjedtsége]]
+==== Manchester ====
+en: Manchester-code \\
+de: Manchester-Kodierung \\
+Ez egy kódolási eljárás, ami magasabb átviteli biztonságot nyújt az átviteli sebesség kárára. A kódolás lényege, hogy minden bitet állapotváltással jelöl, így a 0-ból 01, az 1-ből 10 lesz.
+Így ebből a byte-ból:
+.0.0.1.0.1.1.0
+ez lesz (2 byte):
+.01.01.10.01.10.10.01
+A hibákat ezzel a kódolással egyszerű szűrni, mert az a blokk, amiben két azonos jel követi egymást, hibás. Ezt a kódolástechnikát szokás PE (Phase Encode) rövidítéssel is jelölni.
+{{:wiki:comm:kod_man.png|Manchester kódolási eljárás}}
+Tovább: [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== Mancester 2 ====
+en: Manchester II code \\
+de: Differenzial Manchester-Kodierung \\
+Néha Manchester-II néven hivatkoznak rá.
+Ez a kódolási eljárás gyakorlatilag technikailag megegyezik a Manchester-rel, tehát ez is pont feleannyi jelet visz át, mint például az [[hu:comm:start#nrzi|NRZI]], mert minden bitet megkettőz.
+Eltérés a Manchester-hez képest, hogy csak "1" érték esetén váltja a triggerelés irányát, "0" esetén helyben hagyja azt.
+{{:wiki:comm:kod_man_ii.png|Mancester 2 }}
+Tovább: [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== MASK ====
+en: multiple amplitude levels\\
+hu: több(szörös) amplitúdószint \\
+AZ [[hu:comm:start#am|AM]] átvitel digitális jelátvitelre való felhasználásánál az átviteli sebesség (pl. az [[hu:comm:start#ook|OOK]]-hoz képest duplájára) növelhető, ha két átviteli állapot helyett például négy (00, 01, 10, 11) kerül definiálásra, és mindegyikhez egy-egy amlitúdó-szintet rendelünk hozzá. Tovább: [[hu:comm:start#mask|AM/MASK]]
+==== master-slave ====
+{{wiki:comm:master_slave.png?380x202|master - slave kapcsolat}} \\
+A master - slave kapcsolat a hálózati állomások alá - fölé rendeltségi viszonyát határozza meg. Jellemzően egy PLC-s hálózaton a PLC-k egy kvázi gyűrűn kommunikálnak egymással. Ezek az eszközök általában egyenrangú partnerek, master-ek. Ezek alá vannak rendelve a slave egységek. Ezek lehetnek ugyanarra a buszra kötve mint a master-ek, de jellemzően inkább a PLC-ből külön - a felső szintűtől független; DP - kommunikációs vonal köti ezeket a master-hez. Jellemzően minden slave csak egy master-hez van rendelve, de az adott slave kimeneteit mindenképpen csak egy master írhatja. A master-ek egymás között jellemzően token-es kommunikációt folytatnak, míg a slave-ek csak csak a master általi megszólításra válaszolhatnak.
+==== MBP ====
+en: Manchester Bus Powered
+Az MBP-t az IEC 61158-2 Typ 1 definiálja, úgy, hogy azt a [[hu:comm:bus_profibus#profibus_pa|Profibus PA]] használhatja fel. Ezen kívül a buszt a Foundation Fieldbus (FF) alkalmazza. A Profibus PA és FF állomások azonos buszon egyszerre nem alkalmazhatók. Az MBP átviteli alapja az [[hu:comm:bus_rs485#rs485_half_duplex|RS485 half duplex]] átviteli módja, árnyékolással. Az MBP egy "powered" busz, azaz az adatátvitel mellett - korlátozott mértékben - a tápellátást is biztosítja (mint például az [[hu:comm:bus_as_i|AS-i]] is).
+Az MBP az [[hu:comm:start#osi|OSI-ISO referencia modell]] legalsó (7; fizikai) szintjét definiálja. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#mbp|MBP]].
+==== mDNS ====
+en: multicast Domain Name System
+Számítógépes hálózatban a multicast DNS (mDNS) protokoll a névszerver funkciót (az IP-címek összerendelése név címekkel) valósítja meg olyan kis hálózatokban, melyek nem tartalmaznak helyi névszervert. Ez a szolgáltatás lényegében ugyanazokat a programozási felületeket, csomagformátumokat és operációs szemantikát használja, mint a "nagy" Domain Name System (DNS). Bár Stuart Cheshire az mDNS-t önálló protokollként tervezte, a szokásos DNS-kiszolgálókkal együttműködve is működőképes.
+Lásd még: [[hu:main:dict#dns|DNS]]
+==== Melsec ====
+{{tag>melsec_a}}
+A Melsec a Mitsubishi Melsec típusú PLC-k serial interfésze. A Melsec alkalmas a PLC és printerek és más PLC-kel való összekötésére, [[hu:comm:bus_rs232|RS-232]] vagy [[hu:comm:bus_rs422|RS-422]] alkalmazásával. Az alkalmazott telegramok maximális hossza 512 byte, maximális sebességük 115 kBaud. A protokoll mára elavult. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#melsec-a|Melsec-A]], [[hu:comm:bus_collection#melsec_net|Melsec Net]].
+==== MIFARE ====
+{{ :wiki:comm:mifare_logo.png?150|MIFARE}}
+A MIFARE az NXP Semiconductors által levédetett RFID technológia, melyet érintés nélküli intelligens kártyák és közelségi kártyák chipjeiben alkalmaznak.
+A márkanév szabadalmaztatott megoldásokat tartalmaz az ISO / IEC 14443 A típusú 13,56 MHz-es érintés nélküli intelligens kártya-szabvány különféle szintjeire. A MIFARE AES és DES/Triple-DES titkosítási szabványokat, valamint egy régebbi szabadalmaztatott titkosítási algoritmust, a Crypto-1-t használ. Az NXP intelligens kártya chipjeikből 10 milliárd darabot és több mint 150 millió olvasómodult adtak el. A MIFARE jelenleg az NXP Semiconductors tulajdonában van, amelyet 2006-ban leválasztottak a Philips Electronics-tól. Tovább: [[hu:comm:bus_mifare|MIFARE]]
+A MIFARE főbb típusai:
+  * MIFARE Classic 1K (MF1S503x)
+  * MIFARE Classic 4K (MF1S703x)
+  * MIFARE Classic Mini (MF1 IC S20)
+  * MIFARE Ultralight (MF0ICU1)
+  * MIFARE Ultralight C (MF0ICU2)
+A MIFARE-hez hasonló, de némileg egyszerűbb [[hu:comm:rfid|RFID]] technológia a [[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]], a két technológia egymással nem kompatibilis.
+==== MiWi ====
+{{ :wiki:comm:miwi_logo.png?100|MiWi}}
+A MiWi a //Microchip Technology// által kifejlesztett és szabadalmaztatott Wireless Personal Area Network ([[hu:comm:start#pan|WPAN]]) vezeték nélküli protokoll. Alapja az IEEE [[hu:comm:ieee#ieee_80215|IEEE 802.15]].4 szabvány, és az alacsony teljesítményű eszközök rövid távú összekapcsolására fejlesztették ki, maximum 250 kbs adatátviteli sebességgel. Fizikai rétege a 2,4 GHz-es [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávon]] üzemel.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== MLT-3 ====
+Az MLT-3 egy kódolási eljárás, mely esetén a kódolási szabály:
+A kódoló egy négy állapotú ciklikus működésű automata. Az automata állapotaihoz rendre a vonali jel következő értékeit rendeljük: -1,0,1,0. Az automata 1-es továbbításakor a következő állapotba lép, 0 továbbításakor állapota nem változik.
+A kódolás sávszűkítő, az "alapfrekvencia" a bitidő negyede lesz.
+{{:wiki:comm:kod_mlt3.png|MLT-3 kódolási eljárás}}
+Tovább: [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== MMI / MMS ====
+en: Man Machine Interface (MMI) \\
+de: Mensch-Maschine-Schnittstelle (MMS) \\
+Lásd: [[hu:main:dict#hmi|HMI]]
+==== Modbus ====
+{{ wiki:comm:modbus_logo.png?100|Modbus logo}}
+en: Modicon bus
+A Modbus protokoll kialakulása szorosan összefonódott az első PLC születésével. Az első PLC, a **Modicon 084** 1969-ben kezdte meg első ciklusait, és rá egy évre, szükségszerűen létrehozták a Modbus-t. Ez mára egy **De-facto-standard**, azaz, igen széles körben alkalmazott kommunikációs rendszerré vált. Tovább: [[hu:comm:bus_modbus#modbus|Modbus]].
+==== Moduláció ====
+A moduláció olyan eljárás, mely biztosítja, hogy egy vivőjel valamilyen formában képes legyen egy üzenetjelet hordozni, és kommunikációs eljárás útján továbbítani. A vivőjel a legtöbb modulációs formában egy (nagyfrekvenciájú elektromos/elekromágneses) színuszos jel, melynek három jellemzőjét; amlitúdóját, fázisát vagy frekvenciáját módosítja az adott eljárás, hogy az üzenet kódolásra kerüljön. Tovább: [[hu:comm:start#modulacio|Moduláció]]
+==== mono-master ====
+Azok a hálózatok, amik csak egy master állomás működését teszik lehetővé.
+==== MOSI / MISO ====
+{{anchor:mosi_miso}}
+en: Master Output Slave Input / Master Input Slave Output \\
+en: Master Out Slave In / Master In Slave Out \\
+Egy [[hu:comm:start#duplex|fullduplex]] kommunikációs forma, ahol a dedikált csatormákat egyszerűen ebben a konfigurációban kell összekötni. Ezt az átviteli eljárást alkalmazza az [[hu:comm:bus_spi#spi|SPI]] busz:
+{{:wiki:comm:spi_conf_0.png|SPI MOSI / MISO}}
+{{ :wiki:comm:mpi.png?180|MPI-USB csatlakozó}}
+==== MPI / PPI ====
+{{anchor:mpi}}
+en: multi-point interface \ Point to Point Interface
+Az MPI-t a Siemens fejlesztette ki a [[hu:s7:start|Simatic S7]] 300-as és 400-as PLC családjához. Az MPI biztosítja, hogy a programozói állomásról a fejlesztő egyidejűleg több PLC-vel is kapcsolatot tarthasson. Adott esetben az MPI adatátvitelre illetve SCADA kapcsolatra is alkalmas. Az MPI gyakorlatilag megegyezik az [[hu:comm:bus_rs485|RS485]]-tel, sebessége 187,5 kbps-től 12 Mbps-ig terjedhet. Az MPI végpontjait (csakúgy, mint az RS485-öt) ellenállással le kell zárni.
+A PPI egyszerű p2p kommunikációs megoldás - szintén az [[hu:comm:bus_rs485|RS485]]-re alapozva -, a [[hu:s7:start|Simatic S7]] 200-as PLC családjához. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#mpi_ppi|MPI]], [[hu:s7:start|Simatic S7]]
+==== MSB ====
+en: Most Significant Bit
+A változóknak, például egy byte-nak a értékesebb helyiérték-tartományát MSB (Most Significant Bit), az alacsonyabbat pedig LSB (Least Significant Bit) nevekkel jelölik.
+{{:wiki:comm:msb_lsb.png|MSB / LSB}}
+Például: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#byte|S7 BYTE]]
+==== MSK ====
+hu: minimum eltolásos billentyűzés \\
+en: Minimum frequency-shift keying / minimum-shift keying \\
+Az MSK az FSK egy, az 50-es években rádióátviteli rendszerekre, teljesítményerősítőkre kifejlesztett változata, ahol a magasabb és az alacsonyabb frekvenciák közötti különbség megegyezik a bitráta felével. A 0 és 1 biteket ábrázoló hullámalakok egy fél hordozó-periodusnyit különbözhetnek egymástól.
+Az MSK egyik képzési módja az un. Hilbert-traszformáció. A moduláció menete ennek alkalmazásával:
+{{:wiki:comm:msk.png|MSK + Hilbert-traszformáció}}
+Tovább: [[hu:comm:start#msk|MSK]]
+==== Multi-hop ====
+Lásd: [[#ad-hoc|ad-hoc]]
+==== Multi-master ====
+Olyan hálózatot szokás ezzel a szóval, amire egyidejűleg egynél több master állomás csatlakozik.
+==== multi-slave ====
+Olyan hálózatot szokás ezzel a szóval, amire egyidejűleg egynél több slave állomás csatlakozik.
+==== Multiplex adatátvitel ====
+{{ :wiki:comm:multiplex.png|Multiplex adatátvitel}}
+A távközlési és számítógépes hálózatokon a multiplexelés vagy multiplex adatátvitel egy olyan eljárás, amellyel több analóg vagy digitális jelet egyesítenek egy jellé egy megosztott közegen. A cél a szűkös erőforrások megosztása. Például a multiplexet telekommunikációra alkalmazva több telefonhívást lehet(ett) lebonyolítani egy vezetéken. A multiplexelés az 1870-es években keletkezett a telegráfiában , és azóta is széles körben alkalmazzák a kommunikációban. Tovább: [[hu:comm:start#multiplex|Multiplex adatátvitel]]
+==== MVB ====
+en: multi-function vehicle bus, \\
+de: Fahrzeugbus \\
+A járműveken, főleg a német vasút-technikában alkalmazott a jármű-busz (Fahrzeugbus), az MVB, mely a gateway-eket köti össze az alegységekkel. Tovább: [[hu:comm:bus_tcn#mvb|MVB]].
+==== NDP ====
+en: Neighbor Discovery Protocol
+A 2007-ben - RFC 4861-ban - publikált NDP funkcionálisan gyakorlatilag megegyezik az ARP működésével, azzal az eltéréssel, hogy ezzel az IPv6-os címek alapján lehet vadászni a MAC címeket. (és persze ebből adódóan az NDP telegrammok felépítése eltér az ARP-s elődétől). Tovább: [[hu:comm:bus_ethernet#arp|ARP/NDP]]
+==== NEC IR moduláció ====
+{{:wiki:comm:necmodulation.png|NEC IR moduláció}}
+A NEC protokoll egy speciális [[hu:comm:start#ppm|PPM]] modulációs technológia, ami a bitek impulzus távolság kódolását használja. Minden impulzus egy 560 μs hosszú 38 kHz-es jelsor (kb. 21 ciklus). Egy logikai "1" 2,25 ms-os időszelet első részét tölti ki, míg a logikai "0" ennek csak a fele, azaz 1,125 ms.
+Tovább [[hu:comm:bus_ir#nec_ir_protokoll|NEC IR]], [[hu:comm:start#ppm|PPM]]
+==== NEMP ====
+en: Nuclear Electromagnetic Pulse \\
+Lásd: [[hu:main:dict#emp|EMP]]
+==== NFC ====
+en: Near Field Communication
+A //"közel-mező" kommunikáció// (NFC) egy nagyon rövid hatótávolságú adatkommunikáció, jellemzően 10 cm-es vagy annál kisebb távolságon belül, érintésmentes RF (rádiófrekvenciás) kommunikációs technológia segítségével. Az NFC az RFID technológián alapul. Ez a technológia lehetővé teszi az egyszerű, gyors, intuitív és biztonságos kommunikációt két elektronikai eszköz között. Habár a technológia az [[hu:comm:rfid|RFID]]-re épül, de azzal szemben kétirányú kommunikációt tesz lehetővé.  Az NFC ugyanazokon a frekvenciákon üzemel, mint az [[hu:comm:rfid|RFID]], de a legtöbb alkalmazása a 13,56 MHz [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM-sáv]]ban kommunikál. Tovább: [[hu:comm:nfc|NFC]]
+{{ :wiki:arduino:nrf24l01_01.png?160|nRF24L01}}
+==== nRF24L01 ====
+Az nRF24L01 egy integrált, ultra alacsony fogyasztású (ULP) 2 Mbps RF adó-vevő IC, mely a 2,4 GHz-es ISM (licencmentes) sávban forgalmaz. 14 mA-nél alacsonyabban marad forgalmazás idején az áramfelvétele, tápfeszültsége 1,9 és 3,6 V között marad. Alacsony áramfelvétele ideális eszközzé teszi akkumulátoros üzemeltetés esetén. Tovább: [[hu:comm:nrf24#nrf24|nRF24L01]], [[hu:arduino:nrf24#nrf24l01|Arduino nRF24L01]]
+==== NRZ ====
+hu: nullára komplementáló kódolás \\
+en: No Return to Zero
+Az NRZ a legegyszerűbb, minden "trükk" nélküli kódolási eljárás. "1" érték esetén 1, "0" érték esetén 0 kerül a kimenetére. Két változata van:
+  * unipolar NRZ: két jelszint lehetséges, így "0" értéknek a 0, "1' értéknek az 1 felel meg.
+  * bipolar NRZ: három jelszint van (+,0,-), így a "0"-nak a "-", az egynek pedig a "+" felel meg.
+Tovább: [[hu:comm:start#nrz|NRZ]], [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== NRZI ====
+hu: nullára komplementáló differenciális kódolás \\
+en: Non Return to Zero Invert \\
+de: NRZI-Kodierung
+Az NRZI egy kódolási eljárás. Alkalmazása esetén csak az egyik érték változása esetén történik váltás a kimeneten. Az eljárásnak két változata van, a mode 1 és a mode 0.
+  * **mode 1** esetén "1" érték esetén a kimenő jel polaritást vált, míg "0" esetén nem történik értékváltás.
+  * **mode 0** esetén értelemszerűen ez fordítva történik, így "0" érték esetén polaritásváltás, "1" esetén változatlanul hagyás.
+Tovább: [[hu:comm:start#nrzi|NRZI]], [[hu:comm:start#kodolasi_eljarasok|kódolási eljárások]]
+==== OFDM ====
+en: Orthogonal Frequency Division Multiplexing, \\ hu: Ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés
+Az OFDM egy frekvenciaosztásos multiplexelés (FDM; Frequency Division Multiplexing) mechanizmus, mely úgy működik, hogy egyetlen szélessávú jelet több keskeny sávú alvivő hordozóra oszt fel, oly módon, hogy az összes egymásra merőleges alvivők egyenletes távolságra helyezkedjenek el. Más szavakkal, az OFDM egy nagysebességű jelet számos lassú jellé oszt fel, hogy a vevő végén ezek stabilabbak legyenek, és így az alcsatornák továbbítják az adatokat. A alvivők információit ezután összegyűjtik a vevőn, és újraegyesítik azokat, hogy egy nagysebességű jelsorrá áljanak ismét össze. Az alvivők egymással kölcsönösen ortogonálisak, azaz az egyes alvivők középfrekvenciáján a többi alvivő nulla értéket vesz fel. Tovább: [[hu:comm:start#ofdm|OFDM]], lásd még: [[hu:comm:start#ofdma|OFDMA]]
+==== OFDMA ====
+en: Orthogonal Frequency Division Multiple Access, \\ hu: Ortogonális frekvenciaosztású többszörös hozzáférés
+Az OFDMA egy többfelhasználós [[hu:comm:start#ofdm|OFDM]] technológia, ahol a felhasználók [[hu:comm:start#tdma|TDMA]] és [[hu:comm:start#fdma|FDMA]] alapon is kioszthatók, ahol egyetlen felhasználónak nem feltétlenül kell az összes alhordozót elfoglalnia egy adott időben. Más szavakkal, az alvivők egy részét egy adott felhasználóhoz rendelik. Ez lehetővé teszi több felhasználó felé az egyidejű, de alacsony adatátviteli sebességű jeltovábbítást. Az OFDMA több felhasználó kis adatsebességű hozzáférése számára spektrálisan hatékonyabb és keskenysávú zavarokra ellenállóbb, mint az időben statikus, azaz egy felhasználó számára mindig ugyanannyi alvivőt kiosztó OFDM digitális modulációs eljárás. Az OFDMA-t alkalmazza például a Mobile WiMAX és az LTE is. Tovább: [[hu:comm:start#ofdma|OFDMA]], lásd még: [[hu:comm:start#ofdm|OFDM]]
+==== oktett ====
+Főleg kommunikációban szokás használni a 8 bitet magukba foglaló adatblokkokra. Szinonímája a [[#byte|byte]].
+==== OOK ====
+en: On-Off Shift Keying \\
+hu: jelmegszakításos billentyűzés \\
+Az OOK a legegyszerűbb modulációs (konkrétabban digitális amplitúdómodulációs) eljárás, ahol a digitális 0-nak a //"nincs jel"//, míg a digitális 1-nek a //"van jel"// állapot feleltethető meg. A legegyszerűbb  és leggyakoribb alkalmazási módja a morze-kód átvitele.
+Ez a moduláció bár rendkívül egyszerű, hibatűrőnek nem nevezhető, zavarójelekre rendkívül érzékeny. A rádiófrekvenciás alkalmazása mellett optikai átviteli megoldásoknál is gyakorlatilag egyeduralkodó, így például az [[hu:comm:bus_ir|IR]]-nél. Tovább: [[hu:comm:start#ook|OOK]]
+==== OTA ====
+en: Over-the-air programming
+Az OTA több, egymástól akár jelentősen eltérő programozási vagy csak adatletöltési metódust is magába foglal, ezeknek közös ismertetőjelük, hogy vezeték nélkül lehet ezeket megvalósítani. A legtöbb esetben ez a klasszikus //"vezetékes"// programozást/adatletöltést egészíti ki.
+==== OTAA ====
+en: Over-the-Air-Activation
+A LoRaWAN eszközök két módon csatlakozhatnak a hálózathoz. Az első az OTAA, (Over-the-Air-Activation). Az eszköz és a hálózat ilyenkor egy 128 bites AppKey kulcsot cserél. Amikor a készülék elküldi a csatlakozási kérelmet, az AppKey is MIC kérelmet (Message Integrity Code) hoz létre. A kiszolgáló ellenőrzi a MIC-et az AppKey alkalmazásával.
+Ha az ellenőrzés mindent érvényesnek talál, a szerver két új 128 bites kulcsot, egy aplikációs kulcsot (AppSkey) és egy hálózati kulcsot (NwkSkey) generál. Ezeket a kulcsokat visszaküldi az eszközre az AppKey segítségével. Az üzenet megérkezése után az eszköz dekódolja és telepíti a két munkamenetkulcsot. Tovább: [[hu:comm:bus_lora|LoRaWAN]]
+==== OSI (-ISO) referencia modell ====
+{{anchor:osi}}
+en: Open System Interconnection (- International Standardization Organization)
+A kommunikációs jellemzőket szintekre bontani hivatott modell, mely bár sok esetben (pl. TCP) már nem állja meg a helyét, azért még mindig az egyik legjobb közelítése a protokollok standardizálásának. Az OSI-ISO-ról bővebben: [[hu:comm:start#osi_-iso_referencia_modell|OSI (-ISO) referencia modell]]
+==== OUI ====
+hu: egyedi szervezeti azonosító \\
+en: Organizationally Unique Identifier \\
+Az OUI a MAC-cím része, leírása is ott található: [[hu:main:dict#mac_oui_cim|MAC / OUI (cím)]]
+==== p2p ====
+en: Peer-to-peer
+Ez egy olyan alkalmazásarchitektura, ahol a résztvevők mindegyike egyenértékű és közvetlen kapcsolatban áll egymással. Sok esetben a p2p hálózatban alkalmazott eljárás, de amennyiben a kommunikációnak mindössze két egyenértékű résztvevője van, ebben az esetben is p2p-ről beszélhetünk, ebben az esetben a két résztvevő jellemzően [[hu:comm:start#p2p|full duplex]] kommunikációt folytat egymással.
+==== PA ====
+en: power amplifier \\
+hu: teljesítményerősítő \\
+A teljesítményerősítő egy olyan elektronikus erősítőberendezés, amely a kis teljesítményű elektronikus jeleket, például a rádióvevőkészülék vagy az elektromos gitárvétel jelét erősíti fel arra a szintre, mely már elegendő a hangszórók vagy fejhallgatók meghajtására, vagy a rádiófrekvenciás jel adón (vagy antennán) keresztüli továbbítására.
+==== PAM ====
+en: Pulse-amplitude modulation
+A PAM egy analóg-digitális kódolási eljárás. Az analóg jelet (pl. zenei hangcsatornát) egy mintavételezési idővel és egy kötött felbontással digitális jelekké képezi. Minél hosszabb a mintavételezési raszter, illetve minél nagyobb a felbontás, a leképezés annál pontatlanabb lesz.
+{{:wiki:comm:pam.png?200|PAM Moduláció}}
+Bővebben a moduláció-típusokról: [[hu:comm:start#modulaciok|Modulációk]]
+==== PAN ====
+hu: személyes hálózat, \\
+en: Personal Area Network \\
+Olyan számítógépes hálózat, amelyet adatátvitelre használnak a személyes eszközök, például számítógépek, telefonok, táblagépek és személyi digitális asszisztensek. A PAN-okat maguk a személyes eszközök (interperszonális kommunikáció) hozzák létre részben egymás közötti kommunikációra, részben és legtöbb esetben egy magasabb szintű hálózathoz vagy az internethez való csatlakozásra. Ebben az esetben egyik résztvevő „master” eszköz veszi fel az internetes router szerepét. A hálózatok tipizálása kiterjedtségük szerint: [[hu:comm:start#halozatok_kiterjedtsege|Hálózatok kiterjedtsége]]
+==== PCM ====
+en: pulse-code modulation, \\
+de: Puls-Code-Modulation, \\
+hu: Impulzus-kód moduláció
+A PCM egy analóg-digitális kódolási eljárás, melynek első lépése a [[hu:main:dict#pam|PAM]] (Pulse-amplitude modulation), ami az analóg jelet egy mintavételezési idővel és egy kötött felbontással digitális jelekké képezi. A PCM az ezt követő lépésben [[hu:main:dict#rz|RZ]] vagy [[hu:main:dict#nrz|NRZ]] kódolással képez adatkimenetet. Ez a moduláció az alapja a digitális audio szabványoknak, így ezt alkalmazzák a számítógépek, kompakt lemezek, digitális telefonok és más digitális audiotechnológiák eljárásaiban. Bővebben a moduláció-típusokról: [[hu:comm:start#modulaciok|Modulációk]]
+==== PDM ====
+en: Pulse-density modulation, \\
+de: Pulsdichtemodulation, \\
+hu: Impulzusűrűség moduláció \\
+Az eljárás lépései gyakorlatilag megegyeznek a jóval ismertebb PCM-ével, azzal a külömbséggel, hogy a PDM a jelszint változásait impulzussűrűség-leképezéssel követi. A PCM-PDM összevetése a PCM-nél található.   A PDM a Sony Super Audio CD (SACD) formátumában használt kódolás, a Direct Stream Digital név alatt. Bővebben a moduláció-típusokról: [[hu:comm:start#modulaciok|Modulációk]]
+==== PE ====
+en: Phase Encode \\
+Lásd: [[#manchester|Manchester]]
+==== Peltier-elem ====
+{{anchor:peltier}}
+{{ :wiki:comm:peltier.png|Peltier-elem}}
+en: Thermoelectric Cooler (**TEC**) \\
+Az 1834-ben megfigyelt, **Jean Peltier** francia fizikusról elnevezett **Peltier-hatás** lényege, ha kétféle anyagból álló hőelektromos elemen át áramot vezetünk, az érintkezési helyek fölmelegszenek v. lehűlnek, aszerint, hogy az áram milyen irányban halad keresztül.
+Ezek a  termoelektromos hűtőberendezések, melyekre Peltier-elemként vagy **TEC**-ként szokás hivatkozni, tipikusan két kerámia lemez között helyezkednek el és sorosan vannak egymás után csatlakoztatva. A teljes egység hűtési képessége ezután arányos a benne lévő TEC-ek számával.
+A TEC-el hűtési hatásfoka (10–15%) jelentősen elmarad a konvencionális kompresszoros hűtési eljárásokkal (40–60%) szemben.
+A TEC //„fordított”// eljárással (nagyon alacsony hatásfokú) áramtermelésre is alkalmazható, ennek az egyik leggyakoribb technológiai megvalósítása az [[hu:main:dict#rtg|RTG]].
+==== PLC ====
+{{ :wiki:comm:s7_300.jpg?180|S7-300 PLC}}
+en: programmable logic controller \\
+hu: programozható logikai vezérlő \\
+de: speicherprogrammierbare Steuerung (**SPS**) \\
+A PLC egy olyan digitális ipari számítógép, melyet a gyártási folyamatok rugalmas vezérléséhez adaptáltak. Ilyenek például az szerelő-gyártósorok, erőművek, vasúti rendszerek vagy akár a vasúti fedélzeti rendszerek, azaz minden olyan tevékenység, amely nagyfokú megbízhatóságot és egyszerű programozást és folyamatos diagnosztikát igényel.
+A PLC rendszereket a külvilággal való kapcsolattartás okán [[hu:main:dict#hmi|HMI]]-kel, vagy [[hu:main:dict#scada|SCADA]]-kkal szokás kiegészíteni. Rendkívül sok gyártó nagyon széles palettán gyárt PLC-rendszereket, lásd például [[hu:main:dict#simatic|Simatic]].
+A PLC-k komplexebbek és (jó pár fokkal) bonyolultabb vezérlésre alkalmasak, mint a [[hu:main:dict#mikrokontroller|mikrokontroller]]ek.
+==== PM ====
+{{ :wiki:comm:pm.gif|fázismoduláció}}
+en: Phase modulation \\
+hu: fázismoduláció \\
+A fázismoduláció a két jel, a vivőhullám és az üzenetjel összegzett (pillanatnyi) szögmodulációjából alakul ki.
+A fázismodulációra a jelenlegi kommunikációs eljárások is igen gyakran támaszkodnak, így a [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]], [[hu:main:dict#gsm|GSM]], műholdas televíziós átvitel is a PM különböző (specifikus) válfajait alkalmazza. Tovább: [[hu:comm:start#pm|PM]]
+==== PN ====
+Lásd: [[hu:comm:bus_profinet|Profinet]]
+==== PN ====
+{{anchor:pn_pse}}
+en: pseudorandom number
+A DSSS (közvetlen szekvenciájú szórt spektrum) rádiókommunikációs átviteli eljárás esetén egy jelgenerátorral nagy adatsebességű ál-zajt (PN: pseudorandom number) vagy más néven chipping code-ot, azaz (nagyjából) //kódforgács//ot hoznak létre és az adatsort különféle digitális modulációs eljárásokkal (DQPSK, DBPSK) ebbe a kvázi-zajba modulálják. Az így előállított adatfolyamot egyszerűen chips névvel illetik. Tovább: [[hu:comm:bus_air#dsss|DSSS]]
+==== polling ====
+hu: lekérdezés
+Ebben a közeghozzáférési eljárásban a master egymás után üzenetet küld a slave-eknek, ebből megtudja, van-e azoknak "mondanivalójuk". Ha egy slave nem akar forgalmazni, negatív értelmű üzenetet küld vissza. Ha viszont akar, elküldi üzenetét, és azt a master továbbítja a címzettnek vagy feldolgozza. Jellemzően egy telegram kis mennyiségű adatot továbbít, ezért a nagyobb adatokért (pl. analóg értékekért) a kommunikációnak többet kell fordulnia, így ezek a nagyobb méretű adatok viszonylag lassan frissülnek, és a //polling//-ot is jelentősen lassíthatják.
+Lásd: [[hu:comm:bus_as_i|AS-i]] \\
+Tovább: [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== PPI ====
+en: Point to Point Interface
+Lásd: [[hu:main:dict#mpi|MPI / PPI]]
+==== PPM ====
+en: pulse-position modulation, \\
+hu: impulzus-pozíció moduláció \\
+de: Pulse-position Modulation \\
+A PPM jelmodulációban az érdemi információt az impulzusok hossza kódolja, az impulzusok rögzített időközönként ismétlődnek. Ez a moduláció-típus nagyon hasonlít a PWM-re, azzal a különbséggel, hogy az impulzusok nem érik el a teljes jelkitöltést. A PPM modulációt alkalmazzák például a [[hu:aktor:servos|szervó-vezérlés]]ek:
+{{:wiki:aktor:servo_timing.png|A szervók vezérlése 50 Hz-es impulzusokon keresztül}}
+A szervók vezérlése 50 Hz-es impulzusokon keresztül történik. A teljes ciklusidő így egy impulzusra 20 ms. A minimum érték 1ms, a maximum 2ms impulzushosszhoz köthető. Tovább: [[hu:comm:start#ppm|PPM]]
+==== PRAT ====
+en:  Passive Reader Active Tag
+Az [[hu:comm:rfid|RFID]] **passzív olvasó aktív címke** rendszer passzív olvasóval rendelkezik, mely csak az aktív címkékhez tartozó rádiójeleket veszi. A címkéket ebben az esetben akkumulátor táplálja adás esetén. A PRAT rendszerolvasó vételi tartománya nagyjából 1..600 m között állítható be. Tovább: [[hu:comm:rfid|RFID]]
+==== Profibus ====
+{{ wiki:comm:profibuslogo.png?120|Profibus logo}}
+A PROFIBUS egy univerzális ipari kommunikációs rendszer, melyet nagy előszeretettel alkalmaznak ott, ahol nagyobb rendszerek jelcseréje zajlik. 1989-ben alakították ki a német DIN 19245 szabványnak megfefelően, majd később a nemzetközi EN 50170-es normának feleltették meg. Jelenleg a Profibus standart az IEC 61158-nak (nemzetközi terepi busz standard) került megfeleltetésre.
+A PROFIBUS gyártó-független, nyílt terepbusz szabvány széleskörű alkalmazási területtel. Tovább: [[hu:comm:bus_profibus#profibus|Profibus]].
+Alváltozatai:[[hu:comm:bus_profibus#profibus_dp|Profibus DP]], [[hu:comm:bus_profibus#profibus_fms|Profibus FMS]], [[hu:comm:bus_profibus#profibus_pa|Profibus PA]].
+==== Profinet ====
+{{ wiki:comm:pn_logo.png?120|Profinet logo}}
+A ProfiNet elődje a [[hu:comm:bus_profibus#profibus|Profibus]], ami lassan 20 éve piacvezető megoldás az ipari buszok piacán. A [[hu:comm:bus_profibus|Profibus]] jellemzően az [[hu:comm:bus_rs485|RS485]]-ös fizikai átvitelre alapoz, ami kezdett kissé elavulttá és lassúvá (max 12 Mbs) válni, miután az IT-ban az [[hu:comm:bus_ethernet|Ethernet]]-es megoldások teljes hegemóniát alakítottak ki.
+Alapvetően a Profinet egy Ethernet-re szerelt Profibus, legalábbis az alapelképzelés szerint. A Profinet ugyanis nem csak az Ethernet fizikai szintjére bütykölt Profibus, hanem a[[hu:comm:bus_ethernet#tcp|TCP]] és [[hu:comm:bus_ethernet#udp|UDP]] szabványok és a Profibus keresztezéséből létrejött nyílt ipari szabvány. Tovább: [[hu:comm:bus_profinet#profinet|Profinet]].
+Alváltozatai: [[hu:comm:bus_profinet#profinet_cba|Profinet CBA]], [[hu:comm:bus_profinet#profinet_io|Profinet IO]], [[hu:comm:bus_profinet#profinet_io_irt|Profinet IO IRT]].
+==== Proximity egység ====
+{{ :wiki:comm:rfid_card.png?140|RFID kártyák}}
+Az [[hu:main:dict#rfid|RFID]] olvasóegységhez tartozó adathordozókat (vagy ez esetben pontosabban a kódhordozót) szokás proximity egységnek hívni. Első generációja 125 kHz-es (vezeték nélküli [[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]]) átvitelre volt alkalmas, a második generáció 13,56 MHz-es. Leggyakrabban erre a célra kártyát szoktak alkalmazni, de ezen kívül nagyon sok egyéb megoldás is létezik az azonosításhoz, így például kulcstartó, ID-chip, .. Tovább: [[hu:comm:bus_wiegand#proximity|Wiegand proximity egység]].
+==== PSD ====
+en:  Position Sensitive Device / Position Sensitive Detector \\
+A PSD egy optikai helyzetérzékelő (optical position sensor; OPS), amely egy érzékelőfelületen egy vagy két dimenzióba optikai úton leképezett fényfolt helyét képes érzékelni. A PSD technikai kifejezést először a JT Wallmark 1957-es publikációjában használták a lokális mérésekhez használt laterális fotoelektromos effektusra.
+{{:wiki:sensor:psd_sensor.png?450|PSD}}
+Példa a PSD alkalmazására: [[hu:arduino:distant#sharp_ir_taverzekelok|Sharp IR távérzékelők]]
+==== PSK ====
+en: Phase-shift keying \\
+hu: Fázisbillentyűzés  \\
+A modulációk a vivőjel (ami általában egy szinusz-jel) jellege szerint három csoportba sorolhatók: amlitudó- frekvencia- vagy fázismodulációba. Az egyik legegyszerűbb modulációs eljárás például a billentyűzés (//shift keying//; **SK**), mely eszerint három - egymástól elkülönülő - modulációt tesz lehetővé: amplitudóbillentyűzés ([[hu:comm:start#ask|ASK]]), frekvenciabillentyűzés ([[hu:comm:start#fsk|FSK]]) és fázisbillentyűzés ([[hu:comm:start#psk|PSK]]). Ezekre az eljárásokra (jó, szinte csak az FSK-ra) épül a [[hu:comm:start#qam|QAM]] is például.
+A PSK esetében ezt úgy valósítják általában meg, hogy digitális "1" átvitele esetén a szinuszos hordózójel fázisa a moduláció hatására megváltozik (például a hordozójel negáltja lesz), míg "0" esetén a "sima" szinuszos hordózójel kerül a kimenetre.
+{{:wiki:comm:psk_sig.png?400|FSK}}
+Tovább: [[hu:comm:start#psk|PSK]]
+==== PTC ====
+en: Positive Temperature Coefficient Switches \\
+hu: hőmérséklet-felügyeleti leoldás-védelem  \\
+A Li-Ion akkumulátorok egyik töltés közbeni védelmi lehetősége (amit a komolyabb töltők tudnak) a hőmérséklet-felügyelet (//Positive Temperature Coefficient Switches//: **PTC**), és az erre épülő töltés közbeni leoldás-védelem. Tovább: [[hu:accumulator:start|Lítium-ion (és LiPo) akkumulátorok]]
+==== PY-kód ====
+A GSP műholdak által sogárzott PY kód csak a katonai alkalmazások számára elérhető, hozzáférési kódja naponta változik, így a civileknek csak az L1 frekvencia szolgáltat információt. A PY-kóddal a GPS pozícióadatok pontossága nagymértékben növelhető - a katonai alkalmazások számára. Tovább: [[hu:comm:gps#l1_l2|L1, L2]]
+==== PWM ====
+en: pulse-width modulation, \\
+de: Pulsweitenmodulation / Pulsdauermodulation (PDM), \\
+hu: impulzus-szélesség moduláció vagy aktív ciklusidő
+A PWM (szigorúan programozói szempontból) egy analóg jelnek a digitális kimeneten keresztüli képzését jelenti. A digitális jelet a kimeneten nagyon gyorsan ki-be kapcsolgatva és megfelelő „ki-be” fázishosszok tartásával a kimenet kitöltöttsége, így az össz-analóg jelszintje szabályozható. Bővebben a moduláció-típusokról: [[hu:comm:start#modulaciok|Modulációk]]
+==== QAM ====
+en: Quadrature amplitude modulation \\
+hu: Kvadratúra amplitúdómoduláció \\
+A kvadratúra amplitúdómoduláció (QAM) különböző fajtái (QAM4, QAM8, QAM16, QAM32, QAM64, QAM128, QAM256,..), és az ezekhez kötődő analóg modulációs rendszerek a telekommunikációban széles körben alkalmazásra kerültek. A két (négy, nyolc, stb..) – egymáshoz képest elcsúsztatott fázisú – hordozóhullám amiltudójának a módosításával két (négy, nyolc, stb..) analóg üzenetjelet vagy két digitális adatfolyamot továbbít. A fenti amlitúdó módosítás jellemzően vagy [[hu:comm:start#am|AM]], vagy [[hu:comm:start#ask|ASK]] modulációval történik. A hordozóhullámok jellemzően szinuszosak, és leggyakrabban egymáshoz képest 90°-os eltolással kerülnek összegzésre.
+A QAM4, vagy 4-QAM hivatalosan a [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] névre "hallgat" (Hiába más a két moduláció képzése (amlitudó vs. fázis), a modulált kimenet mindkét esetben azonos).
+Legtöbb besorolás szerint a QAM a billentyűző (//shift keying//) eljárásokra, úgymint a [[hu:comm:start#psk|PSK]]-ra, [[hu:comm:start#fsk|FSK]]-ra és [[hu:comm:start#ask|ASK]]-ra épül.
+A QAM modulációs eljárást alkalmazzák például a [[hu:comm:bus_wifi|802.11 Wi-Fi]] szabványokhoz, vagy a digitális kábeltévék jelátviteléhez, például a Digital Video Broadcast (DVB)-hoz. Tovább: [[hu:comm:start#qam|QAM]]
+==== QoS ====
+en: Quality Of Service \\
+hu: Szolgáltatás minősége \\
+A QOS egy olyan hálózati eljárások összessége, amivel a QoS használatára felkészített eszközök vagy programok számára megfelelő minőségű adatforgalmat lehet biztosítani. A QoS segítségével a hálózaton meghatározott sebességgel és adott időkereten belül lehet az adatokat továbbítani. A QOS szolgáltatást az IEEE 802.1p szabvány támogatja. Tovább: [[hu:comm:bus_wifi|Wi-fi]]
+==== QPSK ====
+en: Quadrature Phase Shift Keying \\
+hu: Négyállapotú fázismoduláció  \\
+A QPSK (más néven 4-PSK vagy 4-QAM) a [[hu:comm:start#psk|PSK]] moduláció egy specifikus formája, ahol egyidejűleg 2 bit kerül modulálásra, a négy lehetséges fázisváltás  (0°, 90°, 180°, vagy 270°) felhasználásával, úgy, hogy a digitális jeleket [[hu:comm:start#gray-kod|Gray-kód]]olással képezik ki (01, 11, 10, 00):
+{{:wiki:comm:qpsk_gray.png|QPSK Gray-kódolás}}
+Ez gyakorlatilag a [[hu:comm:start#qam|QAM]] moduláció 4. szintjének felel meg, hiába más a két moduláció képzése (amlitudó vs. fázis), a modulált kimenet mindkét esetben azonos. Ez az modulációs mód ugyanazzal a sávszélességgel kétszer annyi adatot tud egységnyi idő alatt továbbítani, mint a [[hu:comm:start#psk|PSK]] vagy a [[hu:comm:start#bpsk|BPSK]], mindezt úgy, hogy a [[hu:comm:start#ber|BER]]-(hibaráta)értéke a lassabb rendszerekhez képest nem lesz magasabb. Tovább: [[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]
+==== RBC ====
+en: reflected binary code \\
+hu: tükrözött bineáris kód \\
+Lásd: [[hu:main:dict#gray|Gray-kód]]
+==== Real ====
+A Real egy változótípus, mely 32 biten a számokat [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#s7_lebegopontos|lebegőpontos számábrázolás]]-sal tárolja. A belső szerkezet kialakítása az [[#ieee|IEEE]] FP32 szabványa szerint történik. (Például 2334.342487e-6). Sok rendszerben ez a változótípus a **Float** névre hallgat.
+Az IEEE (Institute for Electrical and Electronics Engineers) standard 754. definiálja a lebegőpontos (en: floating point) számok tárolását és feldolgozását, erről bővebben [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#s7_lebegopontos|itt]] olvashat.
+A REAL típusú számok tárolási határai:
+^ **Minimum pozitív:** ^ **Maximum pozitív:** |
+| +1.175495e-38 | +3.402823e+38 |
+^ **Minimum negatív:** ^ **Maximum negatív:** |
+| -1.175495e-38 | -3.402823e+38 |
+A Real típus felépítése:
+|7|6|5|4|3|2|1|0|7|6|5|4|3|2|1|0|7|6|5|4|3|2|1|0|7|6|5|4|3|2|1|0|
+| 0.byte |||||||| 1.byte |||||||| 2.byte |||||||| 3.byte ||||||||
+|elő\\ jel|Karakterisztika\\ 8 bit||||||||Mantissza\\ 23 bit|||||||||||||||||||||||
+  * Az előjel 1: negatív szám, 0: pozitív szám
+  * Karakterisztika: 0-255 közötti számérték, e + 127 --tel kerül megjelenítésre. Decimális szám.
+  * Mantissza: A szám kerekített pontosságú leírása
+Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#real|S7 REAL]], [[hu:arduino:variables#float|Arduino Float]].
+==== RFID ====
+{{ :wiki:comm:rfid.png?180|RFID}}
+en: Radio-frequency identification
+Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adattovábbításhoz használt technológia, RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID-címke lehet egy apró tárgy, amely rögzíthető vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba, vagy egy azonosítókártya, esetleg egy kulcstartó is.
+-ben Léon Theremin szovjet mérnök találta fel a rádióhullámok újraküldetésére alkalmas lehallgatóeszközt. A hanghullámok rezgésbe hozták a membránt, mely ezáltal a rezgésekkel változtatta a rezonátor alakját, ez modulálta a visszavert rádiófrekvenciát. Annak ellenére, hogy ez a készülék egy rejtett lehallgatókészülék volt, és nem egy azonosító címke, az RFID elődjének tekinthető, mivel passzív volt, és egy külső áramforrás aktiválta. Tovább: [[hu:comm:rfid|RFID]].
+Alkalmazott, és az oldalon is tárgyalt RFID technológiák: [[hu:comm:bus_mifare|MIFARE]], [[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]]
+==== RS kommunikációs standardok ====
+en: Recommanded Standard
+Az RS-232 szabványt az Electronic Industries Association (EIA), az USA Villamosipari Szövetsége fejlesztette ki.
+A szabvány nevében az RS betűk a Recommanded Standard, azaz Ajánlott Szabvány kezdőbetűit jelentik, a végén lévő betű pedig az ajánlás különböző módosított, felújított változatait jelenti. Tovább: [[hu:comm:bus_rs|RS]]
+Alváltozatai: [[hu:comm:bus_rs232|RS-232]], [[hu:comm:bus_rs422|RS-422]], [[hu:comm:bus_rs485|RS-485]].
+==== RS232 ====
+en: Recommanded Standard 232\\
+Az RS-232 szabvány első változatát 1962-ben vezették be, majd ezt követték a módosítások, melyek közül a harmadik a legismertebb, az EIA RS-232-C szabvány 1986-ból. Az RS-232 jellemzően duplex kommunikációt biztosít a pont - pont (p2p) kapcsolatban résztvevő két állomás között. Maximális távolság: 15m, feszültségszint 15..25V. Tovább: [[hu:comm:bus_rs232|RS232]]
+==== RS422 ====
+en: Recommanded Standard 422\\
+Az RS-422 egy szimmetrikus átviteli rendszer (pont-pont kapcsolat), melyet az RS-232 rendszernél nagyobb távolságokhoz és nagyobb adatsebességre terveztek. Minden fő áramkör két, nem közös földű vezetékkel rendelkezik. Az RS-422 szabvány kompatibilis a CCITT/ITU V.11 és X.27 előírással.
+A rendszer legegyszerűbb formája amikor egy pár RS-232 / RS-422 átalakítót használunk az RS-232 rendszer hosszabbítására. Az RS-422 átvitelt hálózatokban is lehet használni 10 résztvevőig, ha 1 adó és 10 vevő van a hálózatra csatlakoztatva.
+Az RS-422 szabványt az EIA 1978-ban vezette be, legutolsó változata a TIA/EIA-422-B (RS-422-B) 1994-ben jelent meg. A szabványban csatlakozó típus és bekötés nincs definiálva, csak a jelkarakterisztikák. A szabvány max. 1200 m adatátviteli távolságot enged meg, e távolság reálisan 1000 m, 115,2 kBd sebesség esetén, amennyiben meghajtóként egy PC kommunikációs portot használunk. Tovább: [[hu:comm:bus_rs422|RS422]]
+==== RS485 ====
+en: Recommanded Standard 485\\
+Az RS-485 szabványt 1983-ban jelentette meg az EIA, és a szabvány legutolsó felülvizsgálata 1998 március 3.-án történt, a szabvány teljes neve TIA/EIA-485-A (PN-3498 Project Number), az európai változatának neve pedig ISO/IEC 8482.
+Az RS-485 az automatizálástechnikában leggyakrabban alkalmazott fizikai busz. Az ISO modell szerinti besorolásban a legalsó, fizikai szintet foglalja el, és az átviteli tulajdonságaira épülnek rá a protokolok. Tovább: [[hu:comm:bus_rs485|RS485]]
+==== RTC ====
+{{ :wiki:arduino:ds3231.jpg?150|DS3231 RTC}}
+en: Real-time clock
+Az RTC egy olyan, általában a célhardvertől függetlenített, önálló modul, ami időmérésre alkalmas. A célhardverrel általában belső kommunikációt folytat, jellemzően a [[hu:comm:start#microlan|MicroLAN]]-on, [[hu:comm:bus_1wire#1-wire|1-Wire]] vagy [[hu:comm:bus_i2c#i2c|I²C]] buszon keresztül. A folyamatos energiaellátását általában egy önálló akkumulátor biztosítja, melyet a célhardver irányából tölt. A modulon a dátum és az idő paramétereken keresztül beállítható, illetve lekérdezhető.
+Alkalmazott megoldás: [[hu:arduino:rtc#arduino_rtc|Arduino RTC]]
+==== RTG ====
+{{ :wiki:comm:rtg.png?180|RTG}}
+en: radioisotope thermoelectric generator (RTG vagy RITEG) \\
+hu: radioizotópos termoelektromos generátor \\
+A radioizotóp termoelektromos generátor (RTG, RITEG) egy villamos generátor, mely egy ([[hu:main:dict#peltier|Peltier]]) termoelemekből álló tömböt használ a radioaktív fűtőanyag Seebeck effektus általi bomlása során felszabadított hő villanyárammá alakítására. Ez a generátor nem tartalmaz mozgó alkatrészeket.
+Az RTG-ket gyakran használják műholdak, az űrszondák és személyzet nélküli távoli létesítmények villamos ellátására. Az egykori Szovjetunió által az Északi-sarkkörön telepített világítótornyokhoz is gyakran RTG-ket alkalmaztak áramtermelésre. Az RTG-k a keletkező hőt nagyon alacsony hatásfokkal (10-15%) alakítják át – kis volumenben, pár száz wattig – villamos árammá.
+==== SCADA ====
+en: Supervisory control and data acquisition \\
+A SCADA egy olyan vezérlőrendszer-architektúra, amely számítógépeket, hálózati adatkommunikációs eszközöket és grafikus felhasználói felületeket használ magas szintű folyamatfelügyelethez. A SCADA a leggyakoribb megvalósítási formája a folyamatvezérlési szintnek, mely jellemzően az alsó szintű PLC rendszerek működését felügyeli és az üzemvezetési szint elvárásait próbálja teljesíteni:
+{{wiki:comm:term_piramis.png?748x513|industrial communication levels}}
+A SCADA rendszerek lehetővé teszik:
+  * A technológiai egységek felügyeletét (ki- bekapcsolás, szabályozás,..)
+  * A mérések grafikus megjelenítését
+  * A technológia összefüggő grafikus megjelenítését
+  * Komplex diagnózist
+  * Technológiai adatok archiválását és ezek visszakeresését
+  * Átfogó technológiai analízist
+Mivel a SCADA az egyik legelterjedtebb folyamatfelügyeleti rendszer, ezért ezek számítanak a cyber-támadások fő célpontjainak is (lásd: StuxNet)
+Tovább: [[hu:comm:start#az_ipari_kommunikacio_szegmensei|Az ipari kommunikáció szegmensei]]
+==== SCL ====
+en: Structured Control Language \\
+hu: struktúrált vezérlőnyelv \\
+A strukturált szöveg, gyakran **ST** vagy az **STX** rövidítéssel, az IEC 61131-3 szabvány által támogatott öt nyelv egyike, mely programozható logikai vezérlőkhöz ([[hu:main:dict#plc|PLC]]) került kialakításra. Az SCL egy magas szintű nyelv, mely struktúrájában és szintaktikájában nagyon hasonlít a Pascalra, amelyen alapul. Az SCL nyelvet alkalmazó PLC rendszerek elvileg egységesen kell, hogy alkalmazzák a nyelvet, így az (nagyon elvileg) csere kompatibilis (de nem). A [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] S7 PLC rendszer egyik alap nyelvezete az [[hu:main:dict#awl|AWL]] mellett. Bővebben: [[hu:s7:start#simatic_s7|Simatic S7]]
+==== Short ====
+bájt hosszú változótípus, gyakorlatilag megegyezik az [[#integer|integer]]-rel.
+==== Simatic ====
+{{ :wiki:s7:s7_400.jpg?150|S7 400}}
+Az első PLC fejlesztését a Simens a //„Simatic G”// néven dobta a piacra 1958. április 2-án. A G az első berendezésekben alkalmazott Germanium félvezetőre utalt, a //„Simatic”// név pedig a //„Siemens”// és az //„Automatic”// nevek ötvözéséből jött létre.
+A több, mint 50 éves termékcsoport azóta persze továbbfejlesztésre került, ma már kvázi-standard automatizálási rendszerként funkcionál. A Simatic termékpalettája rendkívül szerteágazó.
+Az S1-es kísérleti termékcsaládot nem dobták piacra, így az első szériát az S3 néven forgalmazták. Az igazi átütő sikert a [[hu:main:dict#plc|PLC]] családnak az S5 hozta el. Ennek a termékfelosztását – a fő termékcsoportok az **S5–95**, **S5–115**, **S5–135** és **S5–155** az S7 bevezetésével nem vitték tovább, az S5 és az S7 család (kódolástechnikájában) gyakorlatilag nem kompatibilis egymással.
+Napjainkban az S7 termékcsalád található meg a piacon, illetve a gyárakban, az S5 szép lassan mindenhonnan kikopott. Az s7 két nagy, és klasszikus termékcsaládját, az **S7–300**-at és **S7–400**-at 2009-ben az **S7–1200** és 2012-ben az **S7–1500** követte.
+Az S7 az alábbi programnyelveken programozható: [[hu:main:dict#awl|AWL]], [[hu:main:dict#scl|SCL]], [[hu:main:dict#kop|KOP]], [[hu:main:dict#fup|FUP]]. Ezekről bővebben:  [[hu:s7:plc_szoftver_alapfogalmak#awl_kop_fup|AWL, KOP, FUP]]
+Tovább: [[hu:s7:start#simatic_s7|Simatic S7]].
+==== Sinaut 8FW ====
+A Sinaut 8FW volt a 80'-as években, egészen a 90'-es évek elejéig a vezénylőközpontok és alállomások közötti kommunikáció standard-protokollja a Siemens-nél, mindaddig, míg az IEC 60870-5-101 le nem váltotta. Legjellemzőbb alkalmazási területe a villamosenergia-átvitel volt. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#sinaut_8fw|Sinaut 8FW]], [[hu:comm:bus_collection#sinaut_st1|Sinaut ST1]], lásd még: [[hu:s7:start#simatic_s7|Simatic S7]].
+==== Sinec-H1 ====
+A Sinec-H1 a 90'-es évek talán legelterjedtebb Siemens fejlesztésű és jellemzően a Simatic környezetben alkalmazott protokollja volt. A protokoll csak az [[hu:main:dict#osi|OSI]] modell szerinti 4. (forgalmazási) réteget definiálja. A nagy sávszélességnek köszönhetően jellemzően a nagy adatmennyiségek forgalmazására alkalmazzák.
+Alapként az ISO/IEC 8073 több, eltérő átviteli metódust definiál. A Sinec-H1 vezette be a Klasse 4-et (CONS - Connection-mode network service)  is. Tovább: [[hu:comm:bus_collection#sinec-h1|Sinec-H1]], lásd még: [[hu:s7:start#simatic_s7|Simatic S7]].
+{{ :wiki:comm:spi_sema.png?150|SPI}}
+==== SoC ====
+en: system on a chip \\
+Olyan integrált áramkör, mely egy számítógép vagy hasonló elektronikus rendszer összes komponensét egyetlen chipbe (IC-be) integrálja.
+==== SPI ====
+en: Serial Peripheral Interface
+A Serial Peripheral Interface busz (SPI) egy szinkron soros kommunikációs interfész specifikáció, amelyet rövid távú adatátvitelre ([[hu:comm:start#microlan|MicroLAN]]) használnak, elsősorban beágyazott rendszerekben. A felületet 1980-as évek végén fejlesztette ki a Motorola és az de facto szabvánnyá vált. Tipikus SPI alkalmazások közé tartozik az SD kártyákkal és a folyadékkristályos kijelzőkkel folytatott kommunikáció. Tovább: [[hu:comm:bus_spi|SPI]].
+==== SPS ====
+de: speicherprogrammierbare Steuerung \\
+Lásd: [[hu:main:dict#plc|PLC]]
+==== SM ====
+hu: térmoduláció \\
+en: space modulation \\
+Ez a modulációs típus több szempontból is jelentősen eltér a klasszikus ([[hu:comm:start#am|AM]], [[hu:comm:start#fm|FM]], [[hu:comm:start#pm|PM]]) vonaltól.
+Az SM-et a műszeres leszállórendszerek (//instrument landing system//; **ILS**) használják a (lég)térben a pontos (leszállási) pozíció meghatározására. A //„vivőjeleket”// a földi jeladók biztosítják, de a moduláció nem a jeladókban, hanem a légtérben, a repülőgépek fedélzetén található vevőegységekben jön létre, és ennek változásai alapján a repülőgépek pozíciója a térben is (akár rossz látási körülmények között is) pontosan meghatározható. Tovább: [[hu:comm:start#sm|SM]]
+==== spreading ratio ====
+A spreading ratio a chipping code és az adatátitel közötti sebességkülönbség hányadosa, az IEEE ajánlásai szerint ennek a minimális értéke 11 kell, hogy legyen a DSSS rádiókommunikációs átviteli eljárás esetén: Tovább: [[hu:comm:bus_air#dsss|DSSS]]
+==== SRAM ====
+hu: statikus véletlen hozzáférésű memória \\
+en: static random-access memory
+Leegyszerűsítve, az SRAM tárolja a programban definiált belső változókat. Az SRAM - szemben a flash-memóriával - árammentes állapotában nem őrzi meg a tartalmát, ezért minden bekapcsolást követően a program újradefiniálja a változókat és azok az ott meghatározott //"default"// értékükkel kerülnek az SRAM-ba.
+Tovább: [[hu:arduino:start#az_arduino_board-ok_memoriatipusai|Az Arduino board-ok memóriatípusai]]
+==== SS ====
+en: spread spectrum \\
+hu: Szórt spektrum \\
+A szórt spektumú átvitel / moduláció az újabban megjelenő átviteli technológiák egyik "alapköve". Mivel szinte minden ilyen kommunikációs megoldás az ISM sávokra épül, az ott megjelenő egyidejű kommunikációk újfajta stabil és kreatív megoldásokat igényeltek. A szórt spektumú eljárások ennek a követelménynek megfelelnek: a meghatározott sávszélességgel generált jelet egy adott frekvenciatartományban "terítenek", így az átvitel során jóval szélesebb sávszélességen forgalmaznak. Az, hogy hogyan használják fel az adott frekvenciatartományt, (:hogyan terítenek), már az adott/alkalmazott átviteli eljárástól függ:
+  * **[[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]]**: frekvenciaugrásos szórt spektrum (//Frequency-hopping spread spectrum//)
+  * **[[hu:comm:bus_air#dsss|DSSS]]**: közvetlen szekvenciájú szórt spektrum (//direct-sequence spread spectrum//)
+  * **THSS**: időosztásos szórt spektrum (//time-hopping spread spectrum//)
+  * **[[hu:comm:bus_air#css|CSS]]**:  ciripelő (jobb hijján) szórt spektrum (//chirp spread spectrum//)
+Az átviteli spektrum általában valamilyen mesterséges digitális zajból és az adatátviteli jelekből áll össze. A technológiát eredetileg (természetesen) katonai kommunikációs célokra fejlesztették ki, a "civil" technológiákban 10-20 éve kezd - rohamos tempóban - megtelepedni. A "DS" jellegű eljárások jobban ellenállnak a folyamatos keskeny sávú zavaroknak, míg az "FH" frekvenciaugrásos eljárások a pulzusszerű zavarokat tolerálják jobban. Nyilván egy keskenysávú átvitelt sokkal egyszerűbb minden szempontból zavarni, mint egy széles átviteli rendszert.
+A szórt spektrum és a keskenysávú átvitel összehasonlítása:
+{{:wiki:comm:nb_ss.png|A szórt spektrum és a keskenysávú átvitel összehasonlítása}}
+Tovább: [[hu:comm:bus_air#ss|SS]]
+==== SSB ====
+hu: SSB: egyoldali moduláció, SSB-SC: egyoldali elnyomott vivő moduláció \\
+en: SSB: single-sideband modulation, SSB-SC: single-sideband suppressed-carrier modulation \\
+Rádióátviteli megoldásoknál gyakran szokták használni az **SSB**-t (//single-sideband modulation//, egyoldali moduláció) vagy az **SSB-SC**-t (//single-sideband suppressed-carrier modulation//, egyoldali elnyomott vivő modulációt). Az amplitúdómoduláció ([[hu:comm:start#am|AM]]) egyik nagy hátrányát próbálja kiküszöbölni az SSB, mivel az AM sávszélessége kétszerese az eredeti alapsávú jelnek. Tovább: [[hu:comm:start#ssb_ssb-sc|SSB / SSB-SC]]
+==== ST / STX ====
+en: Structured text \\
+hu: strukturált szöveg \\
+Lásd: [[hu:main:dict#scl|SCL]]
+==== STL ====
+en: Statement list \\
+de: Anweisungsliste \\
+Lásd: [[hu:main:dict#awl|AWL]]
+==== String ====
+A string egy szövegek tárolására alkalmas változótípus. Egyfelől lehet karakterek sorozata, mely [[#char|char]] típusú változók sorából áll, vagy lehet - a magasabb szintű nyelvekben megszokott formáknak megfelelően - egy önálló szövegobjektum is.
+Lásd String (karakter-sorozat): [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#string|S7 STRING]], [[hu:arduino:variables#string_-_char_array|Arduino string - char array]] \\
+Lásd String (objektum):  [[hu:arduino:variables#string_-_object|Arduino String - object]]
+==== Stuxnet ====
+A Stuxnet egy speciális, kifejezetten egy létesítmény, a natanzi urándúsító ellen írt és bevetett vírus volt, melyet legnagyobb valósínűséggel izraeli és amerikai specialisták fejlesztettek ki.
+A kártevő a natanzi urándúsító létesítményben kb. ezer IR–1 típusú urándúsító centrifugát égetett le.
+{{:wiki:blog:stux08.png|Stuxnet}}
+. november 16-án Irán leállította az urándúsítóit, miután a centrifugák legalább 20%-a megsemmisült a Stuxnet tevékenysége nyomán, azaz a kártevő elérte a célját. Egyes kutatók megkérdőjelezik, hogy az elért siker megérte-e a befektetett hatalmas összegeket, ugyanakkor a támadás új fejezetet nyitott a cyber-hadviselés történelmében. A teljes történet: [[hu:main:blog:stuxnet_sztori#a_stuxnet_sztori|A Stuxnet sztori]]
+==== szegmens ====
+de: Segment, en: segment
+Jellemzően a hálózatnak az a része, ami közvetlenül egy vezetékkel elérhető. Vonali erősítők, [[bus_units#hub|hub]]ok, [[bus_units#repeater|repeater]]-ek, [[bus_units#router|router]]-ek, [[bus_units#switch|switch]]-ek és állomások határolják a hálózaton belül a szegmenseket.
+==== Szélessávú adatátvitel ====
+en: wide-band signaling
+A szélessávú átviteli csatorna általános célú megoldás, elsősorban akkor használják, amikor többféle információt is kívánnak egyidőben egy átviteli közegen továbbítani. Tipikusan ilyen a kábel TV (CATV) rendszere. Ez az alapsávú jelátvitelnél szélesebb frekvenciasávot nyújt.
+Az átvitel analóg feszültségjellel történik. Az információt hordozó digitális jelet az analóg vivőhullámmal juttatjuk át a közegen. A (szinuszos) vivőhullámra való "ráültetés" a vivőhullám jellemzőinek az átviendő jellel való változtatását jelenti. A változtatási eljárásokat modulációs eljárásoknak nevezzük. A moduláció a 0 és 1 jelnek más-más fajta változtatást feleltet meg, így az átviendő 0-1 jelfolyam a vivőhullám szisztematikus és folyamatos modulációját eredményezi. Tovább: [[hu:comm:start#szelessavu_adatatvitel|szélessávú adatátvitel]]. Lásd még: [[hu:comm:start#alapsavu_adatatvitel|alapsávú adatátvitel]].
+==== Szórt spektrum ====
+Lásd: [[hu:main:dict#ss|SS]]
+==== TCN ====
+de: Zugnetz, \\
+en: Train Communication Network, \\
+hu: vonat-hálózat \\
+A TCN majdnem kizárólag a vasút-technikában alkalmazoott fedélzeti kommunikációs rendszer. A nagy gyártók (Siemens, Bombardier, Alstom, ABB, Adtranz, Ansaldo, CAF, Firema, Hitachi, Holec) jellemzően (és többé-kevésbé) egységesen alkalmazzák az internationale Eisenbahnunion (**UIC**, Utrecht) és az Internationale Elektrotechnische Kommission (IEC, Genf) által potom 10 év munkával tető alá hozott egységes rendszert. Tovább: [[hu:comm:bus_tcn|TCN]].
+{{ :wiki:comm:tcpip_icon.png?120|TCP/IP}}
+==== TCP/IP ====
+en: Transmission Control Protocol/Internet Protocol \\
+hu: átviteli vezérlő protokoll/internetprotokoll \\
+A TCP-t 1978-ban specifikálták a mai formájában. Az NCP-ről a TCP-re való áttérés 1983-ra valósult meg teljesen. Azóta az Internet szabványos protokollja a TCP. Leírását az RFC793 tartalmazza. A TCP egy megbízható folyamat-folyamat közti kommunikációra alkalmas protokoll célját szolgálja. Tovább: [[hu:comm:tcp_ip|TCP/IP]].
+==== TDMA ====
+en: Time-Division Multiple Access, hu: időosztásos többszörös hozzáférés
+Busz topológiánál használt közeghozzáférési eljárás. Minden állomás előre meghatározott időszelettel rendelkezik, és ebben az időrésben adhat. A folyamat időzítést kíván, ezt a szinkronizálást egy főállomás végzi. Új állomás esetén az időintervallumot újra fel kell osztani / újra kell definiálni. Tovább: [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== TEC ====
+en: Thermoelectric Cooler \\
+Lásd: [[hu:main:dict#peltier|Peltier-elem]]
+==== Terepi busz ====
+de: Feldbus \\
+en: field bus \\
+{{anchor:field_bus}}
+A master - slave kapcsolatok kiszolgálására kifejlesztett, kis mennyiségű információ rövid ciklusokban való továbbítására optimalizált busz. Simatic környezetben például általában [[hu:comm:bus_profibus#profibus_dp|Profibus DP]]-vel, vagy [[hu:comm:bus_as_i#as-i|AS-i]]-val kerül megvalósításra, a slave-ek szerepét pedig leggyakrabban ET modulok töltik be.
+==== Thread ====
+{{ :wiki:comm:thread_logo.png?110|Thread}}
+A Thread IPv6 alapú hálózati réteg protokoll, amely [[hu:comm:ieee#ieee_80215|IEEE 802.15]].4 standardot alkalmazza a fizikai és MAC rétegekben. A protokollt a //Thread Group// épületautomatizálási hálózatokhoz ([[hu:comm:start#han|HAN]]) fejlesztette ki. Az IEEE 802.15.4 kívül az IPv6 és 6LoWPAN szabványokon alapul, a 2,4 GHz-es [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávon]] működik fizikai rétegenként (PHY). Egy hálózatban legfeljebb 250 csomópontja lehet, és az adatok különféle hitelesítési és titkosítási technikák végrehajtásával biztosítottak.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== token ring ====
+hu: vezérjelgyűrű
+Gyűrű topológiánál (pl. IBM Token Ring hálózat) alkalmazott eljárás. Lényege a vezérjel-továbbítás: egy jel (token) a gyűrű mentén állomásról állomásra vándorol. Ha a vezérjel szabad, akkor az aktuális állomás (akinél a jel van) adhat. Elküldi az üzenetet, foglaltra állítja a jelet és hozzá illeszti az üzenetet. Ez halad tovább, minden állomás veszi, lemásolja és beállít egy jelzőbitet, hogy sikeres volt-e a vétel. Ha az üzenet visszaér eredeti helyére, a küldő állomás törli az üzenetet és szabadra állítva a jelet továbbküldi. Lehet alkalmazni felügyelő funkciókkal ellátott gépet, amelyik figyeli, jó volt-e az adás, szabadra állítja a jelet, stb.
+Tovább: [[hu:comm:start#koezeghozzaferesi_eljarasok|Közeghozzáférési eljárások]]
+==== TTL ====
+en: Transistor-Transistor Logic \\
+hu: tranzisztor-tranzisztoros logika \\
+{{anchor:ttl}}
+A tranzisztor-tranzisztoros logika (TTL) alapú rendszerek a bipoláris csatlakozású tranzisztorokból (BJT) és ellenállásokból épített digitális áramkörök csoportja. Ezeknek az együttes rendszerét tranzisztor-tranzisztor logikának hívják, mert ezek a főleg tranzisztorokból felépülő rendszerek egységes logikát (pl. AND kapuk), ás azonos logikai jelszinteket (LO-HI) alkalmaznak.
+A TTL integrált áramköröket (IC-ket) széles körben alkalmazták olyan alkalmazásokban, mint a számítógépek, az ipari vezérlések, a mérő- és egyéb műszerek, fogyasztói elektronika, háztartási berendezések.
+A TTL megnevezése gyakran csupán a TTL-kompatibilis logikai szinteket jelöli, még akkor is, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül a TTL integrált áramkörökhöz:
+{{:wiki:arduino:high_low_level_arduino.png|TTL logikai szintek}}
+**V<sub>OH</sub>**: Minimális kimeneti tápfeszültségszint. Efölött a TTL eszköz HIGH jelet biztosít. \\
+**V<sub>IH</sub>**: Minimális bemeneti feszültségszint a magas (HIGH) jelhez. \\
+**V<sub>IL</sub>**: Maximális bemeneti feszültségszint az alacsony (LOW) jelhez. \\
+**V<sub>OL</sub>**: Maximális kimeneti feszültsége egy alacsony (LOW) jelhez. \\
+A letakart részeken a bemenet kiértékelése (HIGH vagy LOW) bizonytalanná válik. \\
+A TTL alkalmazása például: [[hu:arduino:start#arduino_ttl|Arduino TTL logikai szintek]].
+{{ :wiki:comm:uart_icon.png|UART}}
+==== TWI ====
+en: Two wire interface \\
+Lásd:  [[hu:main:dict#i2c|I²C]]
+==== UART ====
+en: Universal asynchronous receiver transmitter\\
+hu: univerzális aszinkron adóvevő
+Az UART egy olyan hardver, amely fordítást végez a soros és párhuzamos interfészek között. Soros átvitelnél az UART a bájtokat aszinkron start-stop bitfolyammá alakít át, amiket elektromos impulzusokkal továbbít. Az UART-ot gyakran használják együtt az [[hu:comm:bus_rs232|RS-232]]-vel és más kommunikációs szabványokkal. Leggyakrabban integrált áramkörökben találkozhatunk vele, ahol szükséges a számítógéppel vagy más, soros porttal rendelkező eszközzel való kommunikálás. A mai mikrokontrollerekbe áltlában be van építve. **Dual UART** **(DUART)** esetén egy chipbe két UART is található. Sok modern UART már szinkron módon is képes kommunikálni, ezeket **USART**-nak nevezzük.
+Adatátvitel során a biteket valamilyen közegen kell eljuttatni az úticélhoz. A távolsággal növekszik a vonal kiépítésének költsége, ezért az adatot a lehető legkevesebb csatornán (pl. vezetéken) kell átvinni. Soros kommunikáció során a bájtokat nem párhuzamosan, bitenkénti egy vezetékkel viszik át, hanem a biteket időben egymás után továbbítják egy csatornán. A párhuzamos adatfolyamot az UART alakítja soros adatfolyammá és vissza. Minden UART-ban található egy léptetőregiszter, ami a soros-párhuzamos átalakítás alapvető eszköze.
+Az UART kommunikáció többnyire szöveges formátumban, az [[hu:main:dict#ascii|ASCII]] karaktertábla felhasználásával zajlik.
+Tovább: [[hu:comm:start#asszinkron_atvitel_kommunikacio|Asszinkron átvitel / kommunikáció]]
+==== UIC ====
+fr: Union Internationale des Chemins de Fer, \\
+en: International Union of Railways, \\
+de: internationaler Eisenbahnverband \\
+A párizsi székhelyű UIC 1922 december 1.-én a vasúti normák egységesítését tűzte ki célul. Eleinte ez ügyben nem túl sok sikerrel járt, de az utóbbi talán 20 évben a gyártók és az alkalmazó vasúttársaságok kezdtek besokkalni a normák tömkelegétől, és egyre többen tértek át az UIC alkalmazására. 2009-ben már 194 tagja volt az UIC szervezetnek, erre erőteljesen rásegített az EU létrejötte, illetve, hogy az EU az UIC-t ajánlott norma szintjére emelte. Tovább: [[hu:comm:bus_tcn#uic|UIC]].
+==== UNB ====
+en: Ultra Narrow Band
+Az Ultra keskeny sávú átviteli megoldások a kis (adó)teljesítményű nagy kiterjedésű hálózatok ([[hu:comm:lpwan|LPWAN]]: //Low-Power Wide-Area Network//) egyik alcsoportja, ahová a következő platformok és megoldások sorolhatók: Sigfox, Telensa, NB-IoT, Nwave. Tovább: [[hu:comm:lpwan#unb|UNB]]
+==== UWB ====
+en: Ultra-wideband, ultraband \\
+de: Ultra-Breitband-Technologie \\
+Az UWB alacsony enegiaszintű, alacsony átviteli távolságú, nagy sávszélességű kommunikáció. Leggyakrabban a radar kép-alkotásban, szenzor-adatgyüjtő hálózatoknál ([[hu:comm:wsn|WSN]]), nagypontosságú helymeghatározó rendszereknél kerül felhasználásra. Sávszélessége jellemzően nagyobb, mint 500 MHz, és az átvitele általában impulzus jellegű, korábbi megnevezése az UWB-nek ezért //impulzus rádió// (**pulse radio**) volt. Az impulzus-alapú UWB radarok jellemzően magas - 1..100 impulzus / másodperc - ismétlési rátát alkalmaznak a képalkotáshoz. A kommunikációs rendszerek ezzel szemben lassú ismétlési rátával dolgoznak: 1..2 impulzus / másodperc.
+A [[hu:comm:bus_air#ss|szórt spektrumú átvitelek]]hez képest az UWB alacsony energiájú és lassú, ezért a hagyományos keskeny-sávú átviteli rendszereket kevésbé zavarja.
+-tól a 7,5 GHz feletti frekvenciatartományt jórészt világszerte licenc-mentesnek ([[hu:comm:bus_air#ism_savok|ISM]]) nyilvánították az UWB alkalmazások számára, azzal a megkötéssel, hogy az adóegységek kimeneti teljesítménye nem haladhatja meg a −41,3 dBm/MHz (74 nW)
+ ([[hu:other:dbm_mw#dbm_-_mw_valtas|mW ↔ dBm]]) értéket. Tovább: [[hu:comm:bus_air#uwb|UWB]]
+==== VRC ====
+hu: keresztparitás ellenőrzés \\
+en: Vertical Redundancy Check \\
+de: Vertikale Redundanzprüfung, Querparitätsprüfung
+A VRC egy adatvédelmi módszer. Az átvitelre kerülő adatsorban, ha az "1"-es értékek száma páros, akkor a paritásbit "**0**", ha ezeknek száma páratlan, akkor a paritásbit "**1**" lesz. Az [[hu:main:dict#lrc|LRC]]-vel kombinálva egy emelt biztonságú eljárást, a [[hu:comm:start#vrc_lrc|VRC/LRC]]-t kapjuk. Tovább: [[hu:comm:start#vrc|VRC]], [[hu:comm:start#adatvedelmi_modszerek|Adatvédelmi módszerek]]
+==== Walter-hajtómű ====
+de: Walter-Antrieb \\
+en: High Test Peroxide (HTP) \\
+Az eljárást 1936-ban Németországban fejlesztették ki, kifejezetten tengeralattjárók számára. A berendezés egy reaktorból, égőkamrából, szeparátorból és gőzturbinából áll.
+{{:wiki:technology:walter_hajtomu.png|Walter-hajtómű séma}}
+Az első teszteket a hajtóművel 1940-ben végezték el egy teszt-tengeralattjárón, a VS80-on. A teszteredmények nagyon jók voltak, a hajó a tengerfelszín alatt 28,1 csomós sebességet ért el. A későbbiekben a Wa 201 (U792, U793) és Wk 202-es (U794, U795) típusokat szerelték a hajtással.
+A háború után néhány hajó még fennmaradt a hajtással, az egyiket; az U–2540-et az újjászervezett Bundeswehr emelte ki a tengerből és állította rendszerbe (a hajó 1980-ban került kisorozásra és múzeumba). Az angolok egy Blohm & Voss Typs XVII B tengeralattjárót, az U–1407-et szerezték meg, és állították rendszerbe "HMS Meteorite" néven, ők a Walter-hajtóművet High Test Peroxide (HTP)-nek nevezték át.
+Tovább: [[hu:tecnology:walter_hajtomu|Walter-hajtómű]]
+==== WAN/WWAN ====
+hu: távolsági hálózat,  \\
+en: (wireless) wide area network \\
+Földrajzilag távol levő állomások összekapcsolása (adott esetben vezeték nélküli kommunikációval -WWAN), távolsága „korlátlan”. A hálózatok tipizálása kiterjedtségük szerint: [[hu:comm:start#halozatok_kiterjedtsege|Hálózatok kiterjedtsége]]
+==== WEP ====
+hu: a vezetékessel egyenértékű titkosság \\
+en: Wired Equivalent Privacy \\
+A WEP volt a [[hu:comm:comdict#wi_fi|Wi-fi]] első titkosítási szabványa, mely mára már jelentősen elavult, jelenleg a [[hu:comm:comdict#wpa2|WPA2]] került a helyére. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP. Tovább: [[hu:comm:bus_wifi#WEP|wep]]
+{{ :wiki:comm:wifi_icon.png?80|Wi-fi ikon}}
+==== Wi-Fi ====
+en: Wireless Fidelity \\
+A **Wireless Fidelity**, melynek inkább a rövidebb neve, a Wi-Fi közismert, egy digitális kommunikációs protokoll, melyen keresztül a résztvevők unicast vagy broadcast módon vezeték nélkül kommunikálhatnak egymással. Bővebben: [[hu:comm:bus_wifi|Wi-fi (802.11)]]
+==== Wi-Fi HaLow ====
+Az [[hu:comm:ieee#ieee_80211|IEEE 802.11]].ah egy olyan [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]] változat, amely az 1GHz-es licencmentes [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávon]] működik. A "Wi-Fi HaLow" kifejezést a //Wi-Fi Alliance// vezette be az IEEE 802.11.ah technológiát alkalmazó termékek jelölésére. Ez a protokollcsomag lehetővé teszi kiterjedt és nagy lefedettségű Wi-Fi hálózatokhoz kis teljesítményű eszközök csatlakoztatását. A protokoll szabvány szerinti kiterjedése legfeljebb 1 km lehet egy állomás esetén (akár több relé használatával). A szabvány lehetővé teszi az 1, 2, 4, 8 és 16 MHz-es csatornák engedélyezés nélküli sávszélességének elérését és ezeken belül a BPSK, QPSK és QAM modulációs technikák használatát az adatátvitelhez. Maximális adatátviteli sebessége akár 347 Mbs-ig is terjedhet. A protokollcsomagban lévő adó-vevők egységek  általában akkumulátorral működnek, ezeket néhány hetente cserélni, vagy folyamatosan tölteni kell.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]] \\
+Lásd még: [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi (802.11)]]
+{{ :wiki:comm:rfid_reader.png?80|RFID olvasó}}
+==== Wiegand ====
+A Wiegand interfész egy de facto vezetékezési szabvány, amely a Wiegand effekten alapuló kártyaolvasók népszerűségéből ered még az 1980-as években.
+Leggyakrabban az RFID olvasó és az azt kiértékelő egység közötti kommunikációra alkalmazzák. Az ilyen RFID olvasókban leginkább egy "Wiegand vezeték" található, amely a Wiegand-effektuson alapul, és melyet John R. Wiegand fedezett fel - innen származik a név. A Wiegand kompatibilis olvasó általában Wiegand-kompatibilis kiértékelő rendszerhez csatlakozik.
+A Wiegand-hoz hasonló [[hu:comm:rfid|RFID]] technológia a [[hu:comm:bus_mifare|MIFARE]], a két rendszer természetesen nem kompatibilis egymással. Tovább: [[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]]
+.
+==== WinCC ====
+{{ :wiki:comm:wincc_logo.png?160|WinCC}}
+A WinCC a Siemens folyamatvezérlési [[hu:main:dict#scada|SCADA]] és [[hu:main:dict#hmi|HMI]] rendszere, melynek alkalmazását főleg a [[hu:main:dict#simatic|Simatic]] [[hu:main:dict#plc|PLC]]-rendszerekhez ajánlják. A WinCC-t Microsoft Windows operációs rendszerre fejlesztették és Microsoft SQL Server-t alkalmaz naplózáshoz. A program VBScript és egy ANSI C alkalmazásprogramozási felületet is tartalmaz.
+==== WirelessHART ====
+en: Wireless Highway Addressable Remote Transducer Protocol
+Time Synchronized Mesh Protocol (TSMP) átvitelen alapuló vezeték nélküli érzékelő hálózatokhoz tervezett szabványos protokoll. Ezt a protokollkészletet széles körben használják ipari automatizálási alkalmazásokhoz, főleg a folyamatmérés, és a folyamatvezérlés területén alkalmazzák. Tovább: [[hu:comm:bus_wirelesshart#wirelesshart|WirelessHART]]
+==== WORD ====
+Magyarul "szó", azaz szó-hosszú - 2 [[#byte|bájt]]os - változó (változóterület). Szemben az [[#integer|integer]] típussal a Word-típus nem tartalmaz konverziót, egyszerűen csak egy memóriaterület tartalmára hivatkozik 2 bájt hosszan. A típus dupla-hosszú, 4 bájtos változata a [[#dword|DWORD]].
+Lásd: [[hu:s7:valtozotipusok_es_ob_k#word|S7 WORD]], [[hu:arduino:variables#word|Arduino WORD]].
+==== WorldFIP ====
+Lásd: [[hu:main:dict#fipio|FIPIO]].
+==== WPA ====
+en: Wi-Fi Protected Access \\
+A WPA egy 2003 óta élő [[hu:comm:comdict#wi_fi|Wi-fi]] titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja – erősen ajánlott használni a [[hu:comm:comdict#wep|WEP]] helyett. A WPA a **TKIP** nevű **RC4** alapú titkosító algoritmust használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál. Tovább: [[hu:comm:bus_wifi#wpa|WPA]]
+==== WPA2 ====
+en: Wi-Fi Protected Access 2 \\
+Az **IEEE 802.11i-2004** vagy **Wi-Fi Protected Access 2**, a WPA2 a WPA továbbfejlesztett változata. Jelenleg a legtöbb eszköz támogatja. Tovább: [[hu:comm:bus_wifi#wpa2|WPA2]]
+==== WPA3 ====
+en: Wi-Fi Protected Access 3 \\
+A vezeték nélküli internet szabványokért felelős szervezet, a Wi-Fi Alliance (2018-ban) bejelentette, hogy elkészült az új biztonsági protokoll vezeték nélküli eszközökre, a Wi-Fi Protected Acces 3 (WPA3).
+A leírások szerint a WPA3-mas biztonsági szabvány személyre szabott titkosítással védi az adatokat. A szabvány megvéd a brute force jellegű szótáras támadásoktól, amikor a bűnözők szoftver segítségével különböző jelszókombinációk gyors kipróbálásával igyekeznek behatolni hálózatunkba.
+A protokoll kialakítói az [[hu:main:dict#iot|IoT]] eszközök gyártóira is gondoltak, amikor egyszerűsített biztonságot szolgáltatnak azoknak az eszközöknek, melyek nem rendelkeznek kijelzővel, tehát nem olyan könnyű őket frissíteni, konfigurálni. Ugyanakkor lesz egy **192 bites** biztonsági réteg is, melyet a magasabb szintű biztonságot igénylő szervezetek, kormányok stb. használhatnak.
+==== WSN ====
+en: Wireless sensor network \\
+hu: vezeték nélküli szenzorhálózat \\
+{{:wiki:comm:wsn_sema.png|Wireless sensor network}}
+A vezeték nélküli érzékelő hálózat (WSN) alapjait a **DARPA** finanszírozásában a Berkley Egyetem fektette le a **Smart dust** (//"inteligens por"//) projekt keretein belül. A hálózat technikailag szenzorokból áll, melyek leggyakrabban ad-hoc hálózatot hoznak létre az adattovábbítás céljára. Az adatfolyam ezekben a hálózatokban az átjátszókig (gateway) tart, ahol az összegyűjtött adatok a feldolgozó rendszer felé kerülnek továbbításra. [[hu:comm:wsn|→Tovább]]
+==== WTB ====
+en: Wire Train Bus, \\
+de: Zugbus, \\
+hu: vonat-busz \\
+A WTB a standard szerint úgy került kialakításra, hogy nyílt pályán vagy vasútállomáson is lehessen csatlakoztatni. A vonat-busz eredetileg a német DIN V 43322 szabványnak felelt meg, majd később került az IEC 61375-ben megfeleltetésre. A elnevezés arra utal, hogy az eredeti szabványban a rézvetetékes átvitel mellett szerepelt az optikai szálas átvitel is, de ez a későbbiekben lekopott a szabványról. Tovább: [[hu:comm:bus_tcn#wtb|WTB]].
+{{ :wiki:comm:zigbee.png?120|}}
+==== ZigBee ====
+A Zigbee-t az [[#ieee|IEEE]] 802.15.4 specifikációja definiálja, ezt a dokumentumot 2004. december 14-én ratifikálták.
+Ez egy olyan lokális, magas szintű kommunikációs protokoll, mely kisteljesítményű digitális rádiókat tartalmazó személyi hálózatként ([[#pan|PAN]]) definiálható. Fő célterületei az otthoni automatizálás, orvosi készülékek adatgyűjtése és más alacsony energiaigényű és alacsony sávszélességű készülékek kiszolgálása, melyek vezeték nélküli kapcsolatot igényelnek.
+A ZigBee egy vezeték nélküli ad hoc hálózatot létesít a kommunikációs partnerek között. [[hu:comm:bus_zigbee|→Tovább]]
+==== Z-Wave ====
+{{ :wiki:comm:z_wave_logo.png?110|Z-Wave}}
+A Z-Wave de facto szabvány, egy vezeték nélküli kommunikációs protokoll, melyet elsősorban épületautomatizálási hálózatok ([[hu:comm:start#han|HAN]]) használnak. A Z-Wave az [[hu:comm:bus_air#az_ism_savok|ISM frekvenciasávokon]] (908,42 MHz az Egyesült Államokban, 868,42 MHz-en Európában) működik. Akár 232 csomópontot is támogat egyetlen hálózaton belül. A Z-Wave hálózati lefedettsége 30 méterre korlátozódik, és az adatátviteli sebesség maximum 100 kbs lehet.
+Tovább: [[hu:comm:bus_other_wireless|Egyéb, vezeték nélküli protokollok és buszok]]
+==== zombi ====
+A [[hu:main:dict#ddos|DOS/DDOS]] számítógéprendszer elleni hálózati támadások többnyire megváltoztatott kódú vagy firmware-ű – sok esetben egyfunkciós, például [[hu:main:dict#iot|IoT]] egységekből – állnak, ahol leggyakrabban azok tulajdonosa sincs tisztában azzal, hogy gépe (egysége) ilyen jellegű támadásokban vesz részt. Az ilyen megváltoztatott kódú gépeket / egységeket zombiknak, az ezekből összeálló DDOS támadórendszert zombi-hálózatnak szokás nevezni.