under constructionA fejezetet jelenleg folyamatosan bővítem, változtatom.

Vámos Sándor, 2011.02.24.

 

 

 

 

Szenzorok, érzékelők, mérések - technológiai alapok

 

A szenzorok felépítése

A szenzorok felépítését egy példán keresztül szeretném ismertetni. A lenti képen a Bosch LSU4-es füstgáz-értékelő szenzorának a felépítése látható. Ezen az ábrán jól elkülöníthetőek egy szenzor részegységei.

szenzor felépítése

 

érzékelő

Az érzékelőt más források szenzorelemnek nevezik, ebben a dokumentumban maradok a talán jobban elkülöníthető érzékelő megnevezés mellett.

Az érzékelő végzi az fizikai jellemző érzékelését, és továbbalakítja valamilyen - jellemzően elektromos - jellé. Ez a jel legtöbb esetben az irányítástechnika számára még nem értelmezhető. Az érzékelő fontos tulajdonsága, hogy az elvégzett mérés reprodukálható, és azonos körülmények mellett azonos eredményre vezet.

érzékelő rendszer

Az érzékelő pontos működéséhez azonos körülményeket kell biztosítani (például hőmérséklet, nyomás, páratartalom,..) illetve más - kiegészítő - mérésekkel pontosítani kell a mérési eredményt. A fenti ábrán a levegő referencia mérés korrigálja a mérési eredményt, így az az érzékelőrendszer része. A többi eljárás (szivattyú, fűtés) a segédrendszer részét képezi.

segédrendszer

A mérés pontosságához szükséges körülményeket biztosító eljárások.

átalakító

Az érzékelő jeleit alakítja át egységesen - az irányítástechnika által is - kezelhető jelekké. A fenti példán ez egy 0-5 V lineáris mérés-karakterisztikát jelent.

Bináris / Analóg szenzorok

Az alkalmazott technológia elvárásai szerint minden észlelést át lehet alakítani mind bináris, mind analóg jelzéssé. Egy tartály folyadékszintje beérkezhet például analóg, folyamatos (%-os) formában, ilyenkor szintmérőt kell alkalmazni,  vagy csak egy adott szint elérésének a jelzésére van szükségünk, ilyenkor elegendő egy szintkapcsoló alkalmazása.

Technológiai oldalról ez ma már pusztán költség kérdése, hiszen az analóg jel alkalmazása jóval drágább, mint a bineárisé. A fontosabb tartály-szinteknél sok esetben mindkét mérés bevetésre kerül, így egymás redundancáját tudják adni, független mérésekkel.

A fejezet felosztása és tartalma

A fejezet további részében először az érzékelők és az azokhoz kapcsolódó segédrendszerek kerülnek tárgyalásra. A második részben a jelátalakításról van szó, és a fejezet 3. részében a komplett szenzorok kerülnek bemutatásra - alkalmazási területeik szerint csoportosítva.

measuring

1. rész: érzékelők működési elve

2. rész: jelátalakítás

3. rész: szenzorok - alkalmazási területek szerint csoportosítva

1. rész: érzékelők működési elve

 

Érzékelők működési elve

Érzékelők áttekintése

érzékelő érzékelés jellege alkalmazási terület (szenzor)
Mechanikus helyzetkapcsoló kontakt  
Reed-relé mágneses mező érzékelése  
Wiegand-érzékelő mágneses mező érzékelése  
Hall-érzékelo mágneses mező érzékelése  
Magnetoinduktív érzékelő mágneses mező érzékelése  
Induktív érzékelő fémtárgyak érzékelése  
Kapacitív érzékelő tárgyak, folyadék, por érzékelése  
Termisztor hőmérséklet mérése - érzékelése  
Fotoellenállás fény mérése - érzékelése  
Piezorezisztív deformáció érzékelő deformáció mérése - érzékelése  
Piezoelektromos deformáció érzékelő deformáció mérése - érzékelése  
Kapacitív deformáció érzékelő deformáció mérése - érzékelése  

Mechanikai mérések

A mechanikai mérések (súly, erő, szint, tömeg, elmozdulás, gyorsulás, nyomás, áramlási sebesség, út, sűrűség) közös jellemzője, hogy a méréseket szinte mindig azonos mérési plattformra kell konvertálni. Ennek menete jellemzően:

 

jelátalakítás menete

membrán / tartószerkezet

Olyan mechanikai szerkezet vagy megoldás, mely a mért közegben fellépő változásokat mechanikai deformációt kiváltó elmozdulássá alakítja.

deformáció

Mechanikai méretváltozás.

jelátalakítás

A deformáció villamos méréssé konvertálása. Módszerei (érzékelő-típusok):

1. rész: érzékelők működési elve

 

Érzékelők

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Mechanikus helyzetkapcsoló

en: mechanical position switch, de: mechanischen Positionsschalter

Mechanikus helyzetkapcsoló

A mechanikus helyzetkapcsolók illetve végálláskapcsolók működtetése külső erővel, mecha-nikus szerkezet közvetítésével történik. A kialakítástól függően viszonylag nagy feszültség és áramerősség továbbítására alkalmasak. Legfontosabb elemeik az érintkezők. Ezek leggyak-rabban alkalmazott anyagai: Arany-nikkel, ezüst, ezüst-kadmiumoxid, ezüst-palládium és ezüst–nikkel. Induktív terhelések kapcsolásakor jelentős feszültségcsúcsok jöhetnek létre a kikapcsolás pillanatában.

Megfelelő védőkapcsolás hiányában ez az érintkezők beégését, tönkremenetelét okozza. A védőkapcsolás kialakítható R-C tag vagy egy megfelelő dióda esetleg varisztor alkalmazásával, a paraméterek megválasztásakor figyelembe kell venni mind a kapcsoló, mind a terhelés jellemzőit. Relék illetve mágneskapcsolók esetében a tartóáramhoz képest 8 .. 10-szeres is lehet a meghúzási teljesítmény.

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Reed-relé

de: Reed-Relais, en: reed switch

Reed-relé

Zárt üvegcsőben elhelyezett, érintkezővel ellátott, ferromágneses anyagból (általában lágyvasból) készült két fém szál, amely külső mágneses térrel működtethető. A reed magyarul nádat jelent, ez jellegzetes kinézetére utal. Az érintkezőnyelveket inert gázzal töltött üvegcsőbe szerelik, így védik meg felületüket a szennyeződéstől, korróziótól és nedvességtől. A védőgáz 97% nitrogén és 3% hidrogén keveréke. Mágneses tér hatására az érintkezőnyelvek átmágneseződnek, köztük vonzóerő ébred és egymáshoz kapcsolódnak. A reed-relé elektromágnessel és állandó mágnessel egyaránt működtethető.

A reed-kapcsoló beépítése során ügyelni kell arra, hogy az érzékelő környezetében a zavaró mágneses mező indukciója a 0,5 mT (tesla) értéket ne haladja meg. Ha fennáll ennek a veszélye, akkor megfelelő árnyékolásról kell gondoskodni.

A reed-relé jelölése

Reed-relé jelölése

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Wiegand-érzékelő

en, de: Wiegand-sensor

Wiegand érzékelő

A Wiegand-érzékelő lényegében egy olyan ferromágneses anyagból készült drót, amelynek mágneses polarizációja mindkét irányban csak a dróttal párhuzamos lehet. A mágnesesen lágy magot egy mágnesesen kemény külső héj veszi körül. Mágneses mező hatására a drót teljes hosszában átmágneseződik, a drótra feltekert nagy menetszámú tekercsben feszültség indukálódik. Ez 15 … 30 mm hosszú szenzor esetében 2 … 8 V.

A Wiegand-érzékelő működéséhez nem szükséges külső feszültségforrás.

–196 °C-tól +175 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban alkalmazható.

 

 

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Hall-érzékelő

en, de: Hall-sensor

Hall-sensor

A Hall szenzor működése a felfedezőjéről (Edwin Herbert Hall 1855-1938) elnevezett fizikai elven alapul. Ha egy félvezető lapkán áram folyik keresztül és a lapkát rá merőleges mágneses térbe helyezik, az áram folyására merőleges irányban a lapkán feszültség keletkezik. Ez a feszültség a Hall feszültség és a fizikai hatást hívják Hall effektusnak.

A Hall effektust felhasználó Hall szenzorokban a félvezető és a kiértékelő áramkör egy szilícium lapkára van integrálva, a megvalósítás általában CMOS technológiával történik. A szenzorok fizikai kialakítása olyan, hogy a szenzor legnagyobb felületére merőleges mágneses fluxust érzékeljék.
A Hall szenzorok két alapvető típusa a kapcsoló kimenetű és a lineáris kimenetű szenzor.
A kapcsoló kimenetű szenzorok tartalmaznak egy komparátort, mely egy meghatározott szintet meghaladó mértékű mágneses tér érzékelésekor bekapcsol, a mágneses tér meghatározott érték alá csökkenésekor, vagy hiányakor kikapcsol. Ezeket a szenzorokat útmérési, forgásérzékelési célra leginkább a kis felbontású, forgójeladókban használják.
A lineáris kimenetű szenzorok analóg kimenő feszültséget szolgáltatnak, mely feszültség arányos a Hall érzékelő felületére merőleges mágneses fluxus sűrűséggel.

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Magnetoinduktív érzékelő

en: magneto-inductive (position) sensor, de: Magneto-induktiver (Abstands)Sensor

Magnetoinduktív közelítéskapcsoló

Az induktív közelítéskapcsolókhoz hasonlóan egy LC-oszcillátor rezgésállapotát befolyásolja egy állandó mágnes. A rezgésállapottól függően ad bináris jelet. Az érzékelő szenzorelem egy tekercs. Míg a fémekre reagáló induktív érzékelőkben nyitott vasmagú tekercset használnak, addig itt a tekercs nagy permeabilitású anyagból készült zárt vasmaggal rendelkezik. Ha ehhez a tekercshez egy mágnest közelítünk, a vasmag mágnesesen telítődik és megváltozik az oszcillátoráram. Az oszcillátor után kapcsolt elektronikus áramkör kiértékeli a változást és egy jól definiált kimeneti jelet szolgáltat. Ez a szenzor csak mágneses tér hatására működik, fémekre nem reagál.
A reed-kapcsolókhoz hasonlóan a magnetoinduktív érzékelők kapcsolási tartománya is függ a működtető mágnes tengelyének az érzékelőhöz viszonyított helyzetétől.

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Induktív érzékelő

en: inductive sensor, de: induktiver Sensor

induktiv szenzor

Az induktív szenzor aktív része egy vasmagra tekert, változó mágneses terű tekercs. A mag szerepe nyitott mágneses kör esetén a tekercs mágneses mezejének felerősítése, és annak a mérési terület felé irányítása.

Az induktív közelítéskapcsolóban egy mágnesesen nyitott vasmagon helyezkedik el az LC rezgőkör tekercse. A rezgőkör frekvenciája általában 100 – 1000 kHz. Az LC rezgőkör egy nagy frekvenciával változó mágneses mezőt hoz létre, amely kilép az érzékelő aktív felületénél. A rezgésamplitúdó lecsökken, ha a mágneses mezőbe egy fémtárgyat helyezünk. Ennek oka a fémtárgyban indukált örvényáramok által okozott energia-elvétel.

A szenzor elektromos áramköre az amplitúdó csillapodása alapján határozza meg a tárgytól való távolságot, majd létrehozza a kimeneti jelet. A kimeneti jel általában digitális: a tárgy a szenzor munkaterületén belül vagy kívül helyezkedik el.

Előfordulhat azonban analóg jel is, mely fordítottan arányos a tárgy szenzortól mért távolságával.

Az induktív érzékelők nem érzékenyek (nem fémes) szennyeződésekre. A szenzor a munkaterületén kívül eső fémfelületekre se érzékeny, ezért fém-alkatrészekbe közvetlenül beépíthető.

Az induktív érzékelő működési sémája

  Az induktív érzékelő működési sémája
  1. Oszcillátor
  2. Demodulátor
  3. Trigger-fokozat
  4. Kapcsolási állapot jelzése (LED)
  5. Kimeneti fokozat védőkapcsolással
  6. Tápfeszültség
  7. Belső feszültségstabilizátor
  8. Aktív zóna (tekercs)
  9. Kapcsolási kimenet

 

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Kapacitív érzékelő

en: capacitive sensor, de: kapazitiver Sensor

kapacitív szenzor

A kapacitív érzékelők aktív eleme egy kondenzátor, amely egy tárcsa alakú elektródából és egy, az aktív felületet határoló kehelyformájú félig nyitott fegyverzetből áll. Akár fém, akár elektromosan szigetelő anyag kerül az aktív zónába, az kapacitásváltozást okoz. Folyékony, szemcsés és porított anyagokat kimutatására is alkalmas.

A kondenzátor egy RC-oszcillátor része, amely úgy van méretezve, hogy akkor rezeg be, ha ez a kapacitásváltozás bekövetkezik. Míg az induktív érzékelőkre az amplitúdómoduláció jellemző, itt a frekvencia változik.

A kapacitív érzékelők igen érzékenyek a szennyeződésekre, vízre. Nedves környezetben zavart okozhat a lecsapódó pára.

A kapacitív érzékelő működési sémája

  A kapacitív érzékelő működési sémája
  1. Oszcillátor
  2. Demodulátor
  3. Trigger-fokozat
  4. Kapcsolási állapot jelzése (LED)
  5. Kimeneti fokozat védőkapcsolással
  6. Tápfeszültség
  7. Belső feszültségstabilizátor
  8. Aktív zóna (kondenzátor)
  9. Kapcsolási kimenet
analóg és digitális kimeneti jelek egyaránt jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Termisztor

en: thermistor, de: Thermistor

termisztor elem

A termisztor egy, a thermal és resistor szavakból összeheggesztett szó. Olyan ellenállás, mely hőmérsékletváltozás hatására - reprodukálható módon - változtatja az ellenállását. Anyaga általában félvezető tulajdonságú fémoxidokból és/vagy szilíciumból tevődik össze.

A termisztor jelölése:

termisztor jelölése

Típusai:

  • negatív TK, NTC termisztor vagy melegen vezető (termisztor)
  • pozitív TK, PTC termisztor, vagy hidegen vezető (termisztor)

melegen vezető (termisztor) (NTC) alkalmazási területei

de: Heißleiter (Thermistor), en: negative temperature coefficient (NTC) thermistor

  • Hőmérséklet mérés és -felügyelet
  • Hőmérséklet kompenzáció
  • Vákuum-mérés
  • bekapcsolási áram-határolás (szoft-starter)

hidegen vezető (termisztor) (PTC) alkalmazási területei

de: Kaltleiter (Thermistor), en: positive temperature coefficient (PTC) thermistor

  • Hőmérséklet mérés és -felügyelet
  • Hőmérséklet kompenzáció
  • Vákuum-mérés
  • Termikus védelem motorokhoz és transformátorokhoz
  • önszabályzó fűtőelemek

analóg és digitális kimeneti jelek egyaránt jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Fotoellenállás

en: photoresistor / light dependent resistor (LDR) / cadmium sulfide (CdS) cell , de: Fotowiderstand

FotoellenállásA fotoellenállás egy olyan félvezető, melynek ellenállás-értéke a felületét érő fényintenzitás függvényében változik.

Technikai kivitelüket tekintve a fotoellenállások vákuumpárologtatott vagy kémiai úton egy megfelelő hordozóra felvitt vékony félvezető rétegből állnak meander, vagy fésűs szerkezetben. Sötétellenállásuk igen nagy, tipikusan 1...100 MΩ.

A leggyakrabban alkalmazott kadmium-szulfid (CdS) érzékelők mellet léteznek még ólomszulfid (PbS), ólom-szelén (PbSe), indiumarzenid (InAs), germánium (Ge) vagy szilícium (Si) bázisú érzékelők is.

A fotoellenállás jelölése:

fotoellenállás jelölése vagy fotoellenállás jelölése

digitális kimeneti jelek jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Fotodióda

Fényérzékeny dióda. A fotodiódák mindig záróirányban működnek. Fény hatására a zárórétegben a belső fényelektromos hatás miatt töltéshordozók szabadulnak fel, a fotodióda vezetővé válik. A fotodióda külső feszültség nélkül fényelemként működik. A fotodiódákat elsősorban mérési és vezérlési feladatokban használják.

A fotodióda jelölése:

fotodióda jelölése

analóg és digitális kimeneti jelek egyaránt jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Piezorezisztív deformáció érzékelő

en: piezoresistive sensor, de: Piezoresistiver Sensor

szenzor ellenállás-híd

 

Ha adalékolt félvezető kristályt külső erőhatással deformálnak, az ellenállása megváltozik. Belátható, hogy a kristály deformációja folytán a szabad töltéshordozók számára kisebb, vagy nagyobb tér áll rendelkezésre. Ez gátoltabb vagy szabadabb áramlást tesz lehetővé, ami fajlagos ellenállás-növekedést vagy csökkenést hoz létre.

A félvezetőkben, amelyek polikristályos szilícium vagy germánium anyagúak, a deformáció hatására a fajlagos ellenállásukat megvál-toztatják, oly mértékben, hogy a kimenő jel értékében 50–60 szoros növekedés érhető el a hasonló, fémből készült ellenállásokhoz képest. A piezorezisztivitás nem tévesztendő össze a piezoelektromossággal, ahol a deformáció hatására töltésszétválás következik be

A piezorezisztív ellenállások félvezető gyártástechnológiával gyárthatók, ezért integrált áramköri elemként alakíthatók ki. Mivel e technológiánál több kapcsolási elem nem jelent több alkatrészt, de még lényegesen nagyobb árat sem, szinte kizárólagos a hídkapcsolású piezorezisztív érzékelő kialakítás. Az ellenállások rétegét általában rádiffundálják a szilicium alapra.

A bal oldali ábrán a Wheatstone-híd elrendezés látható, ez esetben két ellenállás lungitudinálisan, kettő tranzverzálisan kerül elrendezésre az érzékelőben, így az minden irányú nyúlásra egyaránt reagál.

 
 

membrán típusú szenzor,
piezorezisztív érzékelővel

befogott tartó típusú szenzor,
piezorezisztív érzékelővel

analóg és digitális kimeneti jelek egyaránt jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Piezoelektromos deformáció érzékelő

en: piezoelectric sensor, de:Piezoelektrischer Sensor

 

Piezoelektromos érzékelőPiezoelektromosság (görög "piezo": összenyom):

A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre.

Ilyen kristály például a kvarc (SiO2). Egy piezoelektromos kristály sajátrezgését nagyon pontosan tartja, ez adja a „kvarcórák” időalapját.

A piezoelektromosság és elektrostrikció felfedezése Pierre Curie és Jacques Curie nevéhez fűződik, akik 1880-ban felfedezték, hogy bizonyos kristályokon (kvarc, turmalin vagy a Rochelle-só (kálium-nátrium-tartarát KNaC4H4O6·4H2O)) meghatározott tengelyek mentén alkalmazott nyomás elektromos töltések megjelenését okozza a kristály felületén. A következő évben felfedezték ennek fordítottját, az elektrostrikciót: amikor elektromos áramot alkalmaztak a kristályon, az bizonyos tengelyek mentén megváltoztatta méretét.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott kristály a kvarc, mely hatszöges rendszerben kristályosodik, ahol a rácspontokban pozitív és negatív ionok helyezkednek el felváltva. Egy ilyen kristályt két fémlap közé helyezve, majd összenyomva azt, a fémlemezek töltöttekké válnak, amivel elektromos szikrát lehet gerjeszteni (öngyújtó, gázgyújtó).

Ennek a jelenségnek a fordítottja az elektrostrikció. Lényege, hogy villamos térbe helyezve egy kvarckristályt annak felülete deformálódik, egyik irányba megnyúlik, a másikba összenyomódik. A rákapcsolt feszültségnek köszönhetően e megnyúlás és összenyomódás többször előfordul, mely hatására rezgőmozgást végez a kristály. Ezt a mozgást szabályozva eljuthatunk a kvarcóra működésének alapjaihoz.

forrás: Wikipedia

 

analóg és digitális kimeneti jelek egyaránt jellemzőek az érzékelőre / szenzorra

Kapacitív deformáció érzékelő

 
  membrán típusú szenzor,
piezorezisztív érzékelővel
befogott tartó típusú szenzor,
piezorezisztív érzékelővel

Az érzékelő a deformációt - a szilikon-membrán vagy a súly elmozdulását a kapacitív érzékelő elven működő elektródával méri.

 

Ultrahang érzékelő

en: ultrasonic sensor, de: Ultraschallsensor

Az ultrahang érzékelő a nagyfrekvenciás hanghullámok visszaverődése alapján működik. Egy rövid, impulzusszerű jel kibocsátása után adó üzemmódból átkapcsol vevő üzemmódba (mikrofon) és érzékeli a reflektált jelet.

Az ultrahang érzékelőkben alkalmazott hang frekvenciája 30 – 300 kHz, az impulzusok ismétlési frekvenciája 1 – 100 Hz. Szűrőkapcsolás segítségével zárhatók ki a visszavert impulzusoktól eltérő, a környezetből származó zavaró jelek.

2. rész: jelátalakítás

 

Jelátalakítás

 

 

3. rész: szenzorok - alkalmazási területek szerint csoportosítva

 

Szenzorok csoportosítása alkalmazási területük szerint

A szenzorok csoportosítása alkalmazási területük szerint nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnt első nekifutásra. Mivel ez egy főleg automatizálástechnikával foglalkozó oldal, így megpróbálom a lenti kategóriákat is ehhez igazítani (de a változtatás jogát fenntartom). A csoportosítás során három osztályt használok, ezeknek az összefoglalása található a lenti táblázatban.

szint megnevezés állapota
1. Villamos felügyelet  
1.1.   Segédkontaktorok előkészületben
1.2.   Mérések előkészületben
1.2.1.     Feszültségmérés előkészületben
1.2.2.     Árammérés előkészületben
1.2.3.     Fogyasztásmérő előkészületben
1.2.4.     Teljesítmény mérés előkészületben
2. Pozíció érzékelő szenzorok és jeladók  
2.1.   Közelítéskapcsolók  
2.1.1.     Mechanikus közelítéskapcsoló első változat
2.1.2.     Mágnesestér közelítéskapcsoló első változat
2.1.3.     Induktív közelítéskapcsoló első változat
2.1.4.     Kapacitív közelítéskapcsoló első változat
2.2.   Optikai szenzorok készül
2.2.1.     Fénysorompó első változat
2.2.2.     Tükörreflexiós optikai érzékelő előkészületben
2.2.3.     Tárgyreflexiós optikai érzékelő előkészületben
2.2.4.     Biztonsági fényfüggöny előkészületben
2.2.5.     Lézeres érzékelő előkészületben
2.2.6.     Speciális optikai érzékelők előkészületben
2.3.   Távolságmérők előkészületben
3. Út- és sebesség- és gyorsulásmérés  
3.1.   Lineáris útmérők előkészületben
3.1.1.     Inkrementális lineáris útmérők előkészületben
3.1.2.     Abszolút lineáris útmérők előkészületben
3.2.   Forgójeladók előkészületben
3.2.1.     Inkrementális forgójeladók előkészületben
3.2.2.     Abszolút forgójeladók előkészületben
3.3.   Számláló-funkciók előkészületben
3.3.1.     Forgalomszámláló szenzor előkészületben
4. Tömeg, erő és nyúlásérzékelés  
4.1.   Tömegmérés előkészületben
4.2.   Erőmérés előkészületben
4.2.1.     Erőmérő cella előkészületben
4.3.   Nyúlásmérés előkészületben
4.3.1.     Nyúlásmérő bélyeg készül
5. Páratartalom-, hőmérsékletmérés és -érzékelés  
6. Nyomásmérés és -érzékelés  
6.1.   Abszolút nyomásmérés előkészületben
6.2.   Relatív nyomásmérés előkészületben
6.3.   Differenciál nyomásmérés előkészületben
7. Áramlás és mennyiség mérés  
7.1.   Áramlási sebesség és mennyiségmérés  
7.1.1.     Turbinás átfolyásmérő első változat
7.1.2.     Szárnykerekes áramlásmérő első változat
7.1.3.     Örvényleválás és örvényhaladás mérés (Vortex) első változat
7.1.4.     Elektromágneses (indukciós) áramlásmérő (MID) első változat
7.1.5.     Ultrahangos áramlásmérő (UFM) első változat
7.2.   Térfogatkiszorításos mérés  
7.2.1.     forgódugattyús mérő első változat
7.3.   Tömegáram-mérés  
7.3.1.     Termometriás áramlásmérő első változat
7.3.2.     Coriolis-elvű tömegáramlás-mérő első változat
7.4.   Közvetett vagy összetett mérés  
7.4.1.     Mérőperem készül
7.4.2.     Torlócső (Pitot-cső, Prandtl-cső) első változat
8. Szintmérés  
8.1.   Mechanikus és indukciós szintkapcsolók előkészületben
8.1.1.     Mechanikus közelítéskapcsoló előkészületben
8.1.2.     Mágnesestér közelítéskapcsoló előkészületben
8.1.3.     Induktív közelítéskapcsoló előkészületben
8.1.4.     Kapacitív közelítéskapcsoló előkészületben
8.2.   Analóg szintmérések előkészületben
8.2.1.     Rezgővillás szintmérés előkészületben
8.2.2.     Ultrahangos szintmérés előkészületben
8.2.3.     Radaros szintmérés előkészületben
8.2.4.     Kútszonda előkészületben
9. Fény- és sugárzás mérés és érzékelés  
10. gáz- és füstgáz érzékelés  
11. folyadék összetétel és szárazanyag tartalom  
12. kémiai összetétel érzékelés  

felhasznált források

Ipari áramlásmérés

Elektronikus áramlásmérés - Buchholcz Gábor

A gázmennyiség-mérés eszközei és elhelyezésük

Mikroelektronikai és Technológia Intézet / Szenzorok és mikroáramkörök II.

SZENZORIKA TANFOLYAMI JEGYZET : Krámli györgy (Festo)

Q-Tech Kft / Forgójeladók

license

Creative Commons License
Erre a dokumentumra a Creative Commons-Lizenz 3.0 szabályai érvényesek.
A dokumentum továbbfelhasználása engedélyhez kötött. Részleteiben is csak forrásmegjelöléssel
(pl: forrás:wwww.ob121.com) használható.
Engedélykérés, további információ: mail kukac ob121.com