Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
— |
hu:comm:bus_wifi [2022/04/21 15:03] () |
||
---|---|---|---|
1: | 1: | ||
+ | {{ : | ||
+ | {{tag> | ||
+ | ====== Wi-fi (802.11) ====== | ||
+ | A **Wireless Fidelity**, melynek inkább a rövidebb neve, a Wi-Fi közismert, egy digitális kommunikációs protokoll, melyen keresztül a résztvevők unicast vagy broadcast módon vezeték nélkül kommunikálhatnak egymással. | ||
+ | |||
+ | A nagy sebességű [[hu: | ||
+ | |||
+ | Ez a bizottság 1990-ben alakult meg Victor Hayes vezetésével. A szabvány 1997-ben került bevezetésre, | ||
+ | |||
+ | A [[hu: | ||
+ | |||
+ | A rendelkezésre álló licencmentes sávok száma idővel tovább bővült, így a 2.4GHz-en a Wifi 1-2mbps-t, míg az 5,8 GHz sávo(ko)n 54mbps sebességű adatátvitelre képes, lásd [[hu: | ||
+ | |||
+ | A technika fejlődésével a **802.11** szabvány is további verziókkal bővült az évek alatt, ezek közül a leggyakrabban az a, b, g és n verziókat alkalmazzák. | ||
+ | |||
+ | A [[hu: | ||
+ | |||
+ | A Wi-fi kifejezés eredetileg azért született meg, mert jól rímelt a „hi-fi”-re, | ||
+ | |||
+ | ===== Wi-fi OSI ===== | ||
+ | |||
+ | {{: | ||
+ | |||
+ | Mint a fenti összefoglalóábrán is látható, a Wi-fi technikailag az Ethetnet szabvány legalsó, fizikai szintjét írja le, csakúgy, mint a Zigbee, Bluetooth, GSM, GPRS, HSPA, LTE vagy éppen a " | ||
+ | |||
+ | ===== Legelterjedtebb szabványok ===== | ||
+ | |||
+ | ^IEEE szabvány^Megjelenés ideje^Működési frekvencia (GHz)^Sebesség (jellemző) (Mbit/ | ||
+ | |Eredeti 802.11|1997|2, | ||
+ | |802.11a|1999|5|23|54|~35|~120| | ||
+ | |802.11b|1999|2, | ||
+ | |802.11g|2003|2, | ||
+ | |802.11y|2008|3, | ||
+ | |802.11n|2009|2, | ||
+ | |802.11ac|2013|5|500|1300|~140|~350| | ||
+ | |||
+ | * 802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, | ||
+ | * 802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s | ||
+ | * 802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s. | ||
+ | |||
+ | ===== Wifi generációk ===== | ||
+ | |||
+ | ^ ^IEEE 802.11 | ||
+ | ^Adatátviteli ráta (bruttó) | ||
+ | ^Adatátviteli ráta (nettó) | ||
+ | ^Frekvencia sáv |2,4 - 2,4835 GHz|||5,15 GHz - 5,35 GHz\\ 5,47 GHz - 5,735 GHz (Europa)|2, | ||
+ | ^Frekvencia spektrum | ||
+ | ^Alkalmazott moduláció | ||
+ | ^Átviteli távolság (beltérben) | ||
+ | ^Átviteli távolság (szabadban) |100 m-ig|||2 km-ig|100 m-ig| | ||
+ | ^Adóteljesítmény, | ||
+ | |||
+ | * FHSS - Frequency Hopping Spread Spectrum | ||
+ | * DSSS - Direct Sequence Spread Spectrum | ||
+ | * OFDM - Orthogonal Frequency Division Multiplex | ||
+ | ===== Vezetéknélküli hálózatok titkosítási szabványai ===== | ||
+ | |||
+ | ==== Wired Equivalent Privacy ==== | ||
+ | |||
+ | A **WEP** (magyarul kb. a vezetékessel egyenértékű titkosság) volt az első ilyen jellegű szabvány. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP. | ||
+ | |||
+ | Nagyon sok oldal tanúskodik arról, hogy még jól beállított eszközök használata mellett is a titkosításhoz használt kulcs hamar (4-5 perc alatt) megfejthető. A WEP titkosítás ugyan védelmet nyújthat az alkalmi próbálkozók ellen, de hamis biztonságérzetet ad, hiszen ingyenes, bárki számára hozzáférhető eszközökkel – mint például az aircrack-ng programcsomag – megfelelő jelerősség esetén nagyon egyszerűen visszafejthető a WEP kulcs. | ||
+ | |||
+ | Ezek mellett gyakori a hálózati kártyák fizikai címének (MAC) szűrése, bár ez a szűréstípus egyszerűen kijátszható. | ||
+ | |||
+ | ==== Wi-Fi Protected Access ==== | ||
+ | |||
+ | A **WPA** egy 2003 óta élő titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja – erősen ajánlott használni a WEP helyett. A WPA a TKIP nevű RC4 alapú titkosító algoritmust használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál. | ||
+ | |||
+ | Igazi biztonságot a WPA is csak akkor nyújt, ha kellően hosszú és összetett jelszót használunk, | ||
+ | |||
+ | ==== IEEE 802.11i-2004 ==== | ||
+ | |||
+ | Az IEEE 802.11i-2004 vagy Wi-Fi Protected Access 2, **WPA2** ma már a legtöbb eszköz támogatja, és mivel ez a legbiztonságosabb, | ||
+ | |||
+ | ===== Források ===== | ||
+ | https:// | ||
+ | |||