====== Hálózati eszközök ====== **router, hub, switch,..** {{ wiki:comm:as_i_repeater.jpeg?87x150|AS-i repeater}} ===== repeater ===== hu: hálózati jelismétlő A hálózati összekapcsolásra használt legegyszerűbb eszköz a jelismétlő (repeater). A jelismétlőket nem eltérő hálózatok összekötésére, hanem hálózati szegmensek összekapcsolásához használják, hogy nagyobb, kibővített hálózatot kapjanak. A jelismétlőnek az a feladata, hogy az üzenetet fogadja, majd a jelek eredeti szintjét helyreállítva újraadja.\\ A [[hu:comm:start#lan|LAN]]-ban a hálózati szegmensek fizikai méretkorláttal rendelkeznek. Ezt a korlátot a fizikai közeg és az alkalmazott [[plc_basic#adatatviteli_modok|átviteli eljárás]] határozza meg. Ha jelismétlők alkalmazásával a hálózat mérete meghaladja egy hálózati szegmens méretét, kiegészítő-kábelekkel bővített hálózat alakítható ki. A hálózati architektúra általában az egymás után kötött jelismétlők\\ számát is korlátozza. A jelismétlőket elterjedten a [[hu:comm:start#topologiak|busz topológiájú]] LAN-oknál használják, hiszen [[hu:comm:start#topologiak|gyűrű topológia]] esetén minden állomás eleve jelismétlőként működik: fogadja az üzenetet, és a szintjére visszaállított jelet küld tovább.\\ Jelismétlők használatánál mindkét hálózati [[hu:comm:start#segment|szegmens]]nek ugyanolyan típusúnak kell lennie.\\ Minden rétegszinten ugyanazokat a hálózati protokollokat kell használni, beleértve a közeghozzáférés-vezérlést és az [[plc_basic#adatatviteli_modok|átviteli eljárás]]t is. Így például jelismétlőt lehetne felhasználni két olyan hálózati [[hu:comm:start#segment|szegmens]] összekapcsolására, amelyek [[plc_basic#szelessavu_atvitel|szélessávú]] [[hu:comm:start#csma_cd|CSMA/CD]]-vel dolgoznak. A különböző [[hu:comm:start#segment|szegmens]]eken lévő állomások között nem lehet egyező című, a bővített hálózatban minden állomásnak egyedi címe kell legyen. {{ wiki:comm:bridge1.png?338x176|bridge schema}} ===== bridge ===== hu: hálózati híd Egy másik eszköz, amit a hálózati [[hu:comm:start#segment|szegmens]]ek összekötésére használhatnak, a (belső) hálózati híd (bridge). Hálózati híd segítségével össze lehet kapcsolni fizikailag eltérő hálózatokat is (külső híd). A hálózati híd különálló eszköz is lehet, de többnyire egy állomás, amely egy időben egy vagy több hálózathoz tartozik. A hálózati híd minden hálózat üzenetét veszi, amelyiknek részese. Ellenőrzi a rendeltetési címet és ha megállapítja, hogy az üzenet egy másik hálózathoz tartozó állomásnak szól, arra a hálózatra küldi az üzenetet. Így tegyük fel, hogy például A, B, C és D állomás az 1. hálózat elemei, D, E, F és G pedig a 2. hálózat állomásai, vagyis D állomás mindkét hálózatnak eleme. Ekkor ha B üzenetet küld a G állomásnak, a D állomás veszi az 1. hálózat tagjaként az üzenetet, és a 2. hálózat tagjaként továbbadja az üzenetet G-nek. Ez az összeköttetés-típus az ún. "tároló-és-küldő" (store-andforward) működést valósít meg. Az üzeneteket egy kis időre a hálózati hídban tarolják, és utána küldik el a másik hálózatba. {{ wiki:comm:industrial-router-from-Dewar-Electronics.jpg?253x132|industrial router}} ===== router ===== hu: csomóponti forgalomirányító A hálózati összeköttetés alkalmasabb kialakításához forgalomirányító csomóponti számítógépnek (router) vagy közvetítőrendszernek (intermediate system: közvetítő rendszer) nevezett eszközt használnak. A forgalomirányító használata azon az elgondoláson alapszik, hogy egyetlen lokális hálózaton belül sincs általánosan alkalmazott módszer a közvetítőcsomóponton keresztüli üzenet irányításra. A [[hu:comm:start#lan|LAN]]-on belül, amikor egy üzenet adásra kerül, azt a hálózat valamennyi csomópontja venni fogja. A vevőcsomópont az üzenetben található rendeltetési címből határozza meg, hogy kell-e fogadnia és feldolgoznia az üzenetet. Ha egy LAN más hálózatokkal, [[hu:comm:start#wan|WAN]]-okkal vagy egyéb [[hu:comm:start#lan|LAN]]-okkal kapcsolódik össze, akkor az üzenetküldés irányítása kritikus kérdéssé válik.\\ Egyéb hálózattípusok esetén, főleg WAN-oknál, amikor az egyik csomópont üzenetet küld egy másik hálózat csomópontjához, az üzenetküldés során az üzenet számos közvetítőcsomóponton halad keresztül. Egynél több csomópont-sorozat (egynél több útvonal) is alkalmas lehet az üzenet számára a forráscsomópontból a célcsomópontba való eljuttatására.\\ ==== A router feladatai ==== * Forgalomirányítás * Torlódásvezérlés * Csomagok feldarabolása (útvonal protokolltól függően) * Különböző típusú hálózatok összekapcsolása * Hálózat szegmensekre osztása a sávszélesség védelme érdekében * Hálózat szegmensekre osztása adatvédelem érdekében (A routerek megfelelően felprogramozva, csak bizonyos kritériumoknak megfelelő csomagokat továbbítanak, vagyis szűrnek) ==== Router forgalomirányítási módszerek ==== === Determinisztikus vagy statikus === **Véletlen forgalomirányítás** Véletlenszám generátor alkalmazásával, kiírja a csomagot valamelyik alhálózatra. **Elárasztásos forgalomirányítás (flooding)** Minden beérkező keretet válogatás nélkül kiküld minden alhálózatra. === Elszigetelt adaptív === (A csomópont hoz döntést a helyi adatok alapján.) **„Forró Krumpli”** A beérkezett csomagot abba a küldési sorba rakja, amelyik a legrövidebb -- és így a legrövidebb ideig „égeti a kezét”. **Fordított tanulás (Backward Learning)** A beérkező keretek alapján egy idő után fel tudja térképezni, melyik állomás melyik alhálózaton érhető el. Ha a router több portján is kapott keretet adott eszköztől, akkor az lesz a legjobb út az eszköz felé, amelyik portján a legkisebb az időtényezővel érkezett be a keret. === Elosztott adaptív – Kapcsolat alapú (Link State Routing) === Cél a legkisebb késleltetéssel járó útvonal keresése, késleltetési táblák kezelése. Szinkron karbantartás (0,67 másodpercenként van adatcsere) vagy aszinkron karbantartás (forgalom változás vagy topológia változás esetén van adatcsere).\\ Működése:  - A szomszédok megismerése HELO csomag küldésével. Ezek alapján kialakítható a hálózat feszítőfája. - A vonalak késleltetését ECHO csomaggal mérik fel a routerek. - A mérési eredmények szétküldése. - Az új útvonalak számítása. Az Interneten ez a jellemző forgalomirányítási algoritmus. === Központosított adaptív === A routerek az aktuális -- saját magukról szóló -- információikat a forgalomirányító központba (RRC -- Routing Control Center) küldik, ami az adatok kiértékelése után minden routernek megadja a routolási táblákat, paramétereket. (Szinkron üzemmód-- jelentős sávszélességet foglal, aszinkron üzemmód -- csak jelentősebb változás esetén jelent forgalmat)   ===== gateway ===== hu: hálózati zsilip A legbonyolultabb hálózat-összekapcsolási módszer a hálózati zsilip (gateway).\\ Hálózati zsilipet az egymástól teljes mértékben különböző hálózatok összekapcsolására alkalmaznak. Ha eltérő hálózati architektúrákat használnak, a protokollok különbözhetnek bármelyik vagy minden hálózati rétegen. A hálózati zsilip minden átalakítást elvégez, ami az egyik protokollkészletből a másikba való átmenet során szükséges (üzenetformátumátalakítás,\\ címátalakítás, protokoll-átalakítás). {{ wiki:comm:scalance switch.jpeg?132x133|Siemens Scalance switch}} ===== switch ===== hu: hálózati kapcsoló A switch egy aktív számítógépes hálózati eszköz, amely a rá csatlakoztatott eszközök között adatáramlást valósít meg. Többnyire az [[hu:comm:start#osi_iso|OSI-modell]] adatkapcsolati rétegében (2. réteg, esetleg magasabb rétegekben) dolgozik. A fizikai rétegbeli feladatokat ellátó hubokkal szemben az [[bus_ethernet|Ethernet]] switchek adatkapcsolati rétegben megvalósított funkciókra is támaszkodnak. A MAC címek vizsgálatával képesek közvetlenül a célnak megfelelő portra továbbítani az adott keretet; tekinthetők gyors működésű, többportos hálózati hídnak is. Portok között tehát nem fordul elő ütközés (mindegyikük külön ütközési tartományt alkot), ebből adódóan azok saját sávszélességgel gazdálkodhatnak, nem kell megosztaniuk azt a többiekkel. A broadcast és multicast kereteket természetesen a switchek is floodolják az összes többi portjukra. Egy switch képes [[hu:comm:start#full_duplex|full-duplex]] működésre is, míg egy [[#hub|hub]] csak [[hu:comm:start#half_duplex|half-duplex]] kapcsolatokat tud kezelni. Különbség még, hogy a switchek egy ASIC (Application-Specific Integrated Circuit) nevű hardver elem segítségével jelentős sebességeket érhetnek el, míg a HUB nem más mint jelmásoló, ismétlő. A fontos funkciók közé tartozik még a hálózati hurkok elkerülésének megoldása (lásd STP), illetve a VLAN-ok kezelése. {{ wiki:comm:usb_active_hub.gif?169x121|USB active hub}} ===== hub ===== hu: hálózati (jel-) erősítő A **hub** a számítógépes hálózatok egy hardvereleme, amely fizikailag összefogja a hálózati kapcsolatokat. Másképpen szólva a hub a hálózati szegmensek egy csoportját egy hálózati szegmensbe vonja össze, egyetlen ütközési tartományként láttatja a hálózat számára. Leegyszerűsítve: az egyik csatlakozóján érkező adatokat továbbítja az összes többi csatlakozója felé. Ez passzívan megy végbe, anélkül, hogy ténylegesen változtatna a rajta áthaladó adatforgalmon. A repeatertől eltérően jelerősítést nem végez. A hubok között 2 alaptípust különböztetünk meg: * **aktív hub**: az állomások összefogásán kívül a jeleket is újragenerálja, erősíti. * **passzív hub**: csupán fizikai összekötő pontként szolgál, nem módosítja vagy figyeli a rajta keresztülhaladó forgalmat. A legelterjedtebbek a 8, 16, 24 portos eszközök, de találkozhatunk kisebb, 4 portossal is. A passzív hubok elektromos tápellátást nem igényelnek. Az intelligens hubok aktív hubként üzemelnek, mikroprocesszorral és hibakereső képességekkel rendelkeznek. {{ wiki:comm:network_card.jpg|PCI network card}} ===== hálózati kártya ===== en: network card, de: Netzwerk Karte Minden hálózatban megtalálható eszköz, ami a gépeket a hálózati kábelekhez illeszti. Minden kártyához tartozik egy úgynevezett MAC ([[bus_ethernet#mac_oui|MAC / OUI]]) cím, ami a hálózatban a használt protokolltól függetlenül egyértelműen azonosítja a kártyát.