====== GPS ====== {{tag>gps gnss}} en: Global Positioning System \\ hu: Globális Helymeghatározó Rendszer {{ :wiki:comm:gps_const.gif|GPS műholdak föld körüli pályán}} A GPS, mint oly sok egyéb technológia (mint pl. az internet) egy hadi-fejlesztésből nőtte ki magát a napi életünk egy megkerülhetetlen elemévé. Az amerikai haditengerészet első navigációs rendszere, a Transit 1957-ben kelt életre. Ez négy, egyenként 45 kg-os műholdból állt, mely segítségével bármelyik amerikai tengeralattjáró 10-15 perc alatt képes volt meghatározni a pontos helyzetét. Ezt a rendszert váltotta le 1996-ban a GPS (GPS NAVSTAR) melynek eredeti neve a DNSS (Defense Navigation Satellite System – Védelmi Navigációs Műholdrendszer) lett volna, de aztán a nevét is valahogy a civil szektor felé sikerült „fordítaniuk”. Ez a rendszer legalább 24 műholdat igényel, elhelyezkedésük ezáltal lehetővé teszi, hogy a Föld minden pontjáról legalább négy mindig látható legyen. ===== L1, L2 ===== A műholdak mindegyike két csatornán sugározott eredetileg, az **L1**-en és **L2**-n, és két kódot, a civileknek is elérhető pontatlanabb **C/A**-t az L1 frekvencián, a katonai **PY-kód**ot az L1-en és az L2-n is. A PY kód csak a katonai alkalmazások számára elérhető, hozzáférési kódja naponta változik, így a civileknek csak az L1 frekvencia szolgáltat információt. A helymeghatározáshoz elméletileg 3 műhold egyidejű adása elégséges, de gyakorlatilag legalább 4 műhold kell a navigációhoz. Ez általában nem is jelent problémát, sík területről általában 8-12 szatellitre nyílik rálátásunk. A navigáció innen már – legalábbis elméletben viszonylag egyszerű. A műholdak a GPS telegramokban kódolják a pozíciójukat és atomóráik állását, ezeknek a terjedési sebességének ismeretében a helyzetünk kiszámítható és a több, egyidejű információ által pontosítható. A GPS rendszer hátrányai közé lehet sorolni, hogy mivel alapvetően továbbra is egy katonai rendszer, a hadsereg bármikor jogosult lekorlátozni a tevékenységét. Szerencsére az amerikai rendszer mellé több hasonló, navigációs rendszer is felzárkózott világszerte, melyeknek az összefoglaló neve a **GNSS**. ===== GNSS ===== A GNSS (Global Navigation Satellite System – globális navigációs műholdrendszer) néven illetjük a **GSP**-hez hasonló, sok műholddal helymeghatározásra alkalmas rendszereket, persze a GPS-t is ideértve. Ilyen az orosz **GLONASS**, az európai **Galileo**, a kínai **Beidou-2** (a kínai BeiDou-1 csak lokális műholdrendszer). A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy ezek közül csak a GLONASS és a GPS üzemel már teljes kiépítettségében, a Galileo és a BeiDou 2020-ra lesz teljesen kész. Jellemzően minden GNSS – hasonlóan a GPS-hez – kettő vagy több frekvencián sugároz, melyekből csak az egyik nem katonai sáv. Ráadásul (nyilván) a sugározott frekvenciák és a telegrammok is eltérnek, ezért a navigációs IC-k fejlettségétől függ, hogy ezek közül mennyit tudnak dekódolni. Ezek mellé a frekvenciák mellé került be kiegészítésként az ún. L5. ===== L5 ===== Az L5 (Safety of Life) egy „pontosító” frekvencia, mely egyidejűleg két kódsort (I5, Q5) is továbbít, ráadásul az L1-nél és az L2-nél biztonságosabban. Eredetileg a repülőgépek rádiónavigációjának a biztonságosabbá tételére vezették be, de mivel egyre több műhold sugározza ezt a – nem katonai – jelet is, érdekessé vált a a civil szektor számára is. A jellel operáló chip-ek ugyanis a GPS átlagos pontosságát 5 méterről 30 cm-re fogják csökkenteni. Az első ilyen IC, ami az L5-öt is „látja”, a Broadcom által kifejlesztett BCM47755, ami jövőre kerül a piacra, és az új navigációs rendszerekben is várhatóan villámgyorsan át fognak térni ennek (és ehhez hasonló IC-k) használatára. ===== Források ===== https://hu.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System --- //[[sandor.vamos@web.de|Sandor Vamos]] 2017/10/25 16:40//