Automatizálástechnikai szótár I-L

I

I

Lásd: input

I2C Bus

I2O Bus

I2S Bus

IAONA (Industrial Automation Open Networking Alliance)

ICC (integrated circuit card)

IC (InterCity)

ICE (InterCity Express)

ICE - T (InterCity Express Tilting)

ICE - TD (InterCity Express Tilting Diesel)

ICMP (Internet Control and Management Protocol)

ID (identification)

IDA (Interface for Distributed Automation)

IDE (Integrated Device Equipment)

IEC (International Electrotechnical Commission)

IEC 61131

 

IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers)

IEEE logo

A new york-i székhelyű IEEE-t 1963-ban alapították, az 1912-es alapítású Institute of Radio Engineers (IRE) és az American Institute of Electrical Engineers (AIEE, 1884) szervezetek összevonásával. Az AIEE fő működési területe a vezetékes kommunikáció (telefon és telegráf) volt, míg az IRE - nevéhez hűen - a vezeték nélküli fejlesztésekben adott ki iránymutatásokat.

Az IEEE voltaképpen egy non-profit nemzetközi keretszervezet, mely a villamoság területén fejlesztő tagszervezetekkel együtt 150 országban van jelen, 395,000 taggal. A szervezet standardokat és ajánlásokat ad ki, szinte minden, a villamosságot akár csak érintő tudományterületen, így - csak említés szintjén az alábbi alkalmazott tudomány-ágakban: villamos erőműtechnika és energietika, orvosbiológiai technológia és az egészségügy, az információs technológia, információ biztosítása, a távközlés, a fogyasztói elektronika, a szállítás, űrrepülés, és a nanotechnológia.

Az IEEE évente több, mint 1000 konferenciát szponzorál vagy kereszt-szponzorál. Az IEEE standardok jelölése: IEEE xxx, így például az IEEE 802.3 az Ethernet jellemzőit specifikálja.

IEEE szabványok

Természetesen az összes IEEE szabvány - főleg terjedelmi okok miatt - nem került ide, így itt csak néhány - általam önkényesen kiemelt - szabvány kerül felsorolásra, ezeknek száma idővel nőni fog - a belső (ob121.com-on belüli) linkjeikkel együtt.

IEEE kód megnevezés megjegyzés
IEEE 488 Digital Interface for Programmable Instrumentation (HPIB, GPIB)  
IEEE 696 S-100 bus  
IEEE 754 Standard for Binary Floating-Point Arithmetic
lebegopontos számábrázolás
Eredetileg 754-1985,
jelenleg aktuális: 754-2008
IEEE 802.3 Ethernet szótár link: IEEE 802.3 (Ethernet szabvány)
OB121 link: Ethernet
IEEE 802.3a-az Az IEEE 802.3 szabványok (táblázat)
IEEE 802.5 Token Ring szótár link: Token Ring
OB121 link: Ethernet / Token Ring
IEEE 1149.5-1995 Module Test and Maintenance Bus (MTM-Bus) Protocol  
IEEE 1157 Medical Information Bus (MIB)  
IEEE-1174 Serial Interface for Programmable Instrumentation  
IEEE 1284 Personal Computer parallel Bus  
IEEE 1355 HIC (Heterogeneous Interconnect)  
IEEE 1355.2 SpaceWire  
IEEE 1393 Spaceborne Fiber Optic Data Bus (SFODB)  
IEEE 1394 FireWire Bus  
IEEE 1596 Scalable Coherent Interface (SCI)  

IEEE 802.3 (Ethernet szabvány)

Az IEEE 802.3 egy szabványgyűjtemény, ami az IEEE szabványokkal meghatározott, és Ethernet kábelezést használó fizikai rétegnek és adatkapcsolati rétegnek a megvalósításait írja le. Ez egy általánosan használt LAN technológia, néhány WAN alkalmazással. Fizikai kapcsolatot hoz létre a hálózati csomópontok és/vagy az infrastruktúra eszközei (hubok, switchek, routerek) között, különböző és sokféle réz- és optikai kábelek segítségével.

802.3 technológia támogatja az IEEE 802.1 szerinti hálózati architektúrát.

Az Ethernet maximális csomag mérete 1518 byte, ennek ellenére megengedi a "Q-tag" használatát a Virtual LANok és prioritás adatok használatát a 802.3ac szabványban, és a csomag méretének a 1522 byte-ra való bővítését. Ha az alsó szintű réteg protokollja egy PDU-t (Protocol data unit) küld, ami rövidebb, mint 64 byte, a 802.3 feltölti az adatmezőt, hogy az elérja a minimális 64 byte-os hosszúságot.

Az Ethernet-re építő ipari buszok értelemszerűen az IEEE 802.3 szabványhoz kell, hogy igazodjanak a fizikai és adatkapcsolati réteg szintjén. Ezek közül néhány, melyek Ethernetre is épülhetnek: C-Bus, ControlNet, DF-1, EPL, EtherCat, Ethernet / IP, Ethway, KNX, LXI Bus, Modbus TCP, PROFINET CBA, PROFINET IO, SERCOS III, Sinec H1.

Az Ethernet telegram keretformátuma

mező megnevezés hossz en / de leírás tartalma
előtag 7 oktet en: Preamble
de: Präambel
a vevő szinkronizálására szolgáló bevezető jelsorozat, jellemzően ármakör generálja "010101" bitsorozat
7 * hex "55"
SFD
keretkezdet határoló
1 oktet SFD,
en: Start-of-Frame-Delimiter
a vevő szinkronizálására szolgáló bevezetőt záró 2 bit ("11"), jellemzően ármakör generálja "10101011"
MAC célcím 6 oktet en: MAC destination
de: Ziel- MAC-Adresse
   
MAC forráscím 6 oktet en: MAC source
de: Quell-MAC-Adresse
   
típusmező (hossz) 2 oktet en: Ethertype/Length egy 16 bites integer szám, ami a frame-ben levő adattípus azonosítására szolgál.  
adatmező 46 - 1500 oktet en: Payload (Data and padding) A rövid csomagok 46 bájtra kiegészülnek.  
CRC32
ellenőrző összeg
4 oktet   Az AUTODIN II polynom által generált 32 bites CRC.
Rendszerint áramkör generálja.
(a CRC nem veszi figyelembe az előtag bitjeit)
 
kivárás 12 oktet en: interfreme gap    

Bár technikailag nem helyes, a "csomag" kifejezést és a "keret" kifejezést gyakran összekeverik. A ISO/IEC 8802-3 ANSI/IEEE 802.3 szabvány szerint a MAC al-réteg kerete a "rendeltetési hely cím", "forrás cím", "hossz/típus" és "FCS (keret sorrend ellenőrző összeg)" mezőkből áll. Az úgynevezett "Preambulum" és az "SFD (Start keret elválasztó)" (általában) egy MAC keret fejlécében helyezkednek el. Ez a fejléc, valamint a MAC keret alkot egy "csomag"-ot.

Az IEEE 802.3 szabványok
Ethernet szabvány Dátum Meghatározás
Kísérleti Ethernet 1972 (1978-ban szabadalmaztatták) 2.94 Mbit/s (367 KB/s) koaxiális kábelen kábel busz
Ethernet II (DIX v2.0) 1982 10 Mbit/s (1.25 MB/s) vékony (thin) koaxiális kábelen (thinnet) – A keretekben van Típus (Type) mező. Ez a keretformátum használatos az Internet protocol suite minden Ethernetes formájánál.
IEEE 802.3 1983 10Base5 10 Mbit/s (1.25MB/s) vastag koaxiális kábelen – azonos a DIX-el, kivéve, hogy a Típus (Type) mezőt a Hossz (Length) helyettesíti, és egy 802.2 LLC keret követi a 802.3 fejlécet
802.3a 1985 10Base2 10 Mbit/s (1.25 MB/s) vékony koaxiális kábelen (thinnet vagy cheapernet)
802.3b 1985 10Broad36
802.3c 1985 10 Mbit/s (1.25 MB/s) ismétlő egység meghatározás
802.3d 1987 FOIRL (Fiber-Optic Inter-Repeater Link)
802.3e 1987 1Base5 vagy StarLAN
802.3i 1990 10Base-T 10 Mbit/s (1.25 MB/s) csavart érpáron
802.3j 1993 10Base-F 10 Mbit/s (1.25 MB/s) optikai szálon
802.3u 1995 100Base-TX, 100Base-T4, 100Base-FX Fast Ethernet 100 Mbit/s(12.5 MB/s) auto-egyeztetéssel
802.3x 1997 Tlejesen duplex és adatáramlás ellenőrzéssel; együtt tud működni a DIX keretekkel
802.3y 1998 100Base-T2 100 Mbit/s (12.5 MB/s) alacsony minőségű csavart érpáron
802.3z 1998 1000Base-X Gbit/s-os Ethernet fényvezető szálon 1 Gbit/s (125 MB/s)
802.3-1998 1998 Az alap szabvány felülvizsgálata a fenti korábbi kiegészítésekkel és hibajavítások
802.3ab 1999 1000Base-T Gbit/s-os Ethernet csavart érpáron 1 Gbit/s (125 MB/s)
802.3ac 1998 A maximális keretméret bővítése 1522 byte-ra (a "Q-tag" megengedése). A Q-tag tartalmazza a 802.1Q VLAN információkat és a 802.1p szerinti prioritás információkat.
802.3ad 2000 Link aggregation párhuzamos kapcsolatokhoz
802.3-2002 2002 Az alap szabvány felülvizsgálata a három korábbi kiegészítéssel és hibajavítások
802.3ae 2003 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet fényvezető szálon; 10GBASE-SR, 10GBase-LR, 10GBase-ER, 10GBase-SW, 10GBase-LW, 10GBase-EW
802.3af 2003 Power over Ethernet PoE, tápfeszültség szállítása Ethernet hálózaton
802.3ah 2004 Ethernet in the First Mile
802.3ak 2004 10GBase-CX4 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet iker axiális kábelen
802.3-2005 2005 Az alap szabvány felülvizsgálata a négy korábbi kiegészítéssel és hibajavítások
802.3an munkában 10GBase-T 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet árnyékolatlan csavart érpáron (UTP)
802.3ap munkában Backplane Ethernet (1 and 10 Gbit/s (125 és 1,250 MB/s) nyomtatott áramköri lapokon)
802.3aq munkában 10GBase-LRM 10 Gbit/s (1,250 MB/s) Ethernet többmódusú optikai szálon
802.3ar munkában torlódás menedzsment
802.3as munkában keret bővítés
802.3az 2007 Energy Efficient Ethernet, energiatakarékos Ethernet

Amit a korai IEEE 802.3 szabványok meghatároztak, az gyakran ellentétes a gyakorlatban használtakkal: a legtöbb Ethernetes hálózatban megtalálhatók a DIX keretek, azóta a internet protokoll használja ezt a formát, a típus mezőt a IETF protokoll szerinti típusokra állítják be. Az IEEE 802.3x-1997 megengedi egy 16-bites mezőt a MAC címekre (típus és hossz mezők), így a DIX keretek szintén érvényesek a 802.3 keretekként a 802.3x-1997-es és az IEEE 802.3 Ethernet szabvány későbbi változataiban.

Az Ethernet (IEEE 802.3 szabvány szerinti) átviteli közegei és jelölésük

átviteli közeg szabvány szerinti jel Megjegyzés
vastag koaxiális kábel ..BASE5 vastag ethernet
vékony 50 ohmos koaxiális kábel ..BASE2 vékony ethernet
sodrott érpár ..BASET twisted-pair:
UTP - unshielded twisted pair
STP - shielded twisted pair
optikai szál ..BASEF
vezeték nélküli 802.11 a, b, g

A BASE szó az alapsávi jelátvitelre utal.

Az Ethernet (IEEE 802.3 szabvány szerinti) vezetékek "történeti" összefoglalója

E
t
h.
szabvány
szerinti jel
jelszint kábel vonali
kódolás
Szeg-
mens-
hossz
csomó-
pont/
szeg-
mens
átviteli
sebes-
ség
Megjegyzés

k
l
a
s
s
z
i
k
u
s
10Base-2 0V ... -2V koaxiális
(50 Ohm)
Man 185 m
(min 0,5 m)
30 10 Mbps "vékony" ethernet, BNC csatlakozóval
10Base-5 0V ... -2V koaxiális
(50 Ohm)
Man 500 m 100 10 Mbps "vastag" ethernet
10Broad-36       3,6 km   10 Mbps broadcast
alkalmazás
kábel-TV vezetéken
10Base-T +/-2.5V (2.2V...2.8V) 2 pár STP+ UTP
(min. Cat 3 3)
Man 100 m
(min 2,5 m)
1024 10 Mbps AUI csatlakozó,
jellemzően csillag topológiájú hálózat
10Base-FL - 2 * MMF
száloptika
  2 km   10 Mbps desktop - Ethernet asszinkron aktív hub kapcsolathoz
10Base-FB - 2 * MMF
száloptika
  2 km   10 Mbps Backbone kapcsolat
(aktív szinkron hub-ok)
10Base-FP - 2 * MMF
száloptika
na. 1000 m 33 10 Mbps több gép összekötése repeater nélkül
(passzív hub-ok)
AUI - - - 50 m - - DTE - MAU

g
y
o
r
s
100Base-TX 0V...+/-1V STP+UTP
(min. Cat 5)  (2 pár)
4B/5B, MLT-3 100 m   100 MBps min. 150 Ω
100Base-FX   MMF
száloptika
4B/5B, NRZI 2 km   100 MBps full duplexátvitel
100Base-T4 3.5V +/-10% UTP
(min. Cat 3) (4 pár)
8B/6T 100 m   100 MBps  
100Base-T2 1.81V +/-0.5dB UTP
(min. Cat 3) (2 pár)
      100 MBps  
100Base-VG           100 MBps 100VG-AnyLAN

g
i
g
a
b
i
t
e
s
1000Base-SX   MMF
száloptika
  500 m   1 GBps workstation - hub kapcsolat
1000Base-LX   SMF
száloptika
  5 km   1 GBps Backbone kapcsolat
1000Base-CX   STP
Type 1
  25 m      
1000Base-T   UTP
(min. Cat 5)
  100 m     desktop - Ethernet hub kapcsolathoz
1000Base-TX   min. Cat 6 vezeték   100 m     desktop - Ethernet hub kapcsolathoz
  10Gbase   száloptika          
10Gbase-T   min.
Cat 6a
vezeték
         

IETF (Internet Engineering Task Force)

IGBT (insulated-gate bipolar transistor)

IGMP (Internet Group Management Protocol)

IGRP (Interior Gateway Routing Protocol)

IKE (Internet Key Exchange)

IL (Instruction list)

Lásd: AWL (Anweisungsliste)

IMAP4 (Internet Message Access Protocol version 4)

Lásd: POP3

induktív szenzor

induction sensor

(de: Induktive Sensor, en: inductive sensor) Az induktív érzékelők olyan jelátalakítók, melyek kimenetük állapotváltozásával jelzik fémes tárgyak jelenlétét érzékelési területükön belül, anélkül hogy direkt kontaktus alakulna ki a szenzor és a tárgy között.

A kapcsolási távolsága függ a fémtárgy anyagának elektromos vezetőképességétől, így az acéltól eltérő anyagok esetén az un. redukciós tényező értéke emelkedik és ezzel párhuzamosan az érzékelés valószínűsége csökken.

Lásd: Induktív szenzor

INDUSI

input

Az Ethernet-et történeti hátteréről bővebben itt olvashat: Ethernet.

Lásd: Buszok / protkollok áttekintése

INT (integer)

Az integer egy 16 bit hosszú változótípus, melynek a működése megegyezik a (32 bit hosszú) DINT-tel, azaz, kettes komplementer képzéssel lehet „bevinni” az értéket, és az első bit itt is az előjel, a többi pedig a számértéket tartalmazza. A változó csak egész számokra (Ganzzahl) alkalmazható.

Az INT minimuma -32.768, a maximuma +32.767. (Egyszerűbben megjegyezhető az, hogy az INT nagyjából mínusz harminckétezertől plusz harminckétezerig használható). Az INT fel­építése:

7 6 5 4 3 2 1 0 7 6 5 4 3 2 1 0

0. byte

1.byte

Az első pozícióban (0. byte 7. bit) található bit az előjel (0: plusz, 1: mínusz).
Látható, hogy a biteket hátulról előre, míg a byte-okat elölről hátrafelé számozzuk.

Lásd: INT

Integra-Signum

interbus

INTERNIC (Internet Network Information Center)

Az Internet központi adminisztrációja. Ez végzi a címtartományok kiosztását.

interrupt

(megszakítás) A processzor aktuális folyamatának a megszakítása egy alacsonyabb prioritású (fontosabb) program végrehajtásának az idejére. A PLC-ken a folyamatosan (ciklikusan) végrehajtásra kerülő OB1 futását szakítja - szakíthatja meg a többi OB. Adott esetben az interrupt-ban futó programot is megszakíthatja egy ennél még fontosabb eljárás.

IO (Input / Output)

IO-Link

IOANA (Industrial Automation Open Networking Alliance)

(de: Internationale Gruppe von Herstellern der Automatisierungstechnik)

IP (Internet Protocol)

Az internetprotokoll az internet (és internetalapú) hálózat egyik alapvető szabványa (protokollja). Ezen protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött csomópontok.

Kialakításában fontos szerepet játszott az egyszerűség, és a robusztusság. Ezek egy olcsó technológiát eredményeztek, aminek segítségével gyorsan terjedt az IP, kiszorítva például a jóval komplexebb de igen drága konkurenst, az ATM-et. Fejlesztését még az ARPA kezdte el, jelenleg az IETF felügyeli. 4-es verziójának (IPv4) leírását az RFC 791 tartalmazza.

Az IPv6 az internet cím-éhségére adott válaszként született meg, az átállás a két címzés között még hosszú éveket fog igénybe venni, addig a két címzési rendszer egymás mellett fog futni.

Az IP a klasszikus OSI besorolás alapján a 3., a hálózati rétegben helyezkedik el. Csomagkapcsolt hálózatot valósít meg, azaz nem építi fel a kapcsolatot a forrás és a cél között, hanem minden egyes csomagot külön irányít (route-ol). Hibadetektálást és hibajavítást nem végez (ezeket nevezzük „megbízhatatlan” protokollnak), ezeket a funkciókat főleg a szállítási rétegben elhelyezkedő protokollokra bízza (például TCP). Ennek a kialakításnak az oka az, hogy az egyszerűségre törekedtek. Így a hibajavítás terhe főképp a forrás és a cél számítógépeknél jelentkezik, és nem terheli feleslegesen az egyébként is leterhelt hálózati útirányválasztó csomópontokat (router).

IPv4

Az IPv4-ben a forrás- és célállomásokat (az úgynevezett hostokat) címekkel (IP-címek) azonosítja, amelyek 32 biten ábrázolt egész számok; azonban ezt hagyományosan négy darab 8 bites (azaz 1 byte-os, vagyis 0 és 255 közé eső), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság miatt (pl: 192.168.42.1). A címek felépítése hierarchikus: a szám bal oldala (vagy szakmai nevén a legnagyobb helyiértékű bitek felől indulva) a legfelső szintet jelenti, és jobbra haladva az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek alatti egyes számítógépeket.

A hálózatokon az IP címek a MAC-címekhez kerülnek hozzárendelésre, melyek (mivel ROM-ban kerülnek tárolásra) az egységek egyedi azonosítását végzik. A hozzárendelések megkeresésére szolgál az ARP protokoll (IPv4 címek esetén, IPv6-nál az NDP célravezető).

Lásd: IPv4 cím

IPv6

Internet Protocol version 6

A hagyományos IP-protokoll szerinti IP-címeket nevezzük „IPv4” címeknek is, ami a negyedik generációs (v4, version 4) internetprotokollt jelenti. Bár kezdetben jól megfelelt, az internet előre nem látott növekedése közben sok problémába ütköztek a hálózati szakemberek. Egyik ilyen az, hogy nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelent, hogy nem támogatja a protokoll a mobilitást, nincs lehetőség benne korrekt titkosítás támogatására stb. Az IPv6-ot ezeknek a problémáknak feloldására hozta létre az Internet Engineering Task Force (IETF) 1998-ban, és a szabályait az RFC 2460 rögzíti.

 

IPv4 vs IPv6

 

Tervezésekor nemcsak az IPv4 hibáit igyekeztek megszüntetni, hanem új szolgáltatásokat beépíteni, amelyek a protokollt gyorsabbá és az új felhasználói igényeknek jobban megfelelőbbé teszik.

Az IPv6 legfontosabb jellemzői:

  1. megnövelt, nagyobb címtartomány,
  2. közvetlen végponti címezhetőség,
  3. automatikus konfiguráció, vagyis a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását támogató rendszer
  4. hálózati mobilitás, egy hálózati csatolóhoz egy időben több címet rendelhetünk. Ez hasonló a mobilszolgáltatók roaming, (barangolási) szolgáltatásához.
  5. titkosítás, azonosítás: Az IPv6 címzés szerves része az IPsec biztonsági protokoll, ez hálózati szinten nyújt lehetőséget arra, hogy a kommunikációban résztvevő felhasználók hitelesen azonosítsák egymást, és az egymást közt zajló adatforgalmat titkosítsák egy biztonságos úgynevezett alagúton, tunnel-en keresztül anélkül, hogy az Internetről bárki le tudná hallgatni őket.
  6. többszörös címezhetőség, szabványosított multicast

Az átállás az IPv4-ről IPv6-ra, nem tud az egész Interneten egy időben lezajlani, ezért szükséges, hogy a két rendszer egymás mellett működhessen, akár az Interneten vagy a gépen belül is. Ezt az átmenetet a kompatibilis címek (az IPv4 címek egyszerűen átalakíthatók IPv6-címekké), és a különféle alagutak alkalmazása biztosítja. Használhatnak egy kettős protokollcsomag, (dual stack IP) nevű technikát is, amely mindkét protokollt egy időben támogatja. A két teljesen különálló hálózati alrendszer és a két különböző protokollverzió nincs hatással egymásra.

A hálózatokon az IP címek a MAC-címekhez kerülnek hozzárendelésre, melyek (mivel ROM-ban kerülnek tárolásra) az egységek egyedi azonosítását végzik. A hozzárendelések megkeresésére szolgál az ARP protokoll IPv4 címek esetén, IPv6-nál az NDP célravezető.

IPv6 címzés

Az IPv6 esetében a címzésre 128 bit áll rendelkezésre, szemben az IPv4 32 bites címzésével.

Az így definált címtartomány 2128 ( kábé 3.4×1038) egyedi címet tartalmaz — így átlagosan 5×1028 (pontossan 295) cím jut minden egyes emberre, ha a számításhoz a földi lakosság 6.5 milliárdos (6.5×109) 2006-os számadatait vesszük alapul. Más perspektívába helyezve ezt a brutális számot, az eddig ismert világegyetem minden egyes csillagára kb. 252 (about 4.5×1015) cím jut (Stargate jelentkezz..).

Ellentétben az IPv4 hálózatokkal, ahol a hálózati maszk változó méretű, az IPv6 esetében a hálózatok fixen 64 bites (/64) prefixeket használnak. Háromféle egyedi (unicast) cím típust lehet megkülönböztetni:

  1. link lokális cím (link local address, FE80::/10),
  2. globális unicast cím (GUA: global unicast address) és
  3. egyedi lokális cím (ULA: unique local address, FC00::/7).

Minden végberendezésnek (host) rendelkeznie kell link lokális címmel és legalább egy GUA címmel az IPv6 Internet eléréséhez. Az IPv6-os cím tehát két részből áll: egy 64 bites (al-)hálózati részből, illetve egy 64 bites hosztrészből, melyet többféleképpen lehet generálni (pl. a MAC-címből, stb.). Az IPv6-os címek a CIDR címzések módját követik.

Egy IPv6-os cím 8 db 4 hexadecimális számjegyből álló csoportból áll, kettőspontokkal elválasztva. Egy érvényes cím a következőképp nézhet ki: 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334 Négy 0-ból álló négyes (0000) elhagyható, és helyére négyespont írható (::). Így több 0000-s négyes is átírható négyespontokká, illetve a négyesekből a vezető nullások is elhagyhatóak (pl.: 0d56 → d56) A következő címek mind egyenértékűek, ugyanarra a címre mutatnak:

2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab
2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab
2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab
2001:0db8:0:0::1428:57ab
2001:0db8::1428:57ab
2001:db8::1428:57ab
Ilyen módszerrel viszont csak egy ilyen nullásokból álló csoport hagyható el, több nem,

azaz például 2001:0db8:0000:0000:34d2:0000:1428:57ab nem helyettesíthető 2001:0db8::34d2::1428:57ab-vel, csak 2001:0db8::34d2:0000:1428:57ab, vagy 2001:0db8:0000:0000:34d2::1428:57ab az érvényes.

IPSec

IPX (Internet Paket Exchange)

IrDA (Infrared Data Association)

IRE (Interregio-Express)

IRT (Isochronous Real-Time)

ISDN (Integrated Services Digital Network)

(koordinált szolgáltatású digitális hálózat)

ISO ( International Standards Organisation)

(Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)

ISP (Internet Service Provider)

ITU (International Telecommunication Union)

IWLAN (Industrial Wireless Local Area Networks)

IXL (interlocking)

(de: Stellwerk)

izoszinkron kommunikáció

(isochronous communication) Az izoszinkon kommunikáció az adatok (ciklus)idő szenzitív átvitelét jelenti, és leginkább a hang- és képátvitelnél alkalmazzák. Ennek a teljesítéséhez a hálózati átvitelt úgy kell tervezni és méretezni, hogy ez az adatmennyiség pontos időzítéssel, ciklikusan és akadálymentesen át tudjon menni. Erre az adatátvitelre példa a TV és video-jelek átvitele,  melyek valamely ütemezéshez vannak kötve, például a 30 frame per second. Ez az átvitel nem lehet 29 vagy 31 fps, mert a megjelenítéshez 30 fps szükséges.

isochronous communication

Az izoszinkron kommunikációra egy példa a Profinet IO IRT.

J

Java

Java logo

A Java egy objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejleszt a 90-es évek elejétől kezdve napjainkig. A Java alkalmazásokat jellemzően bytecode formátumra alakítják, de közvetlenül natív (gépi) kód is készíthető Java forráskódból. A bytecode futtatása a Java virtuális géppel történik, ami vagy interpretálja a bytecode-ot vagy natív gépikódot készít belőle és azt futtatja az adott operációs rendszeren. Létezik közvetlenül Java bytecode-ot futtató hardver is, az úgynevezett Java processor.

A Java nyelv szintaxisát főleg a C és a C++ nyelvektől örökölte, viszont a Java sokkal egyszerűbb objektummodellel rendelkezik, mint a C++. A Javascript szintaxisa és neve hasonló ugyan a Javahoz, de nincs közvetlen köze egymáshoz a két nyelvnek.

Java-Applet

Java programozási nyelven írt olyan mini-alkalmazás, mely a szerveren tárolódik, indításakor letöltődik a kliens számítógépre és ott fut.

JavaScript

A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak. Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

JIT (just in time)

JRU (juridical data recorder unit)

JVM (Java Virtual Machine)

K

kavitáció

kavitáció

(en: cavitation) A kavitáció egy fizikai jelenség, mely akkor következik be, ha egy anyag folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át a nyomás esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor az energiamegmaradás törvénye értelmében (Bernoulli törvénye) a nyomása leesik. A keletkező gőzbuborék, ha az áramlás mentén olyan helyre ér, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásnál, a buborék hirtelen összeroskad, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, ami egyrészt erős zajjal, rezgéssel, másrészt a környező szilárd testek eróziójával jár. Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál vagy hajócsavaroknál. Szivattyúknál, ha a jelenség kiterjed az egész áramlási keresztmetszetre, a vizoszlop el is szakadhat, és a szivattyú nem képes folyadékot szállítani.

kbps

Lásd: bps

kernel

kettes komplementer

A kettes komplementer képzés a rettenetes elnevezés ellenére nem bonyolult eljárás.  Az INT és DINT típusoknál alkalmazzuk. Vegyük lépésről lépésre:

  1. Adva van egy ábrázolandó számértékünk (pl. -10). Ezt akarjuk INT-be leírni.
  2. Ha a szám pozitív, egyszerűen leírjuk binárisan, és kész is vagyunk.
  3. Ha nulla, szintúgy nincs teendőnk.
  4. Ha negatív, akkor adjon hozzá egyet. (-10 » -9).
  5. Írja le a számot (az előjellel ne foglalkozzon a továbbiakban) binárisan: (0000_0000_0000_1001).
  6. Forgassa át az összes bitet (0 » 1, 1 » 0) .  (1111_1111_1111_0110).
  7. Ennyi.

Lásd: kettes komplementer képzés

kismegszakító

(en: MCB - Miniature Circuit Breaker, de: LSS - Leitungsschutzschalter )

klasszikus mértékegységek

kliens

KTE (Kleinste (wirtschaftlich) tauschbare Einheit)

KVB (Contrôle de vitesse par balises)

L

L2TP (Layer 2 Tunelling Protocol)

LAN (Local Area Network)

(lokális (helyi) hálózat) A távolsága kb. 5 km-ig terjedhet.

LAN fogalma az IEEE szabvány meghatározása alapján:

Olyan adatkommunikációs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy számos független eszköz egymással közvetlenül kapcsolatot tartson, közepes kiterjedésű földrajzi területen belül, közepes sebességű, erre a célra telepített fizikai kommunikációs csatornán.

Ennek néhány eleme:

  • egyenrangú (peer-to-peer) kommunikációt támogat (minden eszköz státusza a kommunikáció szempontjából azonos), tehát nem centrális és nem hierarchikus jellegű
  • eltérő típusú eszközök lehetnek a hálózatban, és ezek egyenrangúak
  • közepes kiterjedésű területen van (néhányszor 10 m - 5-10 km). Tipikusan egy épületen belül vagy egymáshoz közeli épületekben levő eszközök között teremt kapcsolatot
  • az adatátvitel erre a célra kiépített, telepített közegen keresztül valósul meg (nem úgy mint WAN-nál, ahol pl. pl. a távközlési hálózatot veszik igénybe)
  • közepes sebességű (1 Mbps - 10-100 Mbps) az átvitel. A WAN-nál kis sebességű (kb. 64 kbps-ig), a számítógépes egységek között pedig nagysebességű (10-100 Mbps) az adatátvitel sebessége

LCC (Life Cycle Costing)

LCD (Liquid Crystal Display)

LCN (Local Control Network)

LDR (Light Dependent Resistor)

Lásd: fotoellenállás

Lebegőpontos számábrázolás

Először az IEEE Standard for Binary Floating-Point Arithmetic (IEEE 754-1985) definiálta a lebegőpontos számok fogalmát - lassan 30 éve. Legutoljára ezt az IEEE 754-2008 írta felül. A szabvány leírja az egyszeres pontosságú (single-precision) 32 bites és kétszeres pontosságú (double-precision) 64 bites számokat, valamint a legalább 43 bites kibővített egyszeres (single-extended precision) és a legalább 79 bites kibővített kéteszeres (double-extended precision) pontosságú változókat. A széles skála ellenére csak a 32 bites single REAL a szabványos típus, a többi opcionálisan alkalmazható.

A bitek számozása a lebegőpontos típusban (is) jobbról balra történik, a változó teljes hosszában.

 

érték-ábrázolás

A kitevő a rendelkezésre álló területen kettes komplementer szerű képzéssel kerül letárolásra, így a megadott kitevő értéket minden esetben a (2e − 1) − 1 képlet eredményével kell korrigálni, ahol az e a kitevő hossza bitben. Így például, ha e=7 és a kitevő hossza 8 bit, akkor értéke: 7 + (28 − 1) − 1 = 7 + 128 - 1 = 134. Jellemzően a kitevő alapja a 2 - azaz a kitevőn a kettes számrendszer adja, de több esetben a kitevő alapja a 10, így tizes számrendszerbeli az ábrázolás.

Az ábrázolt érték az alábbi képlettel fejezhető ki:

ahol

  • az előjel ha 0 bit, akkor az ábrázolt érték pozitív vagy +0
  • az előjel ha 1 bit, akkor az ábrázolt érték negatív vagy -0
  • a kitevőt a fent leírt korrekcióval kell számolni, mely a kitevő hossztól függ, például 8 bit esetén 127.
  • a kitevő alapja deklaráció kérdése, és leginkább 2, de néha 10.
  • a mantissza minden esetben 1 ≤ m < 2, tárolása során az 1 levonásra kerül, így visszaszámoláskor a tárolt értékhez kell adni
A tárolt lebegőpontos számértékek speciális esetei
  • Ha a kitevő 0, és a mantissza is 0, akkor az ábrázolt érték ±0
  • Ha a kitevő 2e - 1 és a frakció 0, akkor az ábrázolt érték végtelen
  • Ha a kitevő 2e - 1 és a frakció nem 0, akkor az ábrázolt érték érvénytelen számérték (NaN - not a number)
A lehetséges esetek összefoglalása
típus kitevő mantissza
nulla 0 0
denormalizált számérték 0 nem 0
normalizált számérték 1 -től 2e − 2 -ig mindegy
végtelen 2e − 1 0
NaN (érvénytelen számérték) 2e − 1 nem 0

Lásd: lebegopontos számábrázolás

LED (Light Emitting Diode)

(de: Leuchtdiode)

light barrier

Lásd: fénysorompó

LLC (Logical Link Control)

LMT (Layer Management)

LON (Local Operation Network)

Lütze

LS90

LSB (Least Significant Bit)

(de: niederwertiges Bit, hu: alsó helyiértékű bit)

LU (Logical Unit)

LSS (Leitungsschutzschalter)

Lásd: kismegszakító

LWL (Lichtwellenleiter)

Lásd: száloptika

LZB (Linienzugbeeinflussung)

Lásd: vonalszerű vonatbefolyásoló rendszerek

Ly

Lyukkártya

Lyukszalag


felhasznált források

license

Creative Commons License
Erre a dokumentumra a Creative Commons-Lizenz 3.0 szabályai érvényesek.
A dokumentum továbbfelhasználása engedélyhez kötött. Részleteiben is csak forrásmegjelöléssel
(pl: forrás:wwww.ob121.com) használható.
Engedélykérés, további információ: mail kukac ob121.com