====== Páratartalom és hőmérsékletmérés ====== ===== Áttekintés ===== [[#kapillaris|Kapilláris hőmérsékletmérés]] \\ [[#bimetal|Bimetálok, termoelemek]] \\ [[#termisztor|Ellenállás hőmérők, termisztorok]] \\ [[#dioda|Diódás hőmérők]] \\ [[#magneses|Mágneses hőmérők]] \\ [[#uv|Ultravörös detektor]] \\ ===== Kapilláris hőmérsékletmérés ===== {{anchor:kapillaris}} ===== Bimetálok, termoelemek ===== {{anchor:bimetal}} ===== Ellenállás hőmérők, termisztorok ===== {{anchor:termisztor}} {{ :wiki:sensor:termisztor.png?300|Ellenállás hőmérők, termisztorok}} A termisztor egy olyan két kivezetésű áramköri elem, amely hő hatására számottevően megváltoztatja elektromos ellenállását – az ellenállás-változás nagysága milliószorosa a fémeknél tapasztalt változásnak. A hőmérsékletfüggő ellenállás-változást hőfok-kapcsolókban, szabályozó áramkörökben használják fel. Termisztor található például a laptop készülékek akkumulátor-töltőiben, automata mosógépek motorvédő elektronikáiban, képcsöves televíziókban. Az első negatív karakterisztikájú (NTK, angolul NTC) termisztort 1833-ban fedezte fel Michael Faraday, amikor ezüst-szulfid ellenállását vizsgálta a hőmérséklet függvényében. Kísérletei során azt tapasztalta, hogy az ezüst-szulfid elektromos ellenállása drámaian csökkent, ha a környezeti hőmérséklet növekedett. Mivel a termisztorok gyártása akkoriban számos nehézségbe ütközött, csak 1930-ban szabadalmaztatta Samuel Ruben. Ha a termisztor anyagát úgy választják meg, hogy a termisztor ellenállása csökken a hőmérséklet növekedésével, akkor negatív karakterisztikájú termisztorról van szó, amelyet a magyar terminológiában NTK jellel, az angol nyelvű irodalomban pedig NTC rövidítéssel jelölik. Értelem szerint a pozitív karakterisztikájú termisztorokat PTK, illetve angolul PTC jelekkel jelölik. Bizonyos körülmények között PTK termisztornak tekinthető minden izzólámpa. ==== Előnyei ==== * Kis mérete és nagy hőérzékenysége miatt alkalmas kis kiterjedésű testek, kis légterek hőmérsékletének mérésére és gyors hőváltozások követésére. ==== Hátrányai ==== * csak nagy szórással gyártható, alkatrészcsere különös gonddal végezhető; * instabilitás, melynek oka a termisztor-kristályok szerkezetében rejlik; * öregedés, melynek során a termisztor megváltoztatja eredeti 20 °C-on mért ellenállását * korlátozott hőmérséklet-tartomány: az általános célú termisztor -50 °C és 110 °C között használható. A pontos értékekről az adatlapok tájékoztatnak. ==== Alkalmazott megoldások ==== * Arduino: [[hu:arduino:temperature#termisztorok|termisztorok]] ===== Diódás hőmérők ===== {{anchor:dioda}} ===== Mágneses hőmérők ===== {{anchor:magneses}} ===== Ultravörös detektor ===== {{anchor:uv}}