====== Vezeték nélküli átvitel ====== {{:wiki:comm:freq.png|Vezeték nélküli átvitel}} ===== Sávok ===== ==== ISM sávok ==== {{anchor:ism}} Az ipari, tudományos és orvosi célokra (**industrial, scientific and medical :ISM**) világszerte szabad, licenc-mentes sávok kerültek kialakításra. Az eredeti szándék az volt, hogy ezeken a sávokon szabadon engedélyezzék az államok a rádiókommunikációt, azzal a veszéllyel is számolva, hogy ezek az adások (a szabályozás hiányának az okán) zavarni fogják egymást. Gyakorlatilag ezen a sávtartományon forgalmazhatnak WLAN-ok és vezeték nélküli telefonok is, illetve zavarhatják a mikrohullámú berendezések. A hatékonyabb adatátvitel érdekében egy speciális techikát, a frekvenciaugrást (Frequency Hopping, [[hu:comm:bus_air#fhss|FHSS]]) is bevetették. Az utóbbi nagyjából 10 évben a vezeték nélküli telefonok, kommunikációs eszközök gyártói is ezekbe a sávokba szervezték a forgalmazásukat. Ezek az eszközök, bár kommunikációra használják a kijelölt ISM sávokat adóteljesítményük okán (mivel az nagyon alacsony) __nem minősülnek ISM eszközöknek__. === Az ISM sávok === ^jelölése^Középsáv^Frekvencia-tartomány^Elérhetőség^Alkalmazási területek^Alkalmazások a sávban| |-|**6,78 MHz**|6,765 - 6,795 MHz|helyi szabályozás szerint|mobil szolgáltatások|| |-|**13,56 MHz**|13,553 - 13,567 MHz|Világszerte|mobil szolgáltatások, repüléstechnikai kommunikáció|[[hu:comm:bus_wiegand|Wiegand]], [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]]| |-|**27,12 MHz**|26,957 - 27,283 MHz|Világszerte|CB, mobil szolgáltatások, repüléstechnikai kommunikáció|| |-|**40,68 MHz**|40,66 - 40,7 MHz|Világszerte|műhold szórás-kommunikáció, mobil szolgáltatások|| |-|**433,92 MHz**|433,05 - 434,79 MHz|Európa, Afrika|rádióamatőr kommunikáció| [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:bus_dash7|DASH7]], [[hu:arduino:radio_comm#hc12|HC-12 Arduino modul]]| |**UHF ISM**|USA: **908,42 MHz** \\ Európa: **868,42 MHz**|USA: 902 - 928 MHz \\ Európa: 865 - 868 MHz|Amerika \\ Európa|rádióamatőr kommunikáció|[[hu::comm:bus_zigbee|ZigBee]], [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:bus_dash7|DASH7]], [[hu:comm:bus_other_wireless#z-wave|Z-Wave]]| |**S-band ISM¹**|**2,45 GHz**|2,4 - 2,5 GHz|Világszerte|rádióamatőr és műhold kommunikáció, mikrohullámú sütő, indukciós melegítés|[[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]], [[hu:comm:bus_bluetooth#ble|Bluetooth LE]], [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]], [[hu::comm:bus_zigbee|ZigBee]], [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:bus_other_wireless#thread|Thread]], [[hu:comm:bus_other_wireless#miwi|MiWi]], [[hu:comm:nrf24|nRF24]]| |**C-band ISM²**|**5,8 GHz**|5,725 - 5,875 GHz|Világszerte|rádióamatőr és műhold kommunikáció|| |**UWB**|**3,1..10,6 GHz**|3,1 - 10,6 GHz|Világszerte|UWB, "pulse radio"|| |-|**24,125 GHz**|24 - 24,25 GHz|Világszerte|műhold kommunikáció|| |-|**61,25 GHz**|61 - 61,5 GHz|helyi szabályozás szerint|műhold kommunikáció|| |-|**122,5 GHz**|122 - 123 GHz|helyi szabályozás szerint|műhold kommunikáció|| |-|**245 GHz**|244 - 246 GHz|helyi szabályozás szerint|műhold kommunikáció|| ¹: Az S-sáv (**S-band**) frekvencia-tartománya: 2-4 GHz \\ ²: A C-sáv (**C-band**) frekvencia-tartománya: 4-8 GHz \\ forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/ISM_band ==== S-sáv ==== Az S-sáv (**S-band**) frekvencia-tartománya: 2-4 GHz. Ennek az ISM tartománya 2,4 - 2,4835 GHz, itt 11 csatorna használható licenc nélkül kommunikációra. ==== C-sáv ==== Frekvencia-tartománya: 5,1 GHz, 5,3 GHz, 5,4 GHz, 5,8 GHz. Itt 24, 20 MHz széles csatorna használható licenc nélkül kommunikációra. ==== 2.4 GHz sáv ==== A 2.4 GHz-es sávtartományban nagy a //"torlódás"//, jelenleg szinte minden népszerűbb platform ezt a tartományt használja. Jó tudni, hogy a Wi-Fi egységek főleg a tartomány alsó sávjaiban forgalmaznak, így például az nRFL01 egységeknél érdemes a felsőbb sávokban probálkozni: ^csatorna^frekvencia (MHz)^Leírás| |**0 .. 82**|2400 .. 2482 MHz|Legális, de nagyon zajos csatornák. \\ Konfliktusok a [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]], [[hu:comm:bus_bluetooth#ble|Bluetooth LE]], [[hu:comm:bus_wifi|Wi-Fi]], [[hu::comm:bus_zigbee|ZigBee]], [[hu:comm:rfid|RFID]], [[hu:comm:nfc|NFC]], [[hu:comm:bus_other_wireless#thread|Thread]], [[hu:comm:bus_other_wireless#miwi|MiWi]], [[hu:comm:nrf24|nRF24]] és egyéb készülékekkel.| |**83 .. 99**|2483 .. 2499 MHz|Nem legális csatornák.| |**100**|2500 MHz|Licenc-köteles csatorna.| |**101 .. 119**|2501 .. 2519 MHz|Legális, jól használható csatornák, a Wi-Fi által használt sávok fölé esnek.| |**120 .. 125**|2520 .. 2525 MHz|Elvileg katonai célú sávok, legalábbis az USA-ban.| ==== UWB ==== en: Ultra-wideband, ultraband \\ de: Ultra-Breitband-Technologie \\ Az UWB alacsony enegiaszintű, alacsony átviteli távolságú, nagy sávszélességű kommunikáció. Leggyakrabban a radar kép-alkotásban, szenzor-adatgyüjtő hálózatoknál ([[hu:comm:wsn|WSN]]), nagypontosságú helymeghatározó rendszereknél kerül felhasználásra. Sávszélessége jellemzően nagyobb, mint 500 MHz, és az átvitele általában impulzus jellegű, korábbi megnevezése az UWB-nek ezért //impulzus rádió// (**pulse radio**) volt. Az impulzus-alapú UWB radarok jellemzően magas - 1..100 impulzus / másodperc - ismétlési rátát alkalmaznak a képalkotáshoz. A kommunikációs rendszerek ezzel szemben lassú ismétlési rátával dolgoznak: 1..2 impulzus / másodperc. A szórt spektrumú átvitelekhez képest az UWB alacsony energiájú és lassú, ezért a hagyományos keskeny-sávú átviteli rendszereket kevésbé zavarja. 2006-tól a 7,5 GHz feletti frekvenciatartományt jórészt világszerte licenc-mentesnek (ISM) nyilvánították az UWB alkalmazások számára, azzal a megkötéssel, hogy az adóegységek kimeneti teljesítménye nem haladhatja meg a −41,3 dBm/MHz (74 nW) ([[hu:other:dbm_mw#dbm_-_mw_valtas|mW ↔ dBm]]) értéket. === Az UWB technikai jellemzői === * Frekvencia-tartomány: 3,1..10,6 GHz * Kimeneti teljesítmény: 0,5 mW / −41,3 dBm/MHz * Hatótávolság: 10..50 m (alkalmazástól függően) * Adatátviteli sebesség: 480..1320 Mbit/s === Helyi UWB szabályzások === * Kínában 2012-ben engedélyezték a 24 GHz licencmentes alkalmazását (autó)fedélzeti rövid hatótávolságú UWB radarok számára * Németországban 2008-ban engedélyzeték a 30 MHz és 10,6 GHz közötti sávtartomány nagy részét UWB alkalmazásra, azzal a megkötéssel, hogy a kimeneti teljesítmény nem haladhatja meg a −90 dBm/MHz-et ===== Mobiltelefon generációk ===== ^Generáció|**2G**| | |**3G**| | |**4G**| |**5G**| ^Megnevezés|**GSM**|**GPRS**|**EDGE**|**UMTS**|**HSPA**|**HSPA+**|**LTE**|**LTE-A**|**New Radio**| ^Közeghozzáférés|[[hu:comm:start#tdma|TDMA]]|[[hu:comm:start#tdma|TDMA]]|[[hu:comm:start#tdma|TDMA]]|[[hu:comm:start#cdma|CDMA]]|[[hu:comm:start#cdma|CDMA]]|[[hu:comm:start#cdma|CDMA]]|[[hu:comm:start#ofdma|OFDMA]]|[[hu:comm:start#ofdma|OFDMA]]|[[hu:comm:start#ofdma|OFDMA]]| ^Modulációs eljárás|[[hu:comm:start#gmsk|GMSK]]|[[hu:comm:start#gmsk|GMSK]]|8-PSK|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]]|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] \\ 16-[[hu:comm:start#qam|QAM]]|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] \\ 16-[[hu:comm:start#qam|QAM]]|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] \\ 16, 64-[[hu:comm:start#qam|QAM]]|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] \\ 16, 64, 256-[[hu:comm:start#qam|QAM]]|[[hu:comm:start#qpsk|QPSK]] \\ 16, 64, 256, 1024-[[hu:comm:start#qam|QAM]]| ^Sávszélesség|0,2 MHz|0,2 MHz|0,2 MHz|5 MHz|5 MHz|5 MHz|1,4 - 20 MHz|20 - 100 MHz|35 - 400 MHz| ^csatornacsoportok|-|-8|-8|-|-|-|-4|-4|-4| ^Adatátvitel|0,01 Mbps|0,1 Mbps|0,2 Mbps|0,4 Mbps|14 Mbps|42 Mbps|150 Mbps|1000 Mbps|>1000 Mbps| ^Frekv.tartomány Európában|**GSM**|**GPRS**|**EDGE**|**UMTS**|**HSPA**|**HSPA+**|**LTE**|**LTE-A**|FR1:3,4..3,8 GHz \\ FR2: 24,5..27,5 GHz| ===== 5G ===== ==== 5G Technikai jellemzők ==== A 3GPP által definiált 5G (5. generáció) New Radio (NR) néven ismert, ennek a specifikációja két frekvenciasávra oszlik; FR1 (6 GHz alatt) és FR2 (mmWave): === FR1 (<6 GHz) === Az FR1 számára meghatározott maximális csatorna sávszélesség 100 MHz, a folyamatos spektrum szűkössége miatt ebben a zsúfolt frekvenciatartományban. Az 5G-n ebben a tartományban a leggyakrabban használt sáv a 3,5 GHz környéke. === FR2 (> 24 GHz) === Az FR2-re meghatározott minimális csatorna sávszélesség 50 MHz, maximum pedig 400 MHz, a kétcsatornás aggregációt a 3GPP 15. kiadása támogatja. Az Egyesült Államokban a Verizon 28 GHz-et, az AT&T pedig 39 GHz-et használja erre a célra. Minél magasabb a frekvencia, annál alkalmasabb a nagy adatátviteli sebesség kialakítására, anélkül, hogy zavarna más vezeték nélküli jeleket, vagy túlzottan zsúfolttá tenné a sávtartományt. Emiatt az 5G méterenként mintegy 1000-rel több kommunikációs eszközt képes támogatni, mint a 4G. === FR2 lefedettség === Az 5G 24 GHz-es vagy annál magasabb frekvenciákat használ. Ennek eredményeként az 5G jelek nem tesznek meg nagy távolságot (néhány száz méteren belül maradnak), ellentétben a 4G-vel vagy alacsonyabb frekvenciájú (6 GHz alatti, FR1) 5G jelekkel. Ehhez a magasabb frekvenciasávok használatához néhány száz méterre kell pozícionálni az 5G bázisállomásokat. Ezenkívül ezek a magasabb frekvenciájú 5G jelek nem hatolnak át a szilárd tárgyakon, például autókon, fákon vagy falakon. ==== 5G Sávkiosztások ==== {{:hu:comm:5g_savszelesseg.jpg|5G Sávkiosztások}} ===== Rádiófrekvenciás átviteli megoldások ===== ===== SS ===== en: spread spectrum \\ hu: Szórt spektrum \\ A szórt spektumú átvitel / moduláció az újabban megjelenő átviteli technológiák egyik "alapköve". Mivel szinte minden ilyen kommunikációs megoldás az ISM sávokra épül, az ott megjelenő egyidejű kommunikációk újfajta stabil és kreatív megoldásokat igényeltek. A szórt spektumú eljárások ennek a követelménynek megfelelnek: a meghatározott sávszélességgel generált jelet egy adott frekvenciatartományban "terítenek", így az átvitel során jóval szélesebb sávszélességen forgalmaznak. Az, hogy hogyan használják fel az adott frekvenciatartományt, (:hogyan terítenek), már az adott/alkalmazott átviteli eljárástól függ: * **FHSS**: frekvenciaugrásos szórt spektrum (//Frequency-hopping spread spectrum//) * **DSSS**: közvetlen szekvenciájú szórt spektrum (//direct-sequence spread spectrum//) * **THSS**: időosztásos szórt spektrum (//time-hopping spread spectrum//) * **CSS**: ciripelő (jobb hijján) szórt spektrum (//chirp spread spectrum//) Az átviteli spektrum általában valamilyen mesterséges digitális zajból és az adatátviteli jelekből áll össze. A technológiát eredetileg (természetesen) katonai kommunikációs célokra fejlesztették ki, a "civil" technológiákban 10-20 éve kezd - rohamos tempóban - megtelepedni. A "DS" jellegű eljárások jobban ellenállnak a folyamatos keskeny sávú zavaroknak, míg az "FH" frekvenciaugrásos eljárások a pulzusszerű zavarokat tolerálják jobban. Nyilván egy keskenysávú átvitelt sokkal egyszerűbb minden szempontból zavarni, mint egy széles átviteli rendszert. === A szórt spektrum és a keskenysávú átvitel === A szórt spektrum és a keskenysávú átvitel összehasonlítása: {{:wiki:comm:nb_ss.png|A szórt spektrum és a keskenysávú átvitel összehasonlítása}} ^keskenysáv (narrow band)^szórt spektrum (SS: spread spectrum)| |Nagyobb energiájú, koncentrált adás a kijelölt frekvencián|Széles sűvon szóródó adás| |Nagyobb energiát igényel|Kevesebb energiával beéri| |A sugárzott és az átviteli sávszélesség közel esik egymáshoz|a sugárzott sáv sokkal szélesebb, mint az átviteli| |Érzékeny az interferenciákra|kevésbé érzékeny az interferenciákra| |Közeli sávokon zajló forgalmazás zavarhatja|Közeli sávokon zajló forgalmazás sokkal kevésbé zavarja| |Általában licenc-köteles sávokon forgalmaz|Az [[#ism|ISM]]-eket használja| |{{:wiki:comm:osc_nb.png|narrow band}}|{{:wiki:comm:osc_ss.png|spread spectrum}}| ===== FHSS ===== en: Frequency-hopping spread spectrum \\ A **frekveniaugrásos szórt spektrum** egy rádiókommunikációs átviteli eljárás. Lényege, hogy a rendelkezésre álló sok rádiócsatorna közül egyet-egyet csak rövid időre használ, és gyorsan váltogat (hopping) ezek között. Így egyrészt az átvitt információ dekódolását nehezíti, másrészt a rádiófrekvenciás interferenciákkal szemben ellenállóbb, mint mondjuk a DSSS, mivel az interferencia csak igen rövid időre tudja így zavarni az átvitelt. {{ :wiki:comm:lamarr.png|Hedy Lamarr}} Az átvitel eredetijét Hedy Lamarr és a zongorista George Antheil szabadalmaztatta 1942-ben a "Titkos kommunikációs rendszer" (secret communication system) néven. Az eljárás 88 elkülönített frekvenciát vett igénybe, és egy előre meghatározott (zongorán kitalált) mintázat szerint vitte át az adatokat. Ezt a kvázi véletlenszerű átviteli módot eleinte torpedóvezérléshez vetették be. Az FHSS a kódosztásos többszörös hozzáférés egyik speciális formuláját, a a frekvenciaugrásos kódosztásos többszörös hozzáférési eljárást - **[[hu:comm:start#cdma|FH-CDMA]]** - alkalmazza. A [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]] az FHSS egy speciális frekvenciaugrásos változatát, az adaptív ugrást, az [[hu:comm:bus_bluetooth#afh|AFH]]-t (//adaptive frequency hopping spread spectrum//) alkalmazza. Az FHSS sávugrásos kommunikációs technikája nem egy mai ötlet, többek között Nikola Tesla is utalt erre az eljárásra a 725.605 számú szabadalmában. Magát a technikát eredetileg természetesen katonai célokra kezdték alkalmazni, és - persze komolyabb kripográfiai rendszerekkel kiegészítve - ma is alkalmazzák ezt, például a JTIDS / MIDS család, a HAVE QUICK légiforgalmi mobil (OR), vagy például a SINCGARS Combat Net Radio, Link-16 esetén is. A polgári alkalmazások köre napjainkban meglehetősen széles a technológia felhasználására, a mobil-telefonoktól kezdve a szabad felhasználású ISM sávokban, főleg a 2,4 GHz környékén forgalmazó távirányítók esetében. A frekveniaugrásos átviteli eljárások talán legsarkallatosabb pontja az adó és vevő szinkronizálása és szinkronban tartása. Ehhez egyrészt mind az adónak, csakúgy, mint a vevőnek "egy kottából kell dolgozniuk", azaz a szekvenciaváltások sorrendjének és a váltások közötti várakozási időknek egységesnek kell lenniük; ez az ún. **Basic Service Set**. A vevő szinkronizálásához két mód létezik: Az egyszerűbb, amikor egy adott frekvencia az ismétlések során csak egyszer kerül felhasználásra, így a vevő, ha észleli az adást ezen a sávon, tudni fogja, hogy hol kell folytatnia az ugrások követését. A másik megoldás szerint az adó időnként elküldi a táblázatbeli pozícióját. Az egy adott sávon történő forgalmazás hosszát is előre rögzíteni kell, ez az ún. **Dwell-time**: {{:wiki:comm:dwelltime.png|Dwell-time}} A frekvenciaváltások sűrűsége általában jóval nagyobb, mint az adatjel váltások sűrűsége. A lenti példában egy adatjel intervallumra 4 frekvenciaváltás jut: {{:wiki:comm:dwell4.png|egy adatjel intervallumra 4 frekvenciaváltás jut}} === AFH === en: Adaptive Frequency Hopping Az AFH-t a [[hu:comm:bus_bluetooth|Bluetooth]] alkalmazza. Ez az eljárás 79 frekvencia-lépcsőre osztja a teljes sávszélességet. Ezek között a lépcsők között 1 MHz sávszélesség lett kihagyva, és a készülékek akár 1600-szor is válthatják ezeket a frekvencia-lépcsőket másodpercenként. Léteznek olyan csomagok is, melyek nem válthatnak túl sűrűn lépcsőt, ezek az un. Multislot csomagok. A sávszélesség két szélső lépcsője (legalacsonyabb és legmagasabb) biztonsági célokat szolgál, ezek az un. biztonsági sávok (Guard Band). Persze a standard-tól jó pár országban eltérnek, így például Franciaországban is, ahol a fentartott frekvenciataromány 2.4465 és 2.4835 GHz között található, így a fenti szabályok szerint csak 23 lépcső alakítható itt ki a megszokott 79-cel szemben. Asszimetrikus átvitel alkalmazásával a 706,25 kbit/s letöltési és 57,6 kbit/s feltöltési sebesség is elérhető. ===== DSSS ===== en: Direct-sequence spread spectrum \\ hu: Közvetlen szekvenciájú szórt spektrum \\ A **közvetlen szekvenciájú szórt spektrum** egy rádiókommunikációs átviteli eljárás. Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, kereskedelmi célokra először a helyi hálózatokon való (kis távolságú) átvitelre kezdték el használni. Első lépésben az átvitelre kerülő jelsort szétbontják, ezeket a részeket több frekvencián viszik át. Egy jelgenerátorral nagy adatsebességű ál-zajt (**PN**: pseudorandom number) vagy más néven **chipping code**-ot, azaz (nagyjából) kódforgácsot hoznak létre és az adatsort különféle digitális modulációs eljárásokkal (DQPSK, DBPSK) ebbe a kvázi-zajba modulálják. Az így előállított adatfolyamot egyszerűen **chips** névvel illetik. A fogadó oldalon az eljárás hasonló, de fordított; a generált PN-nel és az ismert modulációs eljárással demodulálják a beérkező zaj-szerű jelet, és megkapják az adatsort. A DSSS a BPSK-val összehasonlítva sokkal szélesebb sávú adatátvitelt valósít meg: {{:wiki:comm:dsss_bpsk.png|A DSSS a BPSK-val összehasonlítva}} Minél nagyobb számú chipping code-ot alkalmaznak bitenként, annál stabilabb lesz az átvitel, így ezzel a rátával, a processing gain-nel lehet jellemezni az átvitel stabilitását. A **spreading ratio** a chipping code és az adatátitel közötti sebességkülönbség hányadosa, az IEEE ajánlásai szerint ennek a minimális értéke 11 kell, hogy legyen. Az átvitelre rendelkezésre álló [[#ism|ISM]] sáv 14 csatornájából Európában 13-at lehet a DSSS-re igénybe venni: {{:wiki:comm:dsss_channels.png|DSSS csatornák}} Minden csatorna 22 MHz széles, és közöttük 5 MHz rés található. Az átfedések (és interferenciák) teljes elkerülésével a fenti 14 (13) csatornából gyakorlatilag csak 3 alkalmazható: {{:wiki:comm:dsss_3_chan.png|A 14 (13) ISM csatornából gyakorlatilag csak 3 alkalmazható DSSS-re}} A DSSS (802.11b) két ajánlást ad az átvitelre: * Barker Chipping Code * Complementary Code Keying (CCK) Mindkét kódolás alkalmazható DBPSK-val vagy DQPSK-val egyaránt. ==== Barker Chipping Code ==== A Barker kódolás szerint 1 adatjel átviteléhez 11 chipping code szükséges. Az átvitel sebessége 1 Mbps (DBPSK modulációval) vagy 2 Mbps (DQPSK modulációval) lehet. A chipping code egy un. Barker-szekvencia, ami 11 bitből áll: "10110111000". Ez alatt a szekvencia alatt a kódolás egy adatbitet továbbít, melyet kizáró vagy (XOR) művelettel kell a szekvenciára kódolni, azaz a "chips", azaz a kódolt jelfolyam így alakul: adatbit 1: "01001000111" (minden bit értéket vált) \\ adatbit 0: "10110111000" (minden bit marad) \\ {{:wiki:comm:barker_seq.png|Barker Chipping Code}} ==== CCK ==== en: Complementary Code Keying A CCK a 8 bites chipping code-ra 4 vagy 8 adatbitet konvertál. A 8 bit a modulációra alkalmazott DQPSK fázisszögei szerint kerül párosával kialakításra, eszerint az átvitel sebessége 8 chip / 8 adatbit esetén 11 Mbps, míg 8 chip / 4 adatbit esetén 5,5 Mbps lesz. ===== CSS ===== en: chirp spread spectrum \\ A ciripelő (jobb hijján) szórt spektrum (chirp spread spectrum) (ISO 24730-5) gyakorlatilag úgy működik, hogy minden átvitelre kerülő digitális jelhez egy szélessávú és ezért meglehetősen hibatűrő (jellegzetesen ciripelésre hasonló) jelmintát rendelnek az átvitel során: {{:wiki:comm:fel_le_cir.png?400|"Fel", "Le" ciripelés}} Így az egész átvitel gyakorlatilag a "fel" és "le" típusú cipripelések sorából áll: {{:wiki:comm:chirp.png?500|A ciripelő (jobb hijján) szórt spektrum (chirp spread spectrum)}} A chirp ideális megoldást jelent az alacsony energiafelhasználású, alacsony átviteli sebességgel dolgozó protokollok számára, így az [[hu:comm:lpwan|LPWAN]]-ok közül is több protokoll alkalmazza ezt a modulációt, ezek közül a legismertebb a LoRa, azaz a [[hu:comm:bus_lora|LoRaWAN]]. ===== Források ===== http://slideplayer.com/slide/5263124/ \\